A színész, aki legyőzte a Westworld robot párbajhősét

2018.05.22. 21:26

Richard Benjamin 80 éves. Színészként nyert egy Golden Globe-díjat, aztán rendezni kezdett. Olyan legendás filmekben játszott, mint A 22-es csapdája vagy a Westworld – Feltámad a vadnyugat. Később kiváló vígjátékokat rendezett: Legkedvesebb évem, Pénznyelő, Sellők.

Richard Benjamin 1938. május 22-én született, New Yorkban. Sok neves pályatársától eltérően sokáig várt a sikerre, s nem is futott be igazán, többnyire vicces mellékszerepeket osztottak rá, s legnagyobb szakmai sikerét, a Golden Globe-díjat is egy vígjátéknak köszönhette. Talán nem is véletlen, hogy később, mikor rendezni kezdett, főként a komédiákat részesítette előnyben.

Richard Benjamin és Paula Prentiss a He&She c. sorozatban.Forrás: AFP

Először a televízió fedezte fel magának: 1967-ben főszerepet kapott a He&She című sorozatban. A karikaturista mindennapos csetlés-botlásaira építő szériában az a Paula Prentiss alakította a feleségét, akivel 1961-ben valóban házasságot kötött, s talán emiatt is lett sikeres (egy Emmy-díj a forgatókönyvíróknak, s további négy jelölés, köztük a két főszereplő alakításáért).
Benjamin 1969-ben főszerepet kapott a Philip Roth írásán alapuló Goodbye, Colombus című romantikus komédiában, amit sok kritikus Mike Nichols korszakos remekművéhez, a Diploma előtt-höz hasonlított. Nem is kellett sokáig várni Nichols megkeresésére, Benjamin már a következő évben szerepet kapott a legendás rendezőtől, ő alakíthatta A 22-es csapdájában az ostoba beszédeiről elhíresült Danby őrnagyot.


Ugyancsak 1970-ben játszotta el a pökhendi, állandóan elégedetlen, feleségét a gyermekei előtt megalázó ügyvédet a Diary of a Mad Housewife című „izolációs" komédiában. Majd 1971-ben egy eléggé hasonló újabb főszerepet, csak ezúttal a kiüresedést leskelődéssel orvosolni próbáló tőzsdeügynökként a The Marriage of a Young Stockbroker című szatírában. Tulajdonképpen Benjamin a hetvenes évek elején csupa olyan, méltatlanul alulértékelt filmben brillírozott fő- és mellékszerepben, amelyek a modern fogyasztói társadalom nem kívánatos mellékhatásait (főleg a hagyományos család erodálását) ábrázolták (Portnoy's Complaint, The Steagles, Sheila meghalt és New Yorkban él, Várlak nálad vacsorára, Az utolsó házaspár).
Ennek a túlzó modernitásnak az egyik vészforgatókönyve volt a ma már nem is annyira elképzelhetetlennek tűnő kalandparkot bemutató Westworld – Feltámad a vadnyugat (1973), amelyet Michael Crichton saját regényéből vitt vászonra, s lappangó kult státusza miatt évtizedekkel később tévésorozat készült az elszabadult, önálló gyilkos akaratra ébredő androidok ámokfutásából. A Feltámad a vadnyugat-ban Benjamin James Brolin oldalán alakítja a „történelmi kalandpark" egyik látogatóját, aki végül futni kényszerül az életéért a Yul Brynner által megszemélyesített, „megvadult" robot cowboy elől.


A sci-fi kegyetlen kietlensége után visszatért a komédiákhoz, 1975-ben fontos mellékszerepet játszott Walter Matthau és George Burns mellett a Neil Simon színdarabjából készült Napsugár fiúk-ban. Ő alakította Matthau unokaöccsét, a rámenős impresszáriót, aki újra összehozza az egykor legendás komikus párost. A szerepért Golden Globe-díjat kapott, majd egy újabb Matthau-vígjáték (Várlak nálad vacsorára) után címszerepet a Quark című űropera-sorozatban.

Richard Benjamin a Westworld c. filmbenForrás: AFP


A nyolcvanas évektől kezdve viszont egyre kevésbé érdekelte a színészet (azért később is vissza-visszatért, például Woody Allen kedvéért az Agyament Henry-ben), s inkább a kamera túloldalán próbálkozott.
Nem is rosszul: kiváló vígjátékokat hozott tető alá.
Első rendezése, A legkedvesebb évem (1982) az akkor 50 éves Peter O'Toole jutalomjátéka volt, brillírozott az egykor ünnepelt, alkoholproblémái miatt kezelhetetlenné vált (a film egyik producere, Mel Brooks szerint Eroll Flynn ihlette) hollywoodi sztár szerepében.
De rendezte Burt Reynoldsot és Clint Eastwoodot (Párbaj a városban), Sean Pennt és Nicholas Caget (Versenyfutás a Holddal), Tom Hankst (Pénznyelő), Forest Whitakert (Philadelphiai zsaru) Chert és Winona Rydert (Sellők) is. A Marslakó a mostohám című 1988-as, sci-fibe oltott vígjátéka viszont hatalmas bukás lett, Dan Aykroyd és Kim Basinger szerepeltetése ellenére: a 26 millió dolláros projekt alig a felét hozta vissza a mozipénztáraknál. Ugyancsak bukott, de csak a kritikusoknál a Dugipénz (1994) című vígjátéka, amelyben három kiskamasz „kibérli" a Melanie Griffith által megszemélyesített prostituáltat.


Hosszú bukássorozatot követően 2006-ban sikerült rendezőként újból elismertetnie magát, igaz, egy tévéfilmmel. A legjobb tévéfilmnek járó Satellite-díjjal kitüntetett Családi bűnbanda vígjáték ugyan, de véresen komoly: a valós események és személyek (Sante és Kenny Kimes) ihlette filmben egy rablásokból élő anya (Judy Davis) és bűntársává lett fia (Jonathan Jackson) ámokfutását mutatja be, méghozzá pazarul.
Benjamin színészként is visszatért a tévébe (Ray Donovan), de rendezőként sem adta fel, az imdb szerint készül legújabb vígjátéka, az autónepperes Back of Book.