Ingmar Bergman és Woody Allen találkoztak, de félénkek voltak beszélgetni

2018.09.23. 16:48

A II. Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik díszvendége Katinka Faragó volt. A Magyar Nemzeti Filmalap meghívására workshopot is tartott. A magyar származású svéd producer és gyártásvezető évtizedekig volt Ingmar Bergman közvetlen munkatársa: olyan filmekben volt stábtag, mint a Suttogások és sikolyok, az Őszi szonáta és a négyszeres Oscar-díjas Fanny és Alexander. Andrej Tarkovszkij utolsó, Svédországban forgatott filmjén, az Áldozathozatal-on is dolgozott. Kérdeztük arról, hogyan lett szkriptesből (naplóvezetőből) gyártásvezető, majd producer, milyen volt Bergman temperamentuma, és hogyan zajlott a rendezőlegenda találkozása két neves rajongójával, Tarkovszkijjal és Woody Allennel. 

Origo:A szülei magyarok voltak, de Stockholmban nőtt fel. Gyakran járt azóta Magyarországon?

Katinka Faragó: A szüleim a születésem előtti évben, 1935-ben hagyták el Budapestet. Több állomásunk is volt, mire 1940-ben megérkeztünk Stockholmba, például töltöttünk egy évet Helsinkiben is. Felnőttként sokszor jártam azóta itt, forgattunk egy teljes nagyjátékfilmet Wallenbergről (Jó estét Wallenberg Úr, 1990), illetve egy másiknak a felét is itt vettük fel, ami Alfred Nobelről szól (Alfred, 1995). Az unokáimat is elhoztam ide. A városban egyre több a turista. Ez persze minden igazi világvárosról elmondható. Ittam itt egy kávét tegnap, és röhejesen drága volt, drágább, mint Stockholmban.

Katinka FaragóFotó: Polyak Attila - Origo

Origo: Hogyan került a filmszakmába, és azon belül miért szkriptesként kezdett?

Katinka Faragó: Apám forgatókönyvíró volt. Egyszer elmentem vele egy forgatásra, és ott maradtam. Nem én választottam a szkriptelést, a kezembe adták a könyvet, és azt mondták, nincs más erre a feladatra. Sosem voltam nagyon ambiciózus, nem választottam semmit a karrierem során, minden jött magától. Nem volt célom, hogy bedolgozzam magam egy bizonyos szakmába, mindig a munkáim alapján ajánlották nekem a következőt.

Origo: Hogyan kezdődött a munkakapcsolatuk Ingmar Bergmannal?

Katinka Faragó: Mást nem tudtak neki küldeni. Senki nem akart vele dolgozni. Borzasztóan rossz híre volt. Előtte már dolgoztam 3-4 filmen szkriptesként, így aztán nem voltam teljesen újonc, de csak 17 éves voltam. Végül aztán barátok lettünk Ingmarral, de az elején csak egy voltam a stábtagok közül, később pedig volt olyan kedves, hogy újra és újra velem akart dolgozni.

Origo: Látott valamit abból, hogy miért volt olyan rossz a híre? Jól bánt például a nőkkel?

Katinka Faragó: Persze, hogy láttam, gyakran volt szigorú velem. De azért jót is lehetett róla hallani. Mindig nagyon korrekt volt a nőkkel. Néha feleségül vette őket, vagy együtt élt velük, mint például Liv Ullmannal, de az teljesen más. A forgatásra nem engedett be semmit, ami nem oda való.

Origo: Ami Bergman jó hírét illeti, milyen volt a viszonya a filmkritikusokkal?

Katinka Faragó: A pályája elején nagyon szigorúak voltak vele. Több mint egy tucat filmet készített, mire a Cannes-ban díjazott Egy nyári éj mosolya megfordította a kritikusok véleményét, és utána már bármit csinálhatott, szerették. Neki pedig esélye sem volt figyelmen kívül hagyni a kritikákat. Ezen múlt, hogy a producerei engedik-e tovább dolgozni, kap-e lehetőséget leforgatni a következő filmjét. A producerek adtak a kritikusok véleményére.

 Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Előző
Következő