Az Oscar-díjas magyar, akit alig ismernek Magyarországon

2018.11.19. 21:42

A szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál fővédnöke a fesztivál névadója, Alexandre Trauner örököse, Didier Naert, aki maga is látványtervező. Nem csak személyesen ismerte az Oscar-díjas magyar származású alkotót, de együtt is dolgozott vele olyan filmeken, mint az Aki király akart lenni (Sean Connery, Michael Caine és Christopher Plummer főszereplésével), Luc Besson kultfilmje, a Metró, és Alejandro Jodorowsky A szivárványtolvaj című alkotása. Didier Naert az Origónak mesélt közös munkáikról és arról, milyen ember volt Trauner.

A 25 éve meghalt Alexandre Trauner Budapesten született Trauner Sándor néven, majd Párizsba emigrált. Külföldön ismertebb, mint Magyarországon, különösen Franciaországban, ahol olyan filmek látványtervezője volt, mint a Ködös utak, a Mire megvirrad (mindkettő Marcel Carné rendezésében és Jean Gabinnel a főszerepben) és a Metró (Christopher Lamberttel és Isabelle Adjanival). Hollywoodban is jobban cseng a neve, mint idehaza, ott nyert Oscar-díjat a Legénylakás-ért, de ő tervezte a díszletet A vád tanújá-nak (mindkettőt Billy Wilder rendezte), a Kés a sebben-nek (Sophia Loren és Anthony Perkins játszottak benne) és az Alain Delon nevével fémjelzett Klein úr-nak.

Origo: Hogyan ismerkedett meg Alexandre Traunerrel?

Didier Naert: A szüleim barátjaként ismertem meg gyerekkoromban. Aztán amikor Amerikába ment, sokáig nem láttam. Éppen építésznek tanultam, amikor hívott, hogy dolgozzak vele egy filmen. A második asszisztense voltam az Aki király akart lenni című filmben. Marokkóban forgattuk, John Huston rendezte. Akkor már tudtam tervezni, de lenyűgözött a látványtervezői munka, a díszletek építése. A tervezés hasonló, mint az építészetben, de sokkal szabadabban szárnyalhat a képzelőerőnk. 3-4 filmen dolgoztam még Alexandre asszisztenseként, utána pedig önállósodtam. Azóta párhuzamosan dolgozom építészként és látványtervezőként is.

Didier Naert a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film FesztiválonForrás: Illyés Csaba

Origo: Milyen személyiség volt Trauner?

Didier Naert: Sokat tanultam tőle, pedig elég szófukar volt. Ezt bárki megmondja, aki találkozott vele. De amit el akart mondani, azt elmondta. Még ma is gyakran gondolok bele, hogy ő hogyan közelítene egy látványtervezői feladathoz. Nagy hatással volt a karrieremre, sőt, mondhatni a spirituális apám volt. Idővel szinte a mostohaapám is lett: miután a szüleim elváltak, anyámmal élt. Nagyon közel álltunk egymáshoz. Mivel nem voltak gyerekei, rám hagyott mindent, most én kezelem a hagyatékát.

A Legénylakás Oscar-díjas díszleteForrás: AFP

Origo: Milyen emlékei vannak az Aki király akart lenni forgatásáról?

Didier Naert: Mindig kimegyünk a forgatási helyszínekre és szorosan együtt dolgozunk a rendezővel az előkészületek alatt, viszont a forgatáson általában a rendező az egyik helyen forgat, amíg mi máshol építünk, és csak akkor megyünk oda hozzá, ha változtatni akar. Akkor még nem volt a munkánkhoz használható stúdió Marrakeshben, úgyhogy egy üres raktárban dolgoztunk, ahol egyébként olívabogyós konzerveket tároltak. Állandóan éreztem az olívaolaj szagát.

Aki király akart lenniForrás: AFP

Origo: Dolgozott Traunerrel a The Rainbow Thief (A szivárványtolvaj) című filmen is. Olyanok játszották a főbb szerepeket, mint Omar Sharif, Peter O'Toole és Christopher Lee, a rendező pedig a híresen excentrikus Alejandro Jodorowsky volt.

Didier Naert: Alexandrét kérték fel eredetileg, de máson dolgozott, úgyhogy nekem adta a munkát. A Shepperton stúdióban forgattuk. Minden film egy nagy kaland, és ez aztán pláne az volt. Jodorowsky szokásától eltérően nem maga írta a forgatókönyvet, hanem a producerek keresték meg, mert a történet illett a stílusához, műfajilag fantasy volt. Elfogadta a felkérést, úgy gondolta, hogy ki tud belőle hozni egy jó filmet, és szerintem sikerült is. Viszont a forgatás elég kemény volt neki. Omar Shariffal nem jöttek ki, nagyon feszült volt a viszonyuk. De egy filmforgatás sohasem egy kerti party, hanem kemény munka. Borzasztóan intenzív. Rengeteg munkát kell elvégezni nagyon rövid idő alatt. Mindenkinek nagyon fontos a film, mindent beleadunk. Óriási a nyomás mindenkin, főleg a rendezőn. De persze szeretjük a forgatásokat, aki nem bírja, az úgysem fog elvállalni még egy filmet. Ami Jodorowskyt illeti, nemrég találkoztam vele, és nem szívesen emlékszik vissza erre a forgatásra.

Christopher Lee A szivárványtolvaj-banForrás: AFP

Origo: A legsikeresebb közös filmjük Traunerrel a Metró, Luc Besson rendezése.

Didier Naert: Besson nagyon fiatal volt akkor, fiatalabb nálam, és sokkal fiatalabb Traunernél. Egyikünk sem ismerte őt korábban. Tanulságos munka volt, mivel egy fiatal rendezőnek kellett együtt dolgoznia egy veterán látványtervezővel. Ami arra tanított meg, hogy mindig nyitottnak kell maradni, és nem rutinból dolgozni a tapasztalataink alapján. El kell felejteni mindent, amit addig csináltunk, és hallgatni a rendezőre. Az ő álmait próbáljuk valóra váltani. Trauner lélekben nagyon fiatal tudott maradni, ezért sikerült jól a közös munka a Metró-n.

MetróForrás: Photo12

Origo: Elégedett volt Trauner a karrierjével?

Didier Naert: Festő akart lenni, de amikor Budapestről Párizsba költözött, a filmezésbe szeretett bele. Nagyon büszke volt a munkáira, még idősen is mindig újabb filmen akart dolgozni. Fiatalon, Budapesten sokat festett, részese volt a budapesti avantgárd szcénának, ma is vannak kiállítva képei a Szépművészeti Múzeumban. De utána elmaradoztak a festményei, még akkor is, amikor a francia új hullám beindulása alatt alig volt munkája.

Alexandre TraunerForrás: Collection Christophel/© Jean Ber

Élete utolsó éveiben egy interjú alkalmával megkérdezték, hogy mit üzen a következő generációnak, és azt mondta,
éljen a fotográfia.Rengeteget fotózott, és ez a szokása rám is átragadt. Ma is híres a Párizsról készített fotóiról is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK