A közönség történeteit keresik a Kék Pelikan alkotói

2018.12.25. 21:42

Közösségi filmként készül a Kék Pelikan című egész estés animációs dokumentumfilm. Csáki László képzőművész-filmrendező régóta dédelgetett filmtervéhez a leendő közönség történeteit is keresik. Az alkotók személyes történeteket várnak olyanoktól, akik 1989 és 2000 között hamisított nemzetközi vonatjeggyel utaztak külföldre. A legjobb sztorik bekerülhetnek a felnőtteknek készülő animációs mozifilmbe. A projektről a rendezőt is megkérdeztük telefonon.

Megkérdeztük Csáki Lászlót, hogyan találkozott a '90-es évek vonatjegy-hamisításaival. Elárulta, hogy annak idején ő is vett ilyet:
A '90-es évek második felében voltam egyetemista, és egy évfolyamtársamtól hallottam a lehetőségről. Én is csináltattam ilyen jegyet, és mások is így találkoztak ezzel a jelenséggel, szájról szájra terjedt.

Csáki LászlóForrás: Barakonyi Szabolcs

A hamisítások úgy zajlottak, hogy
akkoriban kézzel írták a vonatjegyeket: az eredeti, golyóstollal írt változat maradt a pénztárban, és egy indigós másolatot kapott a vevő. A Pelikan cég kék indigója olyan gyenge minőségű volt, hogy hipóval, Domestosszal, sőt állítólag még radírral is ki lehetett törölni a célállomást, és utána át lehetett írni.

Csáki László szerint azért volt nagy igény a hamisítványokra, mert
már kaphattunk világútlevelet, kinyíltak a határok, de túl drága volt utazni, és nem volt alternatíva sem. Eszembe sem jutott, hogy törvényt sértek, annyira erős volt bennem a vágy a szabadság és Európa felfedezése iránt.

"Hirtelen megnyílt a lehetőség, hogy kiutazzunk a Vasfüggöny mögül, és mindenki ki akarta próbálni, különösen az akkori huszonévesek. Ennek nem lehetett gátat szabni: mint amikor kiborul egy pohár, és a víz a gravitáció törvényei szerint utat tör magának."

A film készítésének folyamatáról elmondta, hogy
először azokat kerestem fel, akiktől vettem a jegyet. Egy háromfős baráti társaságról volt szó, akik eleinte maguknak hamisítottak, de aztán annyira beindult az üzlet, hogy már nem volt idejük utazni a sok munka mellett. "Meginterjúvoltam őket, és eleinte rövidfilmben gondolkodtam, de hamar 20 perc fölé ment a játékidő, ráadásul úgy éreztem, a közönség nem csak a hamisítók történetére lenne kíváncsi, hanem arra is, hogy milyen volt utazni, ki mihez kezdett a kapott szabadsággal. Kázmér Miklós és Felszeghy Ádám producerekkel az utazók történeteivel szeretnénk egész estéssé bővíteni a filmet."

Jelenetkép a filmbőlForrás: Kék Pelikan

A rendező további interjúkat készített, és a Filmalaphoz fordultak a projekttel:
bejutottunk az Inkubátor 10-es döntőjébe, és ha megkapjuk a gyártási támogatást, abból el is tud készülni a film.

"Ez márciusban fog kiderülni, egy Toldi moziban rendezendő pitchfórumon, ahol a közönség és a szakma juttat tovább 5 projektet. Már kaptunk kétmillió forint támogatást a forgatókönyv fejlesztésére, amiben Jakab Juli segít nekünk dramaturgként. Készítettünk még interjúkat, a MÁV-val és a rendőrséggel is, illetve anyagot gyűjtünk a korról, mivel célunk az éra bemutatása is. És várjuk a leendő közönség történeteit: elsősorban olyanokat keresünk, akik számára sorsfordító volt az utazás, akiknek megváltoztatta az életét. A három hamisító mellé három utazót szeretnénk."

A film stílusáról elmondta, hogy
azért is készítek animációs dokumentumfilmet, mert nem akarom fikcióval feldúsítani a filmet, szeretném, ha csupa valódi történet lenne benne, viszont játékfilmes szerkezetbe ágyazva.
A film képi világa a fekete-fehér amerikai indie (független) filmeket idézi majd:
A rendszerváltó évekre fekete-fehérben gondolok vissza, de nagyban inspirált Fehér László festő munkássága is, az ő archív fotókat idéző képei.

A történeteket a kekpelikan@umbrella.tv e-mail címre várják.