Oscar-díjak és csúcsnézettség – Andy Vajna magyar sikerei

2019.01.21. 09:53

Andy Vajna filmügyi kormánybiztosként korábban nem látott sikerrel dolgozott a magyar film hazai és nemzetközi népszerűsítéséért. Két Oscar, BAFTA, Golden Globe, cannes-i nagydíj, Oscar-jelölés, rengeteg fesztiválsiker - és nagyon sok, fontos nemzetközi díj, és ami legalább ennyire fontos: a magyar nézők újra néznek magyar filmeket.

Andy Vajna kerek nyolc éven át látta el filmügyi kormánybiztosként cseppet sem könnyű feladatait: Orbán Viktor a magyar filmgyártás megújításával bízta meg. Amikor Vajna a megbízatását elfogadta, a magyar filmfinanszírozás romokban hevert, Vajna pedig azt ígérte, belátható időn belül visszaállítja a magyar mozgókép tekintélyét Magyarországon és a nemzetközi színtéren egyaránt. A kezdeményezésére életre hívott Magyar Nemzeti Filmalap eddigi munkájának eredménye, röviden: nyolc bő esztendő.
Két Oscar-díj és egy jelölés (hogy lesz-e egymást követő négy évben újabb nomináció, az január 22-én derül ki), Diák Oscar, Golden Globe és BAFTA, berlini Arany Medve, cannes-i nagydíj, két Kristály Glóbusz Karlovy Varyból, Európai Filmdíj – a sor hosszan folytatható, mivel a Vajna-időszak alatt a Filmalap által támogatott magyar filmek összesen mintegy 150 rangos nemzetközi díjat nyertek el. Ami pedig a hazai nézőszámot illeti: 2017-ben és 2018-ban is 1 milliónál több jegyet adtak el a magyar mozik hazai filmekre.

Andy Vajna két fontos célkitűzése tehát messze a várakozásokon felül valósult meg: megerősödött a hazai közönségfilm-gyártás, és olyan alkotások készültek, amelyek jelentős sikereket értek el a nemzetközi élmezőnyben. Mindeközben pedig a Magyarországon gyártott külföldi filmek száma is folyamatosan nőtt (Vajna filmbiztosi ideje alatt csaknem a korábbi ötszörösére) – ez pedig részben anyagi fedezetet hozott olyan kiváló kezdeményezéseknek, mint az elsőfilmeseket támogató Inkubátor Program, amelynek első filmjei, az Egy nap és a Virágvölgy elképesztő sikerrel mutatkoztak be Cannes-ban és Karlovy Varyban.

Szamosi Zsófi az Egy nap-banForrás: Filmpartners

A korábban hollywoodi sikerfilmek producereként ismert Vajna (Rambo, Terminátor 2, Angyalszív, Elemi ösztön, Nixon, Die Hard – Az élet mindig drága...) 2011-ben nem csak amerikai tapasztalataira hagyatkozott. Az 1956-ban, gyerekként és egyedül az Egyesült Államokba menekült (családjával később találkozott Los Angelesben), az 1970-es évek közepétől filmekkel foglalkozó Vajna már a rendszerváltás előtt igyekezett visszaadni szülőhazájának. Magyarságáról soha el nem feledkezve tartotta a kapcsolatot a hazai filmesekkel. Például olyan szuperprodukciók gyártását szervezte Magyarországra, mint a Menekülés a győzelembe (1989), a Vörös zsaru (1988) vagy az Evita (1996); hozzájárult az 1996-os filmes magyar világtalálkozó megszervezéséhez; 1989-ben megalapította az egyik legnagyobb magyar filmforgalmazó vállalatot, az Intercomot; az ő producerkedésével készült el a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar közönségfilm, az 1997-es A miniszter félrelép, majd a 2006-os Szabadság, szerelem; társalapítója volt az etyeki Korda Stúdiónak. Vagyis, jóval 2011 előtt kívülről-belülről ismerte a magyar filmes viszonyokat, a filmszakmát.

Saul fiaForrás: Mozinet

Filmipari biztosként elérte, hogy a magyar játékfilmek finanszírozása biztosított legyen: 2012 óta a Hatoslottó bevételeinek 80 százaléka a Magyar Nemzeti Filmalap forrásait bővíti. A filmipar vezetőjeként annak legapróbb részletére is figyelemmel volt: a Filmalap belefogott a filmes hiányszakmák képzésének támogatásába. Neve garanciát jelentett a Magyarországon forgatott (hazánk szempontjából nem csupán filmes, de minden tekintetben előnyös) nemzetközi produkciók számára.

Nem sokkal az után, hogy megtörtént a magyar játékfilmgyártás finanszírozásának konszolidációja, elképesztő sikerszéria vette kezdetét.

A Vajna vezetéséhez köthető időszakban az első ilyen nagy siker Szász János A nagy füzet című filmje volt. A 180 millió forinttal támogatott, Kristóf Ágota regényéből készült film 2013-ban elnyerte a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál legrangosabb díját, a Kristály Glóbuszt – ráadásul magyar filmként ez volt az első, amelyet a cseh fesztiválon fődíjjal tüntettek ki.

Egy évvel később a cannes-i fesztiválon az Un Certain Regard kategória fődíját elnyerte Mundruczó Kornél Fehér isten című alkotása, majd jött az elképesztő siker: az Oscar-díjas Saul fia. Nemes Jeles László alkotása tulajdonképpen minden elképzelhető elismerést megkapott. A Filmalap 310 millió forintos támogatásából megvalósult, a holokauszt témáját nem szokványos módon ábrázoló alkotás 2015-ben Cannes-ban elnyerte a fesztivál nagydíját, a kritikusok által odaítélt FIPRESCI-díjat, a Francois Chalais-díjat, illetve Zányi Tamás hangmérnök a fesztivál technikai-művészi elismerésével, a Vulcain-díjjal térhetett haza Cannes-ból. A Saul fia Szarajevóban a zsűri különdíját, Stockholmban a legjobb rendezőnek járó díjat nyerte el, Erdély Mátyás operatőr munkáját a bitolai nemzetközi operatőrfesztiválon és a Camerimage filmfesztiválon is kitüntették, miközben a New York-i és Los Angeles-i filmkritikusok is díjakkal ismerték el a filmet.
2016-ban a Saul fia lett az első magyar alkotás, amely megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-ot, majd kisvártatva a film az Oscar-gálán is első lett kategóriájában. 2017-ben pedig a legrangosabb brit filmes díjat, a BAFTA-t hozta el – magyar filmek közül ez eddig csak Szabó István Redl ezredes című filmjének sikerült, 1985-ben.
A Saul fia Oscar-díja után 2017-ben Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte meg a legjobb rövidfilmnek járó aranyszobrot. És idén Diák Oscar-díjat nyert az Ostrom című film.

Testről és lélekről (Borbély Alexandra)Forrás: Mozinet

2017-ben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje elnyerte a Cannes utáni legnagyobb fesztivál, a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, de Sydney-ben is fődíjjal jutalmazták. Herbai Máté operatőr munkáját a Camerimage nemzetközi filmoperatőr fesztivál fődíjával tüntették ki, a film női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat. A Testről és lélekről 2018-ban ott volt a legjobb idegen nyelvű filmek Oscar-jelöltjei között – a magyar film egymást követő négy évben is ott volt tehát az amerikai filmakadémia látókörében, ami eleve hihetetlen bravúr. S tulajdonképpen az Ostrom-nak köszönhetően 3 éven keresztül folyamatos volt az Oscar-eső, a Ruben Brandt, a gyűjtő és a Susotázs esélyei pedig január 22-én derül ki.

Az olyan filmekkel, mint a Kincsem, A Viszkis, a Valami Amerika 3. vagy legutóbb a BÚÉK pedig egyértelművé vált, hogy lehetséges a filmenkénti többszázezres nézettség fenntartása. Hogy a magyar közönség igenis szereti a magyar közönségbarát-filmet. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK