Fliegauf Bence nyerte a zsűri nagydíját a Berlinalén

A jóslatok beváltak: ha nem is a berlini fesztivál fődíjának számító Arany Medvét, de a szemle második legrangosabb elismerését, a zsűri nagydíját elhozta Berlinből Fliegauf Bence Csak a szél című filmjével. Ezzel Tarr Béla után ő a második magyar rendező, aki ezt a díjat elnyeri a Berlinalén. Filmje a cigánygyilkosságok témáját dolgozza fel egy roma család egyetlen napjának bemutatásán keresztül. A filmet várhatóan áprilisban mutatják be a magyar mozik.

Fliegauf Bence az Ezüst Medvével

A szombat esti hivatalos díjkiosztó gálán jelentették be, hogy Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása nyerte az Ezüst Medvét a berlini filmfesztiválon. Ezzel a mostani zsinórban a második év, hogy magyar rendező hozza el Berlinből ezt a díjat: tavaly ugyanezt az elismerést Tarr Béla A torinói ló című filmje kapta meg. A Csak a szél című alkotást a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok ihlették. A film egy roma család egyetlen fiktív nyári napját meséli el, amelyre feszültség és kiszolgáltatottság nyomja rá bélyegét - egészen a végkifejletig.

A rendező a díj átvételekor köszönetet mondott kollégáinak és mindenkinek, aki részt vett a filmben. Külön kiemelte, hogy "mialatt a filmen dolgoztam, sok csodálatos emberrel találkoztam, akik szociális munkásként, önzetlenül segítik a romákat, és szeretném, ha ez a nagy figyelem rájuk irányulna".

"Beszélték, de nem mertem elhinni, hogy tényleg kapok díjat" - nyilatkozta Fliegauf Bence a 3Sat helyszíni gyorselemző műsorában. Elmesélte a film keletkezésének történetét, miszerint egy éjjel felébredt, és hallotta a torkolattüzet. "Számomra mindig nagyon jó jel, ha rémálomból riadok: az egy jelzés, hogy csinálnom kell egy filmet" - mondta.

Asghar Farhadi iráni rendező átadja az Ezüst Medvét Fliegauf Bencének
(További képekért kattintson a fotóra!)

A riporternő ezután azt szerette volna tudni, hogy miután Magyarországról, erről a gyilkosságsorozatról és Orbán Viktorról is sokat lehet hallani a médiában, milyen a hangulat most Magyarországon?

"Azért nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek" - válaszolta Fliegauf. "A romagyilkosságok esetében kisült a rasszizmus. A populista politika a szavazatok érdekében természetesen kihasználja az idegengyűlöletet, de én nem szeretnék bekapcsolódni ezekbe a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás. Inkább kérdéseket próbálok feltenni és nem válaszokat adni. Szerintem a művészettel foglalkozó embereknek ez a dolguk."

A pénteken megjelent németországi filmkritikák közül több is felvetette, hogy érzékeny témája és művészi erényei miatt akár a fesztivál fődíját is megkaphatja a magyar alkotás. A film pozitív fogadtatását csak a német sajtó értetlenkedése árnyékolta be, amellyel a kinti újságírók a magyar kormány filmhez mellékelt háttéranyagát fogadták. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya által fogalmazott szöveg hangsúlyozza, hogy a filmben látottak egy kitalált történet részei, felvázolja a romák ellen elkövetett magyarországi támadássorozat tényszerű eseményeit, majd méltatja a magyar kormány romastratégiáját.

"Oh my God!" - Fliegauf első reakciója, amikor meglátja a KIM háttéranyagát a sajtótájékoztatón

A háromoldalas nyomtatványt a külföldi újságíróknak osztották ki a film berlini sajtótájékoztatóján, a film készítőinek tudtán és beleegyezésén kívül. A KIM az [origo] kérdésére elmondta, azért tartotta fontosnak a háttéranyag kiosztását, mert úgy vélték, hogy az utóbbi időben sok valótlanság jelent Magyarországgal kapcsolatban a nyugat-európai sajtóban, és így akarták elejét venni a film félremagyarázásának.

A berlini filmfesztivál hivatalos nagydíjain kívül független szakmai és civil szervezetek is kiosztanak a versenyző filmek között minden évben 25 különböző díjat. Ezek közül kapott még meg kettőt Fliegauf Bence Csak a szél című filmje. Az Amnesty International emberjogi szervezet indoklása szerint azért díjazta Fliegauf filmjét, mert "mesterien mutat rá a Magyarországon élő roma emberek aggasztó helyzetére", és "figyelemreméltó eszközökkel emlékeztet minket arra, mit jelent mindennapos diszkrimináció és rasszista terror között élni".

Ezenkívül Fliegauf Bence filmje megkapta a berlini filmfesztivál békedíját is. "A rendező elkerüli a romákról kialakított mitikus képet, helyette szereplőit a maguk személyességében és törékenységében mutatja meg" - szól a békedíj zsűrijének indoklása. Mindkét elismerés ötezer eurós pénzjutalommal jár.

Fliegauf Bence és a Csak a szél szereplői a berlini sajtótájékoztatója előtt
(További képekért kattintson a fotóra!)

Fliegauf Bence nemzetközi karrierje a Berlinalén indult: 2003-ban Rengeteg című első nagyjátékfilmje a fesztivál Forum nevű szekciójában szerepelt, ahol elnyerte a tízezer euróval járó Wolfgang Staudte-díjat. 2004-ben második nagyjátékfilmjét, a Dealer-t is Berlinben mutatták be, szintén a Forum válogatásában. A film megkapta a Berliner Zeitung olvasóinak díját.

Tejút című "ambient filmje" a 2007-es locarnói filmfesztivál Napjaink filmművészei elnevezésű versenyszekciójában vett részt, ahol elnyerte a fődíjat, az Arany Leopárdot. Első angol nyelvű munkája, a Matt Smith és Eva Green főszereplésével készült 2010-es Womb (kritikánk) szintén Locarnóban, a versenyprogramban mutatkozott be, ahol megkapta az ifjúsági zsűri különdíját. Csak a szél című új filmjével Fliegauf idén először vett részt a Berlinale versenyprogramjában.

Részlet a Csak a szél című filmből

A magyar rendező ettől a filmtől kezdve hivatalosan is Fliegauf Benceként használja a nevét, az eddig megszokott Fliegauf Benedek helyett. Mint elmondta, születésétől kezdve Bencének szólítja őt mindenki, édesanyja is így szerette volna elnevezni, és csupán az orvosok nyomására keresztelték Benedeknek, miután váltig állították, hogy a Bence név nem létezik. A rendező a névváltoztatással szeretné elérni, hogy mind Magyarországon, mind külföldön ugyanúgy nevezzék.

- - -

A Berlinale fődíját, az Arany Medvét Paolo és Vittorio Taviani Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) című filmje kapta, amely Shakespeare Julius Caesar című darabjának színpadra állítását mutatja be egy börtönben. Berlini tudósítónk szerint a film meglehetősen didaktikus, mert túlságosan egyértelmű, hogy ami a színdarabban történik, az vonatkoztatható a bűnöző szereplők hatalmi viszonyaira. A legzseniálisabb jelenet a casting, amikor a rabok fiktív szituációkat adnak elő, és ez alapján dől el, hogy melyik elítélt, melyik szerepet fogja játszani az előadásban. A Cesare deve morire-ban valódi bűnözők szerepelnek, a végefőcímben elolvashatjuk, hogy kit, miért ítéltek el, és éppen hány éves börtönbüntetését tölti. Inkább fontos, mint jó film. A Taviani testvérek pontosan ötven évvel ezelőtt rendezték meg első nagyjátékfilmjüket (Égetnivaló ember), 1977-ben az Apámuram című filmmel Arany Pálma-díjat nyertek Cannes-ban.

Vittorio és Paolo Taviani Cesare deve morire című filmért nyert Arany Medvével
(További képekért kattintson a fotóra!)

A legjobb rendezőnek járó elismerést Christian Petzold kapta a Barbara című német filmért. A legjobb férfi alakításért járó Ezüst Medvét Mikkel Boe Folsgaard kapta az En kongelig affaere (Királyi viszony) című filmért. A színésznők között a 14 éves Rachel Mwanzát ismerték el Ezüst Medvével a Rebelle (War Witch) című filmben nyújtott alakításáért.

A Léa Seydoux (a szexi francia bérgyilkosnő a Mission: Impossible 4-ben) főszereplésével készült L'enfant d'en haut (Sister) című francia film Ezüst Medve különdíjban részesült. A díjat Ursula Meier rendező vette át a zsűri elnökétől, Mike Leigh-től. Újszerűségért Alfred Bauer-díjjal ismerték el a Miguel Gomes portugál rendező Tabu című alkotását. Ugyanez a film nyerte el pénteken a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is.

A legjobb forgatókönyv díja Rasmus Heisterbergé és Nikolaj Arcelé lett a En kongelig affaere (Királyi viszony) című filmért.

Az En kongelig affaere előzetese

Kiemelkedő művészi teljesítményért a Bai lu yuan (White Deer Plain) című kínai film operatőre kapott Ezüst Medvét. A legjobb rövidfilmért járó Arany Medvét a Rafa című portugál alkotás kapta, amelyet Joao Salaviza rendezett. A legjobb első film díját Boudewijn Koole holland rendező vehette át az Kauwboy című filmjéért.

Összességében elégedett hangok kísérték az idei fesztivált, sokak szerint - és ide tartozik az [origo] két helyszínen lévő tudósítója is - hosszú évek óta ez volt a legerősebb Berlinale, szinte minden napra jutottak érdekes filmek, ha nem is mindig a versenyfilm kategóriában. A kritikusok kedvence tíz napon át kitartóan Christian Petzold Barbara című filmje volt, amelyben a totalitárius NDK szolgál egy nyugat- és kelet-német pár történetének hátteréül, de szerették Ursula Meier L'enfant d'en haut című filmjét is. Pont az utolsó előtti napon vetítették a Tabu (kritikánk) című fekete-fehér portugál filmet, ami annyira zseniális, hogy állítólag Mike Leigh zsűrielnök kétszer is megnézte.

Nina Hoss a Barbara című német filmben

Az idei fesztivál mottója Welt im Umruch (Átalakulóban a világ) volt, amelynek szellemében idén is sok filmet mutattak a világ problémás pontjairól, volt egyperces tiszteletcsend az Arab tavasz áldozatainak, Angelina Jolie-nak pedig odaadták a Cinema for Peace nevű békedíjat. Hozzá hasonló szupersztárokban idén sem szenvedett hiányt a Berlinale, itt volt élettársa, Brad Pitt, Meryl Streep, Keanu Reeves és Antonio Banderas, csak hogy a legismertebb neveket említsük.