Magyar film került az Oscar-döntőbe

Az Oscar-díj felé vezető úton egy újabb akadályt vett sikeresen a Mindenki című magyar kisfilm. Deák Kristóf alkotása rákerült a tízes szűkített listára, amelyből az öt jelöltet választják majd ki jövőre. A legjobb élő szereplős rövidfilm kategóriájában 53 éve nem jutott magyar film ilyen közel az Oscarhoz.

Az Amerikai Filmakadémia szerdán közzétette azt a tízes szűkített listát, amelyből a jövő évi Oscar-díjra jelölt öt alkotást választják majd ki a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában. A listán szerepel Deák Kristóf Mindenki című kisfilmje is, amely korábban két olyan fesztiváldíjat is nyert, ami alkalmassá tette az Oscar-jelölésre (az egyiket június közepén a tokiói Short Shortson, a másikat a chicagói nemzetközi gyerekfilmfesztiválon pár héttel ezelőtt).

Deák Kristóf rendező a Mindenki két főszereplőjével Forrás: Mindenki Facebook

Óriási siker ez a fiatal magyar rendezőnek, ugyanis az Oscar történetében eddig mindössze egyszer jelöltek magyar alkotást ebben a kategóriában: 1963-ban Szabó István Koncert című vizsgafilmjét. Azóta még a tízes listára sem került fel magyar élő szereplős kisfilm.

A 2017-es Oscar legjobb élő szereplős rövidfilm kategóriájának szűkített listája:

• Bon Voyage (Marc Wilkins)
• Ennemis Intérieurs (Sélim Azzazi)
• Graffiti (Lluis Quilez)
• La Femme et le TGV (Timo von Gunten)
• Mindenki (Deák Kristóf)
• Nocturne in Black (Jimmy Keyrouz)
• The Rifle, the Jackal, the Wolf and the Boy (Oualid Mouaness)
• Silent Nights (Aske Bang)
• Timecode (Juanjo Giménez)
• The Way of Tea (Marc Fouchard)

A 25 perces, a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült Mindenki főszerepeit két gyerekszínész (Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya), illetve az a Szamosi Zsófia játssza, aki a magyar mozikban jelenleg nagy sikerrel futó A martfűi rém-ben alakítja az ártatlanul elítélt férfi testvérét. A kilencvenes években, általános iskolai közegben játszódó kisfilm márciusban mutatkozott be a magyar közönségnek a Friss Húson.

A Mindenki című kisfilm története

1991-et írunk, a tízéves, visszahúzódó Zsófi új iskolába kerül. Eleinte persze minden furcsa és idegen, de hamar megtalálja a helyét: felveszik az iskola híres kórusába, és barátra is talál az osztály hangadója, Liza személyében. Hamarosan azonban a lányok olyan súlyos kérdésekkel szembesülnek, amik egy felnőttet is nehéz helyzetbe kényszerítenének. A kórusvezető tanár, Erika néni nem válogat a módszerekben, ha a kórus sikeréről van szó - a gyerekek végül mégis megtalálják a legjobb választ a helyzetre.

Legközelebb 2017. január 24-én lesz érdemes drukkolni Deák Kristófnak és a Mindenki csapatának, akkor jelentik be ugyanis az Oscar-jelöléseket, azaz akkor derül majd ki, hogy bekerült-e a magyar film a legjobb öt közé.

Minikritikánk a Mindenki című kisfilmről

Szíven üt ez a kisfilm, ami azt mutatja be, hogyan képesek éppen a gyerekek szembeszegülni a logikusként tálalt szisztémának, hogyan lesznek ők a hősök, az egyedüli épelméjűek. A Mindenki egy olyan világban játszódik, ahol mindenki kiáll egymásért, ahol a gyereket megszégyenítő tanár többszörösen visszakapja a megaláztatás fájdalmát. Mindezt a kilencvenes évek ma már ártatlannak tetsző, idilli kisvárosi közegében, a Kölyökidő és a Cimbora korszakában.

Kedves és tisztességes film a Mindenki, ügyes gyerekszereplőkkel és finom nosztalgiával (amit elsősorban a kiváló jelmezek idéznek elő). Remek helye lenne az M2 vasárnapi matinéjában, de még jobb lenne, ha sokkal több és hosszabb tévéfilm, ifjúsági film készülne ugyanebben a szellemben, tempóban és ízléssel, amik öröknek hitt értékeket közvetítenek a fiatal közönségnek. Mert ez például a magyar film még mindig kiáltó hiányossága. (Gyárfás Dóra)

Nem kell belőle messzemenő következtetéseket levonni, de azért jegyezzük meg, hogy a Mindenki rendezője, Deák Kristóf 1982-ben született (tehát abban az évben, amikor Szabó István elhozta az első magyar nagyjátékfilmes Oscart a Mephistó-val), illetve asszisztensként dolgozott Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott München című filmjében (ahogy Nemes Jeles László is, aki pedig a második magyar nagyjátékfilmes Oscart vehette át az idén a Saul fiá-ért).