Halálra gázolták Theo Angelopulosz görög filmrendezőt

Theo Angelopuloszt kedden ütötte el egy szabadnapos rendőr Athénban. Súlyos koponyasérülést szenvedett, az életét nem tudták megmenteni.

Közlekedési baleset következtében életét vesztette Theo Angelopulosz, a görög filmművészet világhírű mestere - közölte a görög rendőrség. A 76 éves filmrendezőt kedden délután elütötte egy motoros Athén kikötőjének közelében, amikor át akart menni az úttesten. Súlyos koponya- és agysérüléseket szenvedett, több csontja eltört, és állapotát tovább súlyosbította a belső vérzés. A kórházban négy órán át küzdöttek az életéért, de végül kedden este belehalt sérüléseibe.

Theo Angelopulosz

Negyvenöt percig kellett várni, mire a mentő kiérkezett a baleset helyszínére. A rendezővel dolgozó forgatócsoport tagjainak személyesen az egészségügyi minisztert kellett felhívniuk és megkérniük, hogy azonnal küldjön orvosokat a helyszínre, és vigyék kórházba Angelopuloszt. Szemtanúk elmondása szerint Angelopulosz súlyos sokkot kapott az ütközéstől, de nem veszítette el az eszméletét. Válságos állapotban szállították kórházba, és miközben az életéért küzdöttek, többször is megállt a szíve. A motor vezetője egy rendőr volt, de nem volt szolgálatban. A balesetben ő is megsérült, és kórházba szállították.

Odüsszeusz tekintete

Az 1935-ös athéni születésű rendező először jogot hallgatott, majd csak ezután tanult filmművészetet Párizsban. Miután visszatért Görögországba egy ideig egy baloldali újságnál dolgozott filmkritikusként, majd a hatvanas évek végén kezdett filmeket rendezni. Lassú, álomszerű filmeket készített, kedvelt témái közé tartozott a háború, a száműzetés, a bevándorlás és a politikai megosztottság. Tizenhárom egész estés filmjének hosszú, párbeszéd nélküli jeleneteivel és rideg tájábrázolásával Angelopulosz örökre beírta magát a filmművészet legnagyobbjai közé. A magyar művészmozikban is sikerrel vetített, Harvey Keitel főszereplésével készült 1995-ös filmjéről így írt Bori Erzsébet a Filmvilágban: "Az Odüsszeusz tekintete nagyon szép film. És nem a Dél festői tarkaságától, fotogén külsőitől az. Angelopulosz filmjeiben sosem a nyugati fogyasztásra előcsócsált, prospektusból kivágott Görögországot látni, hanem a belső Balkánt, Dél-Európa északi tájait. A világ csúnya. Minél erősebben vetette meg valahol lábát az ember, ott annál csúnyább lett minden. De ez az egyetemes csúfság nem egyöntetű, más a nyugati, és megint más, nekünk bántóan ismerős a balkán. Theo Angelopulosz gyönyörű filmeket forgat erről a csúnyaságról."

Munkáit számos európai filmfesztiválon elismerték. A Táj a ködben című filmje 1988-ban Ezüst Oroszlánt (a legjobb filmrendezőnek járó elismerés) nyert Velencében, Az örökkévalóság meg egy nap című alkotása tíz évvel később megkapta az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon.

Negyedórás tisztelgés Theo Angelopulosz művészete előtt

Nemrégiben kezdte meg a The Other Sea című legújabb filmjének forgatását, amellyel a görög válságra és a rivális politikai pártok együttműködésének szükségességére szerette volna felhívni a figyelmet. Ez a film A könnyező mező-vel elkezdett, majd a The Dust Of Time-mal folytatott trilógia befejező darabja lett volna. "Európa egy álom volt, amely nagyon gyorsan összeomlott" - mondta Angelopulosz még tavaly júniusban.

Olvasnivaló: Odüsszeusz újra tengerre száll - a Filmvilág 1993-as interjúja Theo Angelopulosszal
Olvasnivaló: A Zorbátlanított Hellász - Molnár Gál Péter jegyzete Angelopuloszról