Meghalt Alekszej Balabanov

Vágólapra másolva!
54 éves korában szívrohamban elhunyt Alekszej Balabanov orosz filmrendező. Nem önmagában fontos, mégis beszédes körülmény: Dmitrij Medvegyev miniszterelnök azonnal sietett kifejezni részvétét, jelezve, fenemód szerette Balabanov filmjeit. Így volnék ezzel magam is.
Vágólapra másolva!

Alekszej Balabanov 1959-ben született Szverdlovszkban, érettségi után tolmácskodást tanult, két évig katona volt, szülővárosának filmstúdiójában kezdett asszisztensként, harminc elmúlt, amikor rendezői diplomát szerzett. Pályája ígéretesen indult, első munkáiért rajongott a szakma. Az alkotó és a befogadók viszonya később hullámzóvá vált, aminek okaként az 1997-ben készült Fivér-t (Brat) indokolt megjelölni.

Forrás: [origo]

Alekszej Balabanov


A Fivér-t mindössze tízezer dollárból forgatták, példátlan sikeréhez nem pénz kellett, hanem a csillagok szerencsés együttállása. Danyila Bagrov, az orosz vidékről Péterváron élő bérgyilkos bátyját meglátogató, a maffiával szembesülő és szelíden, de kőkeményen szembeszálló fiatalember szerepére Szergej Bodrovot választották ki (a művészettörténész-színész 2002-ben halt meg egy kaukázusi gleccseromlásban, filmforgatás közben), ami telitalálatnak bizonyult. Ezek után csak habnak kellett a tortára a hibátlan forgatókönyv, a kultikus Nautilus Pompilius együttes zenéje - a koncertjeleneten túl a frontember Vjacseszlav Butuszov is vállalt egy cameót, a szcéna sok szereplőjével együtt - és a zseniális operatőri munka, melynek hála olyan csúnyának, sárosnak és reménytelennek láthatta a néző a legszebb orosz várost, amilyennek soha senki azelőtt. A Fivér nemcsak a rengeteg lét hozta a kasszáknál, kultuszfilm lett pillanatok alatt, kulcsmondait kívülről tudták, tudják az oroszok. Azt láthatták, láthattuk bele, hogy a legmocskosabb időkben is lehet élni, hiszen az erő nem a pénzben vagy a hatalomban van, hanem az igazságban.

Ez a gondolat a Fivér 2-ben konkrétan el is hangzik. A folytatást muszáj volt megcsinálni, Danyila Bagrovnak Pétervár után Moszkvát és Amerikát is le kellett igáznia. Erre a filmre már 1,5 millió dollár jutott, és ami a fő, Balabanov nem ugyanazt akarta megcsinálni még egyszer, volt esze, hogy máshová rakja a hangsúlyokat. A Fivér 2 az első Fivér paródiája, de nem hülyéskedés, hanem az elejétől a végéig szórakoztató akciómozi, és ráadásul jégkorong is van benne.

Forrás: [origo]
Fivér (1997)

Már a Fivér-t sem fogadta osztatlan lelkesedéssel a kritika és az értelmiség, a folytatását meg pláne nem. Jurij Sevcsuk, a dettó kultikus DDT rockegyüttes vezetője meg is tiltotta, hogy Ne lőj című dalát felhasználják a kulminációs-megoldós jelenetben, mondván, ilyen nacionalista szörnyűségben semmilyen módon nem hajlandó részt venni. Nem mindenki látta így: Szergej Bodrov azt mondta, tucatjával szólnak amerikai filmek arról, hogy a jó jenkik szénné gyalázzák a gonosz oroszokat, miért ne lehetett volna egyszer visszájára fordítani a képletet? Végtére a Fivér 2 sem szól másról, mint hogy egy jó lelkű orosz srác felülkerekedik a chicagói maffián, az igazság nevében.

Balabanov innentől a legmenőbb filmcsinálók közé emelkedett hazájában. 2005-ben készített még egy vidám, őrült, szertelen darabot a kilencvenes évek elejének eredeti tőkefelhalmozásáról - a Zsmurki címét egy az egyben Szembekötősdi-nek kéne fordítani, a szlengben hullákat jelent -, jelezve, ő is tud olyat, mint Tarantino Amerikában vagy Guy Ritchie Angliában, aztán egyre sötétebb lett a világa. Már a csecsenföldi konfliktust - többek szerint nem túl polkorrekt módon - feldolgozó Háború-ban (Vojna) is hervasztónak tűnnek a kilátások, a 2010-es A fűtő, különösen pedig a 2007-es Bádogkoporsó (Cargo 200) viszont végtelenül súlyosak és nyomasztóak. Balabanov újabb projekten dolgozott, a Sztálin fiatalkoráról szóló könyv elkészült, zajlott a casting, szeptemberben indult volna a forgatás. Ebből már nem lesz semmi.

Forrás: [origo]
Bádogkoporsó (2007)

Ha kéne mondanom tíz filmet, amelyek a legnagyobb hatással voltak rám, az első Fivér stabilan ott lenne a listán. A tíz legjobb film közül hiányozna - de az előbbi szempont is ér annyit. Úgyhogy így.