Meghalt Sztankay István

2014.09.12. 19:48

Meghalt Sztankay István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze - közölte a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya pénteken. A kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész 78 éves volt. Hosszú betegség után, családja körében érte a halál pénteken. A művész temetéséről később intézkednek.

Sztankay István Budapesten született 1936. február 14-én, apja görög katolikus lelkész volt. Fiatalon labdarúgó-karrierről álmodott, de 18 évesen rá kellett jönnie, hogy hiába véd jól, a kapus posztjához nem nőtt elég magasra. Ezután volt segédkántor, kifutófiú egy ktsz-ben, anyagmozgató a hídépítőknél és csillés a metróépítkezésen.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1957-ben - harmadszorra - vették fel. Édesapja lelkészi hivatása megnehezítette felvételijét: egy anekdota szerint a fiatal Sztankay az édesapja foglalkozását firtató kérdésre azt felelte a vizsgáztatóknak: pásztor - csak később tette hozzá, hogy lelkipásztor.

Sztankay István (Még több képért kattintson!)Forrás: MTI/Beliczay László

Diplomáját 1961-ben kapta meg, első szerződése Miskolchoz kötötte. 1963-ban már a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan 1974-ben a Madách Színházhoz szerződött. A kezdetektől fogva népszerű, foglalkoztatott színész volt, rengeteget dolgozott színházban, filmben és szinkronstúdiókban is. 1991-től a József Attila Színházban játszott, 2006-ban lett az angyalföldi társulat örökös tagja.

Egyénisége, sajátos orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesült. Emlékezetes alakításai közé tartozik Liliom (Molnár Ferenc: Liliom), Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi), Andrej (Csehov: Három nővér), Tartuffe (Moliere: Tartuffe), Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Viktor (Zorin: Varsói melódia), Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente), Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom), Kálvin János (Sütő András: Csillag a máglyán), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja).

A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is. A közös munkán túl mély barátság is összefűzte őket.

Sztankay István és Schütz Ila (Még több képért kattintson!)Forrás: MTI/Kovács Tamás

Sztankay Istvánt 2012-ben választották a nemzet színészének, de színpadon már két évvel ezelőtt sem láthatta a közönség. Mint mondta, mostanában már nem játszik, visszavonult. "Nagyon sokat dolgoztam, játszottam, imádtam a pályámat, de most már 76 éves vagyok" - hangsúlyozta az elismerést követően, hozzátéve: számára az teszi igazán fontossá a kitüntetést, hogy kollégák döntöttek a cím odaítéléséről.

Pályájára emlékezve mindenekelőtt az Állítsátok meg Arturo Uit! miskolci bemutatóját idézte fel, hiszen a Hitlert jelképező kapitalista gengsztervezér volt élete első igazán fontos szerepe, ráadásul Brecht példabeszédét ekkor mutatták be először Magyarországon, a premieren pedig az író özvegye, Helene Weigel színésznő is megjelent.

Bodrogi Gyula és Sztankay István a Játék a kastélyban című előadásban (Még több képért kattintson!)Forrás: MTI/Nándorfi Máté

Ezen az előadáson figyelt fel rá Marton Endre és Major Tamás, és ők hívták a Nemzeti Színházhoz, ahol aztán Shakespeare-től Moliere-en át Németh Lászlóig számtalan darabban játszott, és izgalmasabbnál izgalmasabb karakterek bőrébe bújhatott.

Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdal-ban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?.

Keleti Márton rendező, Sztankay István és Bodrogi Gyula a Hattyúdal című film forgatásán 1963-ban (Még több képért kattintson!)Forrás: MTI

A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának.

Kellemes, férfias hangja miatt szívesen foglalkoztatták a szinkronstúdiók is, ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja, de többször szinkronizálta Leslie Nielsent, Marcello Mastroiannit, Gregory Pecket és Michael Caine-t is.

Rendezőként is kipróbálta magát, színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot.

Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át, 2012-ben a nemzet színészének választották. Lánya, Orsolya követte a színi pályán, Ádám fia ismert újságíró.

"Nem vagyok teljesen elégedett az apai teljesítményemmel" - mondta nemrégen egy interjúban, amelyet éppen fia készített vele. "Művészcsalád vagyunk, mindazzal, ami az ilyesmivel jár." Sztankay Istvánnak három felesége volt, az elsővel még a főiskolán ismerkedtek össze.

Második felesége, gyermekei édesanyja, Kun Magda maga is színész volt, később rendezőasszisztensként dolgozott, második gyermekük, Orsolya négyéves korában váltak el. Harmadik felesége kozmetikus volt. "Svihák" - így jellemezte őt fia, édesapja egykori nőcsábász hírére utalva.

Sztankay István a József Attila Színház öltözőjében a Sose halunk meg című előadás előtt 2008-ban (Még több képért kattintson!)Forrás: MTI/Kollányi Péter

Szenvedélyes gyűjtő volt: zseblámpákat és rádiókat is gyűjtött. Szeretett otthon lenni, nem szívesen utazott. Hetvenes évei közepén egészsége megrendült, visszavonult a színpadtól, és nyilvános szerepléseket sem vállalt. "Nincs mit szépíteni a dolgon, hamarosan elmegyek, ezzel számolnom kell" - mondta tavaly a Borsnak. " "Ha sokat él az ember, az a baj, ha meg keveset, akkor az." Az utóbbi éveket családjával töltötte.