Múlóban a 3D-őrület

Úgy tűnik, a mozilátogatók egyre kevésbé hajlandók pluszpénzt fizetni a (szerintünk a film élvezeti értékét a legtöbb esetben semmivel sem növelő) 3D-ért. A The Wrap hosszú cikket szentel a témának, amelyben grafikonon ábrázolják az idén bemutatott 3D-s filmek bevételi adatait, és a görbe magáért beszél. Aki azt hitte, hogy az Avatar-ral beköszöntött a 3D uralkodásának korszaka, valószínűleg tévedett: az Alice Csodaországban észak-amerikai összbevételének még 70%-a a 3D-s vetítésekből származott, azóta azonban gyakorlatilag folyamatosan csökken ez a százalék, a Toy Story 3-nál már csak a bevétel 60%-a jött a 3D-s vetítésekből, a Kutyák és macskák folytatásánál pedig 55%-ra csökkent ez az arány.

A 3D-s vetítésekből származó bevétel (összeg és százalék) az idén bemutatott 3D-s filmeknél az USA-ban

Ha csak azt hasonlítjuk össze, hogy a nyitóhétvégén termelt bevétel hány százaléka származik 3D-s vetítésekből, a görbe még inkább egyértelmű (nézd meg a grafikont!): az Avatar 71%-os arányát egyetlen filmnek sem sikerült megismételnie, és a Gru-val már csak 45%-nál tartunk, azaz ennél a filmnél már lényegesen többen választották a hagyományos, 2D-s változatot, mint a 3D-st (a 2D-t választó nézők aránya nem 55%, hanem magasabb, mert a 3D-s mozijegy többe kerül).

A Shrek a vége, fuss el véle bangkoki premierje

A stúdiófőnökök egy része ugyanakkor azt állítja, a számok valójában nem a 3D iránti érdeklődés hanyatlását mutatják, csupán azt jelzik, hogy egyre több 3D-s film verseng a még mindig korlátozott számú 3D-s vetítőtermekért az USA-ban. Ugyanakkor ők is kezdik belátni, hogy nem érdemes mindent 3D-ben piacra dobni: a Warner Bros. forgalmazási igazgatója, Dan Fellman megjegyzi, hogy a 3D sikeresebb az olyan elsősorban felnőtteket megcélzó filmeknél, mint az Avatar, a családi, illetve gyerekfilmek esetében nem hoz ugyanakkora pluszjövedelmet, részben, mert a hat év alatti kisgyerekeket általában zavarja a 3D-szemüveg.