A Burger Fiction nevű Youtube-felhasználó szenzációs videója segítségével végigkövethetjük a vizuális trükkök fejlődését a légi csaták rekonstruálásától a történelmi eposzok lélegzetelállító tömegjelenetein át a mai sci-fik űrfelvételeiig. Megnézhetjük, hogy az egyes években melyik film kapta a legjobb vizuális trükkökét járó Oscart, és ezzel párhuzamosan a forradalmi újításokat, mint például a CGI felbukkanását is nyomon követhetjük.
Az első, mai szemnek is tetszetős nyertes az 1940-ben díjazott A bagdadi tolvaj volt. Az ötvenes éveket a sci-fik és a történelmi eposzok uralták a festett háttérképeikkel, nagyszabású díszleteikkel. Az 1959-es Ben Hur harci szekeres jelenetétől alighanem még most mindenkinek leesik az álla.
A hatvanas évek a háborús filmek dominanciájával kezdődött, majd a Kleopátra még utoljára megpróbálta visszahozni a történelmi eposzok dicsőségét. Sikertelenül, mert utána már olyan, teljesen más stílusú filmeket díjaztak, mint a vízalatti jeleneteket tartalmazó Tűzgolyó című James Bond-filmet, vagy a mára teljesen elfeledett, eredeti Doctor Dolittle-t. Nem mindegyik nyertes állta ki az idő próbáját.
A hatvanas években a 2001: Űrodüsszeia legalább egy évtizeddel megelőzte a korát, az 1977-es Star Wars-ról vagy az 1979-es Nyolcadik utas: a Halál-ról mondható el, hogy ugyanannyira emlékezetes és időt álló űrbéli világot teremtett. Hozzájuk képest a ’76-os Logan futása trükkjei nagyon hamar elavulttá váltak.
A hetvenes évek első felét a katasztrófafilmek, a nyolcvanas évek első felét pedig Spielberg, illetve Lucas kasszasikerei uralták. A Star Wars-, az Indiana Jones-filmek vagy a Bolygó neve: Halál megmutatták, hogy mennyire csodálatos tud lenni az, ha az elképzelt dolgokat valójában is megépítik - életnagyságban, vagy legalábbis makettben.
A nyolcvanas évek második felében James Cameron vette át a gyeplőt, és vele a számítógépes grafika egyre nagyobb teret kapott a filmekben, az igazi forradalmat azonban a Jurassic Park hozta el, Spielberg dinóit látva először gondolhatta azt a néző, hogy a CGI előbb-utóbb bárminek az előállítására alkalmas lesz.
A CGI terén a Mátrix hozta el a következő nagy ugrást, alighanem a legtöbb olvasó hozzám hasonlóan földbe gyökerezett lábakkal bámult, amikor először látta a golyókat megállító Neót. A Gyűrűk Ura-trilógia mindhárom részét díjazták a kétezres évek elején. Számos dolgot kiemelhetünk belőle: Gollam élethű ábrázolását a motion capture nevű technika segítségével, a számítógépes grafika és az Új-Zélandon felépített díszletek ízléses keverését.
Az utóbbi években előszeretettel díjaztak sci-fiket a legjobb vizuális trükkök kategóriájában: az Avatar, az Eredet, a Gravitáció és a Csillagok között is győzedelmeskedtek, és ha idén az Ex Machina vagy a Mentőexpedíció nyer, tovább folytatódhat ez a tendencia.
A Star Wars: Az ébredő Erő-t és A visszatérő-t jelölték még ebben a kategóriában, de számomra az új Mad Max-film jelentette a csúcsot tavaly a vizuális trükkök terén. Kivonultak a namíbiai sivatagba, tényleg felépítették azokaz a gépjárműmonstrumokat, és nem hagytak mindent a számítógépes grafikára. A Mad Max: A harag útja lenyűgöző módon példázza, hogy régi, kipróbált trükkök és a legmodernebb technika vígan elfér egymás mellett.