Vágólapra másolva!
Szinte lehetetlen a dolga annak, aki ma Magyarországon feliratosan szeretne hollywoodi filmet nézni. A blockbusterek forgalmazói szerint a közönség nagy ívben elkerüli az ilyen filmeket, de mégis van egy nézői réteg, amely petíciót is képes aláírni azért, hogy eredeti nyelven mozizhasson. Megkérdeztük a forgalmazókat, miért nem adják meg nekik, amit kérnek.
Vágólapra másolva!

Ha idén nyáron beülünk egy hollywoodi filmre, mindegy, hogy épp Brad Pittet, Hugh Jackmant, Adam Sandlert vagy Charlie Hunnamet nézzük, mind magyarul beszélnek a vásznon. Nem újdonság, hogy a filmforgalmazók a szélesebb közönséget megcélzó filmjeiket szinkronizálják - mint pár évvel ezelőtt már kiderítettük: azért, mert szerintük a magyar nem szeret olvasni -, de újabban már nemcsak a családi filmeket és romantikus vígjátékokat szinkronizálják automatikusan, hanem tényleg minden nagyobb hollywoodit, másrészt a forgalmazók gyakorlatilag felhagytak azzal, hogy ha a legtöbb moziban szinkronosan megy is a filmjük, azért egy-két helyen vetítenek belőle feliratos verziót is.

A Nagyfiúk 2-t három moziban vetítették eredeti nyelven, feliratos változata nem készült Forrás: InterCom

Emiatt most újra megkerestük a forgalmazókat, akik megerősítették, amit öt évvel ezelőtt is mondtak: szerintük a magyarok döntő többsége szinkronos filmekre vágyik. Bálint Péter, a UIP Duna ügyvezető igazgatója, aki egyben a filmforgalmazók egyesületének elnöke is, leszögezte, "a forgalmazónak sajnos nem azt kell néznie, hogy a film szempontjából mi lenne az ideális, hanem azt, hogy a néző mit akar, és a néző még mindig sokkal nagyobb tömegben kéri a szinkronost. Sőt: ami nem szinkronos, arra nem vesz jegyet". Gulyás Balázs, a Parlux Entertainment vezetője is sarkosan fogalmazott: "Az emberek be sem ülnek a moziba, ha feliratos a film. Amikor filmet választanak, a feliratosakat eleve kizárják, azt meg sem nézik, ki játszik benne, mi a témája, csak a szinkronosak közül válogatnak".

Bálint és Gulyás is megemlítette, magánemberként abszolút a feliratos filmekre szavaznak; Bálint azt vallja, hogy "a színész játéka nem elválasztható a hangjától, ahogy a mimika kifejezőeszköz, úgy a hanghordozás is, de tudomásul kell venni, hogy az emberek többségénél ez nem elsődleges szempont". Rajki Péter, az InterCom marketing- és kommunikációs vezetője is hangsúlyozza, "a szinkronizálást nem a forgalmazó erőlteti, hanem a néző igényéhez alkalmazkodik. Mindenki elhiheti, ha nem lenne muszáj, nem költenénk filmenként több millió forintot a szinkronra".

A Gyilkos Joe rétegfilm, mégis csak szinkronos változatban került a magyar mozikba Forrás: Parlux Entertainment

Egy hangos kisebbség viszont visszaköveteli a mozikba a feliratos filmeket: a Moziplussz nevű, két éve megszűnt filmes site alapítója, Erdélyi Tamás hétfőn petíciót indított "Kérjük vissza a feliratos kópiákat a magyar mozikba!" címmel, amelyet cikkünk készültekor már majdnem háromezren aláírtak. "Valahol a borzasztóan félrecastingolt Tűzgyűrű szinkronja és a múlt héten bemutatott szinkronfarkas között vesztettem el végleg a türelmemet" - magyarázta Erdélyi, aki filmrajongó magánemberként, hirtelen ötlettől vezéreltetve indította kezdeményezését. Célja eredetileg ezer aláírás összegyűjtése volt, és maga is meglepődött, hogy ezt 26 óra leforgása alatt sikerült elérni. Azt tervezi, maximum augusztus végéig gyűjti az aláírásokat, melyeket utána minden hazai forgalmazóhoz eljuttat, hivatalos választ várva tőlük.

Az általunk megkeresett forgalmazók többsége már tudott a petícióról. Bálint úgy reagált, hogy "mint mozirajongó, drukkolok a petíció sikeréért, mint forgalmazó, nem tehetem, mert a számok mást mutatnak". Gulyás kiemelte, ez a néhány ezer ember nem számottevő: "Ha a feliratos közösség elég nagy lenne, más volna a helyzet, de jelenleg sajnos nem érik el a kritikus tömeget".

A Farkas három helyen látható eredeti nyelven, feliratos változata nincs Forrás: InterCom

Feltettük a kérdést, miért nem oldják meg mégis, hogy azok, akiknek erre igényük van, legalább néhány helyen megnézhessék a filmeket feliratosan, hiszen a minőségi szinkron 1-2 millió forintos költségéhez képest a feliratozás elenyésző pluszköltséget jelent. Kiderült azonban, hogy ez csak addig volt igaz, amíg a filmeket 35 mm-es kópiáról vetítették, a digitális korszakban más a helyzet. A hollywoodi filmeknél az a digitális kópiagyártás menete, hogy valamelyik magyar stúdióban elkészül a szinkron, azt a forgalmazó kiküldi a hollywoodi stúdió által meghatározott külföldi céghez, innen aztán a forgalmazó komoly összegért megvásárolja a DCP "mesterkópiát". Ez valójában természetesen nem igazi kópia, hanem egy hordozható merevlemez a film kép- és hanganyagával. Ebből annyi digitális "kópia" készül, ahány moziteremben vetíteni kívánják a filmet.

A forgalmazók üzleti titokként kezelik, hogy mennyit fizetnek a mesterkópiáért, de egybehangzóan állítják, hogy jelentős tételről van szó - szemben az erről készült további digitális kópiákkal, amelyek költsége elenyésző. Ha a forgalmazó feliratos változatot is szeretne a filmjéből, gyakorlatilag megduplázódnának a költségei, hiszen egy feliratos mesterkópiát is meg kellene vásárolnia. Mindegy tehát, hogy egy filmet mondjuk 25 helyen szinkronosan és 25 helyen feliratosan vetítenek, vagy 49 helyen szinkronosan és 1 helyen feliratosan, a két különböző mesterkópia miatt mindkét esetben kétszer akkorák a forgalmazó költségei, mintha 50 helyen szinkronosan vetítenek.

A R.I.P.D. című filmet csak a MOM moziban vetítik angolul, feliratos változata nem készült Forrás: UIP


Bálint emiatt úgy véli, "ha a forgalmazók kapnának valamilyen támogatást, amellyel a feliratos változat bemutatása ha nem is lenne jövedelmező, de nullszaldósra kijönne, kutya kötelességük lenne foglalkozni az igénylők kérésével. Addig viszont, amíg a forgalmazó veszít rajta, nem várható el, hogy a saját üzleti érdekével szembemenjen". Hozzátette, "a nézőszámok Magyarországon évek óta stagnálnak vagy csökkennek. Ebben a helyzetben dönteni kell, hogy szinkron vagy felirat, nincs olyan, hogy mindkettő".

A nézők többségének igénye és a gazdasági szempont mellett a forgalmazók azt is kiemelik, hogy a szinkron a kevés eszközük egyike a kalózkodással szemben. Gulyás, akinek a cége független filmeket forgalmaz, felhívja a figyelmet, hogy "a rétegfilmek jelentős része Amerikában egyszerre kerül mozi- és VOD-forgalmazásba, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag azonnal felkerülnek a torrentoldalakra, és egy nappal később magyar amatőrfelirat is van hozzájuk. Az már kiderült, hogy a kalózkodás ellen küzdeni Don Quijote-harc, csak a magyar szinkron segítségével tudjuk felvenni a versenyt, ez egy olyan plusz, ami okot adhat az embereknek arra, hogy mégis moziban nézzék a filmet".

A Z világháború csak a MOM-ban ment eredeti nyelven, felirat nem készült hozzá Forrás: UIP Dunafilm

Ugyanakkor Bálint véleménye szerint nem biztos, hogy szerencsés, hogy "a kis forgalmazók némelyike a film műfajára tekintet nélkül elkezdett szinkronizálni, amivel még inkább hozzászoktatják a közönséget ahhoz, hogy minden magyarul van, és a többi forgalmazó is kénytelen mindent szinkronizálni, ha lépést akarnak tartani. A szinkron a moziban mára olyan lett, mint a tévében. Nem minden országban van így, de nálunk az emberek természetesnek veszik, hogy ha bekapcsolják a tévét, az magyarul szól, legfeljebb késő este egy-egy filmet adnak le kivételesen feliratosan. Ma már a moziban ugyanez az elvárás". Bálint néhány évvel ezelőtt még abban reménykedett, hogy a kalózkodás esetleg hozzájárul majd ahhoz, hogy az emberek jobban elsajátítanak idegen nyelveket, de "ma már látni, hogy ez nem így lett".

Bálint állítja, ők megpróbálkoztak a feliratozással, "de nem hozta vissza a költségét, a feliratos változatra csak a nagyon ínyenc filmrajongók, a nyelvtanulók és a külföldiek voltak kíváncsiak". A külföldieknek ráadásul pompásan megteszi a felirat nélküli, eredeti változat is, amit a legtöbb hollywoodi film esetében a MOM Park moziban vagy az Arénában vetítenek. Az eredeti nyelvű verzió egyébként értelemszerűen szintén egy másik digitális mesterkópiát igényel, mint a szinkronos, viszont ezt a hollywoodi stúdiók általában ingyen a forgalmazó részére bocsátják. A független filmeket forgalmazók esetében ez nincs így, nekik külön meg kéne venniük az eredeti nyelvű mesterkópiát is, amivel megint csak szinte ugyanott lennének, mintha feliratot is készíttetnének a filmjükhöz.

A Skyfall-t feliratos változatban is vetítették, mert a forgalmazó érezte, hogy van rá igény Forrás: Fórum Hungary

A Fórum Hungary marketing- és kommunikációs vezetője, Bartók Anna is azt mondja, "elenyésző" azoknak az embereknek a száma, akik inkább a feliratos változatot választják, ugyanakkor ők figyelnek arra, hogy olyan filmeknél, amelyeknél úgy érzik, számottevő kereslet van az eredeti nyelvű változatra, készítsenek ilyen verziót is. Példaként a Skyfall című James Bond-filmet és A hobbit-ot említette, amelyeket felirattal is meg lehetett nézni.

Másrészről a feliratért lobbizók azt is nehezményezik, hogy az utóbbi időben sok film érezhetően silányabb szinkronnal kerül a mozikba. A UIP, az InterCom, a Fórum Hungary és a Parlux munkatársa egyaránt azt állította, ügyelnek a magas minőségre, cégük nem spórol a szinkronon. Gulyás emellett azért látja, hogy "valóban romlik a szinkronok minősége, de ez arra vezethető vissza, hogy drasztikusan csökken a moziba járók száma, és a forgalmazók igyekeznek mindent minél olcsóbban kihozni. Szerencsére mi találtunk egy stúdiót, ami minőséget tud biztosítani nem aranyáron".

A Tűzgyűrű-t egy helyen lehet eredeti nyelven nézni, felirat nélkül Forrás: Intercom

Bartók megjegyezte, hogy mivel a Fórum Hungary jelentős részben a Disney filmjeit forgalmazza, már csak azért sem készíttethetnének bizonyos színvonal alatti szinkronokat, mert a stúdió ellenőrzi a magyar változatot, ami csak az ő jóváhagyásukkal kerülhet a mozikba. Rajkinak megemlítettük, hogy az InterCom által forgalmazott Tűzgyűrű szinkronját mind a fordítás, mind a választott magyar hangok terén különösen sok kritika érte, de úgy vélte, "az InterCom hagyományosan a legjobb magyar fordítókkal és kiváló szinkronrendezőkkel dolgozik, és szerintem a Tűzgyűrű szinkronja is jól sikerült, de ez persze ízlés kérdése is".

A szinkron dominanciája természetesen elsősorban a hollywoodi blockbusterekre igaz, a művészfilmek esetében továbbra is szinte egyeduralkodó a feliratozás. Garancsi Ágnes, a Cirko-Gejzír mozivezetője mindenkit megnyugtat: "eddig is minden filmünket feliratosan mutattuk be, és ezután sem tervezzük, hogy áttérünk a szinkronra". Szerinte is tény, hogy "a blockbusterek közönsége kényelmesebbnek tartja a szinkront, de aki azért jár moziba, mert egy bizonyos rendezőre vagy színészre kíváncsi, annak fontos az eredeti hang". Megemlíti, a felirat náluk azért is fontos, mert hozzájuk rendszeresen járnak Budapesten élő külföldiek, illetve vegyes nyelvű baráti társaságok és párok: "Előfordult például, hogy jött egy olasz fiú és egy magyar lány, akik egymással angolul beszéltek, és beültek a feliratos olasz filmre. A fiú értette a szöveget, a lány pedig olvasta a feliratot".