Lovasi András: Magyarnótáznak és a baszásról beszélnek

Lovasi András annyi örömet szerzett nekünk az elmúlt hetekben a Kiscsillag nevű új formációjának bemutatkozó lemezével, hogy hajlandóak vagyunk megbocsátani neki azt a másfél órát, amit a Sztornó című filmje megtekintése vett el az életünkből. A Kispál és a Borz zenekar énekeseként ismert előadóművészt múlt szombati szólókoncertje előtt kérdeztük életről, halálról, zenéről és filmről. De szó esett a Sírhant művek és a Radiohead érdemeiről is.

Lovasi András

- Kapsz egy tablettát, amit ha beveszel, 10 százalékkal okosabb leszel, de 20 százalékkal butábbnak fogsz tűnni az összes ismerősöd és az összes olyan ember számára, akikkel ezután találkozol. Ezen a megítélésen nem tudsz változtatni, hiába okoskodsz nekik. Bevennéd ezt a tablettát?*

- Nem. De nem azért, mert butábbnak tűnnék, hanem mert minden változás kizökkenti az embert a sínről. Hirtelen elkezded máshogy látni a dolgokat. Lehet, hogy butábbnak látod a feleséged, vagy a feleséged lát butábbnak téged. Azt mondják, hogy az okosság evolúciós előny, de jelen pillanatban nem tűnik annak.

- A Kiscsillag-lemez borítóján szereplő lányok közül melyiküket tartod a legvonzóbbnak?

- A jobboldali kettő tetszik, de őket ismerem. Tudom, hogy néznek ki az életben. A bal oldali kettőt nem annyira ismerem.

- Milyen gyakran nézel filmeket?

- Ez hektikus, nincs benne rendszeresség. Tévét szinte egyáltalán nem nézek, de nem azért, mert elitista kultúrfölény birtokában kizárom az életemből, hanem egyszerűen nincs rá időm. Általában DVD-ket szoktam nézni.

- Hogy érted, hogy hektikus? Egyszerre megnézel sokat?

- Igen, van, hogy belelendülök egy éjszaka, és hajnalig nézem. Kettőt-hármat bírok megnézni, általában a harmadikba vagy a negyedikbe már belealszom. És akkor van a büdös szájjal, félig a tévében fekvés.

- Hogy választod ki a filmeket?

- Mindig van restanciám - néhány film, amelyik várja, hogy megnézzem őket. Most például két hónap alatt megnéztem a Sírhant művek összes részét, illetve az ötödik évadot még nem, mert az most jött ki. Ezt is úgy csináltam, hogy hármat néztem egy éjszaka. Kiváló, szerintem. Lenyűgöz benne, hogy elképesztő műgonddal csinálták meg. Az alkotók életéből ráment - szerintem - legalább három-négy év.

- Vagy még több. Ha öt évad, akkor legalább öt év.

- Az a minimum. Nagyon szép, tudatos munka. Elegáns. És nagyon jó benne, hogy egyáltalán nem píszí. (Politikailag korrekt - a szerk.)

- Meg nem nyálas.

- Meg vannak benne olyan elképesztő részek, amelyek önmagukban is megállják a helyüket.

- Az a kutyás például. Az a legdurvább.

- Ja, amikor David felveszi a stoppost. Ott nyilván valaki jelentkezett a Ballnál (Alan Ball, a Sírhant művek megalkotója - a szerk.), hogy van egy forgatókönyve, ő meg belegyúrta a sorozatba, szerintem.

- És vannak nagy kedvenceid, amelyeket mindig visszanézel?

- Hát, elég rossz a memóriám, ezért ha nagyon elfelejtek valamit, akkor azt időről időre megnézem újra. Például a Korcs szerelmek-et már láttam kétszer-háromszor... Tegnap is megnéztem volna, csak belealudtam. Ilyen sok van. A nagy kedvencem a Kutyaszorítóban, azt sokszor meg tudom nézni. De előfordul, hogy csak az elejét nézem meg. Tudod, amíg fel nem jön a főcím. Zseniális.

___

* Ezt a kérdést Chuck Klosterman A Decade of Curious People and Dangerous Ideas című könyvéből loptam. (V. F.)