Koltai Lajos a föld fölött

Koltai Lajos boldog ember - messziről látszik rajta. Két hétig volt csak itthon, míg kipihente első amerikai rendezése forgatását, és ment vissza New Yorkba a vágási munkálatokra. Az Evening olyan produkció, amelynek szinte minden alkotója világsztár, a rendező mégis arra a legbüszkébb, hogy mindannyian szerelemből vállalták. És mivel Magyarországon most először mesélhetett róluk, elég volt, hogy az [origo] riportere megnyomott egy gombot a diktafonján. Kár lett volna még kérdésekkel is zaklatni őt.

Koltai Lajos

Sorstalanság

"A Sorstalanság-ot rengetegen látták a világban, sok vetítést tartottunk belőle, Amerikában különösen sokat. Egyszer Torontóban megjelent egy úr az egyik legnagyobb hollywoodi ügynökség képviseletében, és azt mondta: most látta a filmet, és annyira a hatása alá került, hogy neki semmi kérdeznivalója nincs, ha én igent mondok, azonnal elkezdene velem foglalkozni. Én azt feleltem, hogy erre még nem vagyok készen. De ő rettentő aktív volt, és attól a perctől kezdve szinte állandóan telefonált, hogy hol járok, mit csinálok. A következő fesztivál San Franciscóban volt. Kérdezte, ha ott járok, nem ugranék-e át Los Angelesbe. Mondtam, hogy nem megy, most csak átszállok ott. Azt mondta: jó, akkor én jövök hozzád. Ez már nagyon ritka. Utánam is jött, nagyon eltökélt volt. Egy csomaggal érekezett, amelyben több forgatókönyvet hozott. Ezek nem ajánlatok voltak, csak tesztelni akart engem, hogy megtudja, milyen filmek érdekelnek. Addigra már én is beszéltem róla a környezetemmel, és mindenki azt mondta: ha valaki ennyire lelkes, azt nem szabad elengedni. Ezért végül azt mondtam neki: rendben van, igen. Még aznap este megünnepeltük az együttműködést, és szó szerint másnaptól vetíteni kezdte a Sorstalanság-ot Hollywoodban, mert addigra már volt egy konkrét terve.

Evening

Egyik nap telefonált ez az úr - az ügynököm -, hogy 'Van nálad egy könyv, az a címe, hogy Evening. Benne volt az első csomagban, amit hoztam neked San Franciscóba. Azonnal újra kellene olvasnod, mert nagyon nagy az érdeklődés. Az executive producer most látta a Sorstalanság-ot, és nagyon komolyan érdeklődik utánad.'. Elolvastam, és rájöttem, hogy ez egy gyönyörű anyag. Igazi ember-történet, olyan, ami engem mindig is érdekelt. Másnap telefonált egy hölgy Los Angelesből, hogy látta a Sorstalanság-ot, teljesen a hatása alatt van, és meséljem el neki, mit gondolok az Evening-ről. Elmondtam, ő meg azt felelte, hogy ez neki nagyon tetszik. Holnap újra hív, de már többen lesznek a vonalban. Így is történt, másnap öten-hatan voltak a telefon végén, én meg egyedül itt, Budapesten. Ez gyakorlatilag olyan, mint egy színpadi szereplés, amiben el kell mondanom, mit és hogyan csinálnék, ha én rendezném a filmet. Szerencsére nekem ebben csak az a nehéz, hogy elkezdjem, aztán már mondom-mondom, hiszen megvan az agyamban a vezeték. Amikor tehát befejeztem, azt mondták: 'Hű, ha ilyen filmet tudnál ebből a regényből rendezni, az nagyon jó lenne. Halljuk a szereposztást!' Erre is fel voltam készülve, mert az ügynököm előre figyelmeztetett. A nagyobbik lányom, Nóra mindenkit ismer Hollywoodban, úgyhogy vele korábban már elkezdtem összerakni egy szereposztást. Felsoroltam tehát a neveket a telefonba, és a végén a cég elnökasszonya azt mondta: 'Hé, Lajos, lehet, hogy mi ugyanazt a filmet akarjuk megcsinálni?'

Lajos filmje

Mire leszállt a gépem New Yorkban, már hozták is elém a szerződést, hogy én vagyok a film rendezője. Aztán beültettek egy autóba, és elvittek Rhode Islandre, ahol ők már kiválasztották a film helyszínét. Pontosan azért, mert előtte már többször nekifutottak, de senkivel nem jutottak el addig, hogy elkezdődjön a forgatás. Az utolsó rendezőjelöltet véletlenül ismerem, nagyon jó színész, korábban dolgoztunk már együtt. Úgy hívják, hogy Tony Goldwyn, abból a Goldwyn családból, amelyik megalapította a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdiót. De vele sem jutottak sokáig, azt hiszem, a szereposztás miatt. Velem valamiért nem volt semmi probléma, a stúdió mögöttem állt, tetszett nekik minden, amit felvetettem. A végén azt mondták: 'Azt akarjuk, hogy ez a film a Lajos filmje legyen, a Lajos víziója, ebben kell segíteni őt.'. Persze később előfordul, hogy vita van, hogy a stúdió egy színészre azt mondja: vele nem akarunk dolgozni. De többnyire hagytak engem győzni. Azt mondták: 'Az a lényeg, hogy a Lajos jókedvűen csinálja a filmet, hogy a Lajos boldog legyen.'

Főszereplő: Vanessa Redgrave

Legelőször Vanessa Redgrave-vel találkoztam márciusban, Londonban. Ez egy elképesztően szép találkozás volt, olyan intimre sikerült, hogy a producerek kimentek a helyiségből. Ő úgy érkezett, mint egy öregasszony: fekete ruhában, rossz hajjal, nagy szatyorral. De ő volt Vanessa Redgrave! És ahogy leült, elkezdte mesélni, hogy tegnap este látta a Sorstalanság-ot, és nem tud szabadulni tőle. Rengeteg kérdést tett fel ezzel kapcsolatban, egyszerűen minden érdekelte. Egyébként is régóta vonzódik Magyarországhoz, '56-ban is azt tervezte, hogy eljön Budapestre, és segíteni fog az utcán. Politikus alkat, mindenben mindig részt akart venni, amit a gyerekei kicsit meg is sínylettek - ezt tőlük tudom. Egyik lánya, Natasha Richardson szintén szerepel az Evening-ben. Szóval Vanessával olyan jól sikerült a beszélgetés, hogy a producerek azt mondták: úgy érezték, mintha két testvér találkozott volna, akik régen látták egymást. Zavarba ejtette őket, ezért hagyták el a szálloda lobbyját, pedig nagyon kíváncsiak voltak rá, mit mondok én neki. Vanessa pedig azt mondta: nagyon boldog, hogy a Sorstalanság rendezője őt kéri fel egy szerepre. Tényleg őt akarom? - kérdezte. Én pedig azt mondtam: 'Ne hülyéskedj, ezért vagyok itt!'