Teknős, nádas, pöfögő generátor - történetek a Delta forgatásáról

A Delta című filmet nézve egy csomó kérdés merült fel bennünk. Például: kik és hogyan építették fel a filmbeli házat? Van-e térerő a Duna-deltában? Honnan szerezték a filmesek Tóth Orsi teknősét? Mivel töltötték a stábtagok a szabadnapjaikat a világtól elzárt helyen? Felhívtuk a film gyártásvezetőjét, Sós Juditot, aki mindezeket a kérdéseket megválaszolta, és még a székely ácsokról is szolgált egy-két anekdotával.

- Általában mi tartozik a gyártásvezető feladatkörébe?

- Tulajdonképpen a költségvetésért felel. A gyártásvezető felettese a producer, aki a finanszírozóktól megszerzi a pénzt, amit a gyártásvezető elkölt. Nálunk ez nem volt ennyire élesen leosztva, Vikivel (Petrányi Viktória, a Delta producere - a szerk.) megosztottuk a feladatokat, együtt írtuk a költségvetést, én szerződtem le a stábtagok nagy részével, felügyeltem a cash flow-t és a cost reportot. A gyártásvezető fő feladata a rendezővel és az asszisztenciával közösen kitalálni a gyártási tervet, azaz hogy melyik nap melyik jelenetet, milyen sorrendben, hol és kikkel vesszük fel. A rendezőnek vannak művészi szempontjai - Kornél, ha tehette volna, mindent kronologikusan vett volna fel -, és vannak a gazdasági szempontok, amelyek ezzel mindig ellentétesek. Komplexumonként olcsóbb forgatni, különösen a deltában, mert a vízen szállítás elképesztően drága: egyrészt nagyon sok időt vesz igénybe, amit munkaidőben ki kell fizetni, másrészt a hajók nagyon sokat fogyasztanak, csak benzinre milliós nagyságrendet költöttünk. Szóval sok cigit elszív az ember és sok-sok kávét megiszik, és a végén lesz egy szép exceltáblája, ami mindig egy kompromisszumos megoldás.

- A forgatás alatt mi volt a dolgod?

- A gyártás a forgatáson vagy "tüzet olt", mert új igények jelennek meg és az azonnali szervezést igényel, vagy a következő napokat készíti elő. Folyamatosan intézni kellett a logisztikát, hogy melyik hajó kit szállít, mikor és hova. A transzportok szervezése a felvételvezető dolga, de mivel itt annyira komplikált volt és magas költségvonzattal járt minden egyes döntés, ezért ennek a nagy részét én felügyeltem. A kifizetéseket is én intéztem, azaz én magam utaltam át minden egyes összeget, gyakran hajóban ülve mobilinternettel, amihez időnként meg kellett kérni egy kollégát, hogy tartsa magasra a mobiltelefont, hogy ne szakadjon meg a net tranzakció közben. Gondolhatod, hogy a Duna-delta nincs annyira lefedve.

- A vízen forgatás milyen speciális nehézséget jelentett még?

- A víz nagyon vezeti a hangot, az áramot ezért egy csendesített generátorról vettük. De a hangmérnökök még így is sokat szívtak vele: motyogó színészek, a Duna-delta csendje és a pöfögő generátor. Ráadásul a generátort néha nem volt egyszerű bekábelezni a helyszínre, a nádasba pallókat tettünk, azokon feküdtek a kábelek és mentek hajókon keresztül a vízen át a helyszínig.

Aztán a vízi jeleneteknél, ami a forgatás nagy része volt egyébként, mindent hajókban tartottunk: volt kamerahajó, grip-hajó, lámpahajó, stábtartózkodó-hajó, steadicam hajó stb. A hajók egy részet pedig dugdosni kellett a nádasban, hogy ne lógjanak bele a kamera által vett képbe.

Ezeken kívül még nehezítette a munkánkat, hogy sötétben nem szabad és nem is lehet hajózni, nagyon veszélyes, mert az úszó fákat nem látni. De a filmben persze van egy jelenet, amelyet naplementekor kellett felvennünk egy tavon. Ez elég messze volt a bázisunktól, úgyhogy forgott a kamera, amíg csak volt elég fény, aztán a kameracsapat hazafelé a mozgó hajóban a sötétben egy-egy darab fejlámpával szerelte szét a kamerát és fűzték ki a filmet. Elég izgalmas volt.

A Delta forgatásán | Fotó: Szilágyi Lenke | Nézz képeket a forgatásról!

A nádasról még annyit, hogy a filmben is látható néha több kilométer hosszúságú nádtáblák, úszó szigetek, amelyek nincsenek semmihez rögzítve, ezeket a szél mozgatja lassan. Egyszer egy tavon forgattunk, amiből kis csatorna nyílt, és a széltől elkezdett bezáródni mögöttünk a nádas. Egy idő után már csak egyfajta hajó tudott bemenni a csatornába, amelynek ki kellett emelni a motorját és így átsiklott a nádon. Azzal mentettük ki Tóth Orsit és a kamerát.

Egyébként kicsit mindannyian halászokká váltunk: a Delta három főágát tavak és különböző méretű, folyásirányú és mélységű csatornák kötik össze. Az eredményes logisztikai kivitelezéshez meg kellett tanulnunk, hogy melyik csatornában melyik hajó nem akad fenn. Volt olyan helyszín, amelyet a nagy és nehéz filmes technikával csak úgy lehetett megközelíteni, hogy a nagy hajóból kis hajókba pakoltunk és azok szállították a végleges helyére a technikai felszerelést. A magyar stáb nagy része megtanulta a hajófajták neveit románul. Én először azt a román mondatot tanultam meg, hogy "kérlek, menjünk a világítótoronyhoz a gát mellett" - ezzel máig le tudom nyűgözni román barátaimat.

- Hogyan zajlott a filmbeli ház felépítése?

- A faházhoz vezető 220 méter hosszúságú stéget tíz székely ács építette meg három nap alatt. Szereztek a faluból horgászbotot, ebédszünetben horgásztak, csináltak olajoshordóból tűzhelyet és azon sütötték meg a kifogott halakat. Lételemük a fa, úgyhogy amikor kitaláltuk, hogy szabadnapon vízisíznénk, megnéztük az interneten a vízisí és a wakeboard pontos méreteit, és ők simán megcsinálták nekünk: kifaragták, lecsiszolták és lelakkozták, tökéletes vízisít dobtak össze nekünk.

Székely ácsok dolgoznak a díszleten | Fotó: Szilágyi Lenke | Még fotók

- Gondolom, nem volt egyszerű alkalmazkodni a székelyeknek a vízi életmódhoz...

- Bizonyos szempontból hamar akklimatizálódtak a környezethez, bár a vízen való közlekedéssel komoly problémáik akadtak az elején, ami érthető, hiszen a hegyekből jöttek, vizet szinte csak a csapból folyni láttak addig. A deltában nagyon iszapos a talaj, ahhoz, hogy olyan stéget tudjanak építeni, amelyik elbírja az egész stábot meg a többtonnás kameramozgatókat anélkül, hogy a terhelés alatt megsüllyedjen, négy méter hosszú cölöpöket kellett leverniük. Beszállították a tó közepére a cölöpöket, és egy hajóban állva akarták őket leverni. Csakhogy a szél mindig elfújta őket, mire lesújthattak volna a böhöm nagy cölöpverő-kalapácsukkal, és ezért soha nem találták el őket. Úgyhogy küldtünk nekik helyi halászokat, akik szállították őket a vízen és kikötötték úgy a hajójukat, hogy ne fújja el a szél.

A ház és a stég azóta is ott áll a deltában a tavon. A Biosphera, a delta környezetvédelemért felelős intézete megengedte nekünk, hogy otthagyjuk. Ezért nagyon hálásak voltunk, mert lebontani annyiba került volna, mint megépíteni. Túl mélyen vannak azok a cölöpök leásva.

- A döbbenetes arcú statisztákat honnan, hogyan szereztétek?

- Borzasztó egyszerű: ott mindenki így néz ki. Kétfajta statisztánk volt, egyrészt halászok, akik egymástól értesültek a forgatásról. Volt, aki három órát hajózott, hogy odaérjen a helyszínre. Mivel a forgatás idejének nagy részében éppen halásztilalom volt, volt idejük, és jól jött nekik a mellékes. Másrészt voltak munkanélküliek Sulinából. A városházán kaptunk róluk egy listát, és megkerestük őket.

Előtérben Erika, a teknős, Tóth Orsi és Lajkó Félix | Fotó: Pfeffer Attila

- Honnan vettétek a filmben szereplő, mint megtudtam, Erika névre hallgató teknőst, és mi lett a sorsa?

- A művészeti vezetőség (értsd: a rendező - a szerk.) kinézte a neten, hogy milyen teknőst szeretne, küldtünk képeket a román felvételvezetőnek, aki megvette egy bukaresti kisállat-kereskedésben. Mivel nem volt velünk állatidomár, Erika kézről kézre járt. Elképesztően jól bántunk vele, az építészek építettek neki egy óriási tartózkodót, aminek a fele a vízben volt, fele a szárazföldön, amikor nem forgatott, ott lakott. A helyiek javaslatara nem engedtuk el Erikát a deltában, mert neki nem az volt a természetes élőhelye, és hamar elpusztult volna. A forgatás után a budapesti állat- és növénykertbe került.

- Végül egy technikai jellegű kérdés, ami nagyon izgat bennünket: a film utolsó snittjében látható elúszó mentőmellényt hogyan irányítottátok?

- A berendező feküdt a nádasban egy hajóban és damillal húzta a víz alatt, és walkie-talkie-n kapta az utasításokat, hogy milyen sebességgel húzza.

+ + +

Korábbi írásaink a Deltá-ról:

• A rendezővel a Delta kapcsán először 2006 végén beszélgettünk, amikor már lehetett tudni, hogy a film Bertók Lajos halála miatt meghiúsult első, téli verziója helyett egy teljesen másik, nyári Delta születhet majd meg, amely csak alapötletében lesz azonos az eredetivel.
• 2007 végére elkészült a film, amelyet a 2008-as Filmszemlén végre meg is nézhettünk. Kritikánkban elbűvölve dicsértük, külön kiemelve kedvenc teknősünk szívszorító alakítását.
• Amikor a Delta megnyerte a Filmszemle fődíját, megemlékeztünk Mundruczó frankensteines pólójáról, miközben a Filmklub történetében ritkán előforduló megosztottság jött létre a film megítélését illetően.
• A Delta cannes-i versenyprogramba való meghívása után ismét leültünk beszélgetni Mundruczóval, akit tovább faggattunk a film megszületésének hosszú és fájdalmas folyamatáról és arról, hogy mit jelent számára mostanában a filmkészítés.
• Két héttel később elkaptuk Tóth Orsit is, aki nem arról híres, hogy csacsogós interjúalany volna, hál' istennek mégis rengeteget mesélt nekünk a Mundruczóval való közös munkáról és úgy általában az életéről. Ráadásul nagyon klassz fotókat sikerült csinálni róla.
• Cannes-ban mi is ott voltunk a megható vörös szőnyeges bemutatón, ahol először láthattuk a Szemle óta kicsikét megkurtított, immár végleges Deltá-t. A vetítésnél már csak az azt követő parti volt jobb, ahol egy idő után szinte az egész stáb fehér atlétában nyomta a táncparketten.
• Mi végig bíztunk benne, hogy a Delta alkotói nem üres kézzel térnek haza a filmfesztiválról, Mundruczó és producere, Petrányi Viktória viszont meglepődtek a filmkritikusok díján.
• Erdély Mátyás showreeljét nézegetve felfedeztünk egy rövid klipet a Delta el nem készült első verziójából, így végre volt ürügyünk arra, hogy a film operatőrével is dumáljunk egy kicsit. Mégpedig arról, hogy milyen, amikor minden ügyeskedést elfelejtve képeket rögzít az ember.
• A Delta magyarországi bemutatója kapcsán összeszedtük, hogy milyen korábbi filmekben jelent meg a vérfertőzés témaköre.
• Beszámoltunk arról, hogy az első hétvégéjén a Delta a vártnál jobban teljesített a mozipénztáraknál.