Elek Ferenc: Ennél kicsivel ügyesebben csajozom

A Katona József Színház öltözőjében találkoztunk Elek Ferenccel, pár nappal az után, hogy a Köntörfalakban nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfiszínésznek járó díjat a Filmszemlén, és körülbelül egy órával azelőtt, hogy színpadra állt volna a Koccanás című darabban. A kettő között sem billent ki lelki békéjéből, legalábbis nem adta jelét. Hacsak a lehengerlő kedvesség és a jófejség nem számít nála az idegesség jelének.

Elek Ferenc

- A Beszélj hozzád!-videónkban azt mondtad, hogy műszaki szakközépiskolába jártál. Hogyan jött a színjátszás?

- Akkor már amatőr színjátszottam.

- Menjünk vissza még korábbra.

- Már gyerekkoromban nagyon sokat játszottam, meg bohóckodtam, és a magyartanárnőm, Sípos Klára mondta, hogy jelentkezzek egy gyerekstúdióba, ahol kiélhetem ezeket a dolgokat. Ekkor tíz-tizenkét éves voltam.

- Hogyhogy mégis műszaki szakközépiskolába mentél?

- Anyukám szerette volna, hogy legyen valami szakmám. Nagyon helyesen. De hát annyira hülye voltam a gépészethez... Nagyon rendesek voltak velem a középiskolában, mert csináltam egy április 4-ei műsort, meg ilyesmi, és azért elnézték, hogy színházazok. Úgy kezeltek, mint egy más fajta kis lényt.

- Utána nem is kezdtél el a tanult szakmádban dolgozni?

- Nem. Gépész, gépszerelő iskola volt, egy centit sem dolgoztam ebben a szakmában, de jobb is: volt olyan vizsga, hogy például megkérdezték, mi a célja az optikai mérőműszereknek, amiről fogalmam sem volt, pedig amit lehetett, bemagoltam, de ha rákérdeztek volna valami logikai dologra, arra nem tudtam volna válaszolni. Felelet közben a műszaki tanárom a szemüvegére mutogatott, hogy "Ferenc, mit kell csinálni, amikor egy pici számot látunk? Mi kell ahhoz, hogy szabad szemmel is lássuk?" "Felnagyítjuk?" "Bravó, Ferenc! Ez lenne a lényege az optikai mérőműszereknek!" Leérettségiztem, és megígértették velem, hogy ha egy mód van rá, akkor nem foglalkozom ezzel a szakmával soha.

- Milyen a családod?

- Anyukámmal nőttem föl, három nővérem van, egy édes és két féltestvérem. A vér szerinti apámat nem ismerem, két nevelőapám volt, akik közül az egyiknek a nevét viselem. Anyukám most nyugdíjas, azelőtt virágkötő volt. Amikor már nem ment a virág, akkor elment takarítani. Mindent megtett, csak hogy megéljünk. Remek nő.

- Mit szólt ahhoz, hogy te lettél a legjobb férfiszínész a Szemlén?

- Nagyon örült, nagyon sírt.

Nézz még több képet Elek Ferencről! | Fotó: Hirling Bálint

- Mikor tudtad meg, hogy te nyered a díjat?

- Előtte, körülbelül fél ötkor. Nem mondták meg estig, nem akarták, hogy kiszivárogjon. Szombaton kértek fel, hogy olvassam fel a laudációkat, és akkor mondták, hogy már ne menjek haza utána. Ebből gondoltam. Nagyon boldog voltam. Nehéz időszak volt, rengeteget dolgoztunk rajta, csak itt ebben az öltözőben is, ahol most ülünk.

- Évekig dolgoztatok a Köntörfalak-on, úgy tudom.

- Pontosan. Pénzügyi okokból ez a film két etapban készült, és az első előtt nyolc hónapban próbáltunk, de úgy, hogy az elején minden nap.

- Ezt a forgatókönyvet kimondottan rád írta Dyga Zsombor. Érezted ezt, amikor elolvastad?

- Persze, éreztem. Nagyon nekem való könyv, számomra mondhatóak voltak a szövegek. A figura kitalált, nem az én életemről írta, csak nekem írta.

- Mit gondolsz a sztoriról?

- Nagyon szeretem. Nem beszélhetek róla sokat, mert nem akarom lelőni a csavart, de nagyon jó, hogy lehet benne ívet játszani.

- A történet azzal kezdődik, hogy ez a férfi udvarol a lánynak, aki nem egészen az ő kategóriája, és nem annyira esélyes a dolog.

- Hát, sajnos. Én azért próbáltam Zsombort rábeszélni, hogy biztos összejönnek...

- De ez végül is nyitva marad.

- Zsombor szerint nem jönnek össze. Ő ezt lebegteti, de nem ez a lényeg. Szerintem szimpatikus lesz a lánynak a fiú.

- Amikor olvasgattam az interneten erről a filmről, volt egy vélemény, ami megmaradt bennem: "ebben a filmben nincs férfi".

- Szerintem ő teljesen pasi lesz a végére.

- Mi által?

- Kiderül, hogy van keresnivalója a lány életében. És ettől lesz tétje a dolognak.

Nézz még több képet Elek Ferencről! | Fotó: Hirling Bálint

- Nem arról van szó, hogy megsajnálja a nő?

- Azért viszi fel a lakására, de talán pont nem azért lesz egymáshoz közük. Csak valamin végigmennek.

- Az életben is így csajozol?

- Nem, ennél talán kicsivel ügyesebben.

- Hogyan?

- Hát figyelj... (elejti az ásványvizes palackot) Jaj! Hát, így, hogy leöntelek, és utána...

- Ügyes!

- Nekem pont az tetszik benne, hogy teljesen lúzernek indul, aztán pedig nagyon megváltozik.

- Az Ebéd című kisfilmedben is hasonlóan szerencsétlenül indul a randi.

- Azért az mégis egy kisfilm, itt meg nyolcvan percen keresztül ki lehet valamit bontani. Ott is van egy ív, egy állat leszek a jelenet végére. Minden szélsőség izgalmas. Minden, ami egy kicsit más, mint amilyen te vagy.

- Arra próbálok kilyukadni, hogy úgy érzem, hogy egy csomó szerepben, amit kapsz, valamiféle olyan férfiasságot kell megtestesítened, ami akadályoztatva van.

- Persze. Miért, te mit osztanál rám?

- Amikor először láttam a Köntörfalak előzetesét, azt hittem, hogy abban egy pszichopata leszel.

- Erre sokan kérték is Zsombort, hogy legyen egy állat, és igenis gyilkoljon. Örülök, hogy nem írta át a könyvet. Ha ennyi embernek eszébe jut, akkor nem elegánsabb, ha nem úgy történik? Ez az izgi benne. Beismerem, én magam is gondolkodtam ezen, és javasoltam ilyesmit. De akkor egy thriller lenne. Nem az, és ettől jó a történet.

- Mennyi beleszólásod volt a könyvbe?

- Ez egy nagyon kész könyv volt. Zsombor fejében gyakorlatilag megvolt az egész film. A próbák is arról szóltak, hogy mi, színészek kipróbálhattuk, amit akartunk, de az ő kezdeti elképzelése lett érvényes általában.

Nézz még több képet Elek Ferencről! | Fotó: Hirling Bálint

- Nem volt benne improvizáció?

- Engedte, hogy imprózzunk, de általában mégis az maradt, ami a könyvben le volt írva. Nagyon tiszta elképzelése volt arról, hogy mit akar megvalósítani.

- Te sosem akartál magadnak írni vagy rendezni?

- Nem. Egyrészt nem vagyok oly' okos, másrészt oly' bölcs.

- Ahhoz bölcsnek kell lenni?

- Súlyozni kell, lavírozni kell, okosnak kell lenni, és tudni kell, hogy juttatsz el egy színészt a kívánt végeredményre. Én türelmetlenebb vagyok magammal is, és nem tudnék még koordinálni három-négy színészt, akinek éppen valamivel baja van.

- Hogy vagy türelmetlen?

- Mindig alig várom, hogy megszülessen az a valami.

- Csak magaddal vagy türelmetlen?

- Néha másokkal is, de színpadon nem.

- Ilyen élesen elkülönül?

- Igen, mert az egyik egy olyan terep, ami nagyjából mindennapos, hogy bemegyek, próbálok, dolgozom. Az életben sokkal több a kiszámíthatatlansági tényező. Konfliktuskerülő vagyok, az tény.

- Az életben vagy a szakmában?

- Talán munka alatt nem. A színház egy áldott állapot. Itt a Katonában elég okos rendezők vannak. Egy filmben meg pláne. A rendező ott nyolcvanszor előrébb van, mint a színész. Nem vagyok egy vitatkozós fajta, inkább csinálom a dolgomat, és a rendezővel együtt alakítgatom a szerepet.

- Mostanában mindenhol azt nyilatkozod, hogy "Jó Elek Ferinek lenni".

- Mindenhol ezt írják. A Szemlezárón mondtam, és ráharaptak, de nem bánom, mert igaz. Miért ne mondanám, amikor most jól mennek a dolgaim?

Nézz még több képet Elek Ferencről! | Fotó: Hirling Bálint

- Volt, hogy nem mentek jól?

- Volt, hogy éhes voltam olyan szerepekre, amik nagyon megdolgoznak, amikért lehet küzdeni, ami nem annyira kézenfekvő. Van egy alkatom, ami predesztinál bizonyos szerepekre, és az az izgalmas, amikor ebből egy picit szélesíthetem a spektrumot.

- Nem érzem, hogy lenne egy alkatod, ami predesztinálna bizonyos szerepekre.

- Nem vagyok egy hősszerelmes típus. Nézz rám, nem vagyok egy Adonisz.

- De ez csak egyetlenegy szerep, amire nem vagy alkalmas. Megjegyzem, egy elég unalmas szerep.

- Mindez annak a kérdése, hogy egy rendező mit lát bele egy színészbe. Most mégis sokkal többféle szerepet kapok. Voltak ennél éhesebb időszakok is, nekem így most jó.