Erdély Mátyás: Külföldön nem az számít, hogy kinek a haverja vagy

2011.05.10. 16:47

Négy olyan film szerepelt már a cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában, amit Erdély Mátyás fényképezett (Johanna, Before Dawn, Delta, Szelíd teremtés), idén jön az ötödik, a mexikói Miss Bala. Erdély, aki elnyerte a Filmszemle legjobb operatőrnek járó díját, és éppen Németországban forgat, skype-on mesélte el nekünk, hogy milyen érzés, amikor váratlanul egy mexikói rendező és egy Los Angeles-i ügynök is lecsap az emberre, hogy hogyan zajlik egy igazi akciójelenet forgatása, hogy miről ismerszik meg a hülye operatőr, és hogy miért nem dolgozik Magyarországon.

- Mennyire érdekel, hogy jó legyen a film, amin dolgozol?

- Csak az érdekel.

- Hallottam már olyan operatőrről, aki inkább arra koncentrál, hogy ő milyen képeket csinál.

- Szerintem az hülye. Ha egy operatőrnek az a fontos, hogy milyen képeket csinál, az egy hülye operatőr, de tényleg. Ha nem azzal foglalkozunk, hogy jó filmet csináljunk, az a legsúlyosabb félreértés.

- Magyarországon rendszeresen dolgozol Mundruczó Kornéllal és Kenyeres Bálinttal. Ezekhez a hosszú munkakapcsolatokhoz képest milyen volt egy új emberrel dolgozni egy idegen közegben? El tudod képzelni, hogy a Miss Bala rendezőjével, Gerardo Naranjóval is kialakulhat egy állandó munkakapcsolat?

- Nagyon remélem, hogy fogunk még együtt dolgozni Gerardóval, mert nagyon-nagyon jó élmény volt. Az egész operatőr-rendező viszony szerintem csak és kizárólag a kommunikáción múlik. Az ember elkezd beszélni valamiről, ami még nincs, és amit nagyon nehéz verbalizálni. Nyilván nekem Kornéllal majdnem négy film után (a Johanna, a félbemaradt Delta, a Delta és a Szelíd teremtés - a szerk.) már nagyon könnyű. Pontosan tudom, hogy mit akar, és ezért jól alá tudok pakolni, és jó ötleteket is tudok neki adni, ha elakad, mert tudom, hogy mit keres. Bálinttal csak két rövidfilmet (Before Dawn, A repülés története - a szerk.) csináltunk együtt, de nagyon közeli a viszonyunk, úgyhogy vele is megvan ez a jó kommunikáció. Amikor bekerülök egy új szituációba, akkor ezt marha gyorsan ki kell alakítani, és van, amikor sikerül, van, amikor kevésbé.

- Szóval sokkal inkább múlik a közös munka sikere a személyes kapcsolaton, mint a szakmain?

- Igen, amennyiben nem amerikai stílusú filmkészítésről van szó. Az amerikai rendszerben, amikor van egy master meg három közeli, nem olyan nagy probléma, ha nem jó a kommunikáció. De amikor egy rendező kitalálja, hogy ne lássuk a szereplő fejét, csak a lábát, és megkérdezed, hogy miért, és ő erre azt feleli, hogy "csak", az kellemetlen.

- Amikor nem forgatsz filmet, itthon meg tudsz élni reklámokból?

- Nem nagyon hívnak engem reklámokba, pedig nagyon szeretnék Magyarországon reklámokat csinálni, általában nagyon szeretnék Magyarországon dolgozni, de hiába. Azt érzem, hogy én külföldön leszek operatőr. Amikor a román film nagyon felfutott, és Cannes-ban minden évben volt egy román film, akkor azok a fiúk csinálták az összes reklámfilmet Romániában. Bizonyítottak egy nagyon komoly nemzetközi szinten, és akkor otthon azt mondták nekik, hogy 'Cannes-ban volt a filmed versenyben? Akkor szerintem meg tudsz csinálni egy kefirreklámot'. Ez Magyarországon nem történik meg. Nem panaszkodom, mert nagyon jó dolgom van, komoly és jó filmeket csinálok jó pénzért, mégis van bennem keserűség, mert nekem ez fura. Miért nem automatikus az, hogy ha valaki jó és tehetséges, annak lehetőséget adunk?

Forrás: Hektor
Erdély Mátyás és Mundruczó Kornél a Szelíd teremtés forgatásán

- Hogyan lettél a Miss Bala operatőre?

- Teljesen váratlan volt a dolog: Ültem egy étterem teraszán a feleségemmel, és kaptam egy emailt egy filmes cégtől, hogy érdekelne-e egy mexikói munka, egy mexikói rendezővel. Ilyenkor persze az ember azonnal elkezdi lenyomozni, hogy kik ezek, és mindjárt kiderült, hogy Gael García Bernal és Diego Luna közös cégéről van szó. A rendezőnek, Gerardo Naranjónak korábban volt egy állandó operatőre, de ehhez a munkához valaki mást akart. Két jelöltje volt, egy thaiföldi operatőr, meg én.

- Honnan ismerte a munkásságodat?

- Az derült ki, hogy ha a filmedet beválogatják Cannes-ba, utána bekerülsz egy körforgásba, onnantól kezdve nézik a filmjeidet. Amikor lement a Delta, és semmi nem történt, megszeppentem kicsit, de most azt látom, hogy nagyjából két évbe telt, mire eljutott azokhoz az emberekhez, akikhez el kellett jutnia. Gerardo látta a Deltá-t, meg a Before Dawn-t, és egyszer csak rájött véletlenül, hogy ezt a két filmet ugyanaz az ember fényképezte. Azt hitte, hogy valami öreg faszi vagyok, aztán kiderült számára, hogy nem is vagyok az. Gondolom, ez szimpatikus volt, és megkeresett. Válaszoltam az emailre, hogy persze, hogy érdekel, úgyhogy küldtek egy forgatókönyvet, ami tök jó volt. Utána csomót beszéltem a rendezővel skype-on, és abban maradtunk, hogy következő lépésként kimegyek és dumálunk. Egy héttel később küldtek egy repülőjegyet.

- Ez mikor volt?

- Tavaly nyáron, talán júliusban. Augusztusban már kint voltam, és szeptembertől novemberig forgattunk. Először négy napra mentem ki, azt se tudtam, fiú vagyok-e vagy lány az időeltolódás miatt, de ők iszonyú helyesek és közvetlenek voltak. Gael Garcíával nem találkoztam, mert ő éppen egy filmet forgatott, de Diego Luna többször ki is jött a forgatásra.

Fegyveresek a női vécében - részlet a Miss Bala című filmből

- Miről szól a film?

- Igaz történetből indul ki: Volt egy mexikói szépségkirálynő, aki összejött egy drogbáróval, és a rendőrség elkapta őket, amikor ültek egy autóban, ami tele volt kábítószerrel, fegyverrel és pénzzel. Letartóztatták őket, a csaj pedig azt állította, hogy ő nem is tudott semmiről, ők csak vásárolgatni mentek, meg tacót ettek. Ami persze röhejes, mert nyilván tudta, hogy mi történik. Volt egy képpár a csajról, amikor szépségkirálynővé koronázzák, meg amikor a rendőrség elkapja, és ott van bilincsbe verve, megtépázva. Ez a képpár inspirálta Gerardót a történet megírására.

- A neten látható részletek és Naranjo előző filmje, a Voy a explotar alapján jól gondolom, hogy a film stílusa nyers, dokumentarista?

- Az előző filmjéhez ennek semmi köze. Azért is kerültem bele a filmbe, mert Gerardónak feltett szándéka volt, hogy valami nagyon mást csinál. Az előző filmje nagyon punk volt, sok kézikamerázással. A Miss Bala képi stílusa sokkal-sokkal letisztultabb, nagyon kiforrott, nyugodt, ami már abból is következik, hogy anamorfban forgattunk. Nagyon hosszú snittek is vannak benne. Hülyén hangzik, de stílusában egy művész-akciófilm. Vizuálisan az volt a fő koncepció, hogy mindig ezzel a csajjal vagyunk. Ha van egy nagyon bonyolult akciójelenet, a kamera akkor is 90%-ban rátapad a csajra, vele megy és rajta átszűrve látja a történéseket. Azért is forgattunk anamorfra, mert annál van a legkisebb mélységélesség, tehát az éles, amire az élességet állítod, minden más életlen, és a koncepció része volt az is, hogy igyekeztünk a külvilágot, amennyire lehet, elfedni. Sokat játszottunk azzal, hogy mit nem mutatunk meg, talán ez a lényeg.

- Mennyire volt kidolgozott ez a vizuális koncepció, amikor bekerültél a filmbe, és mennyire kaptál teret, hogy hozzátedd a saját ötleteidet?

- Gerardónak volt egy első verziója, de aztán az elejétől végéig újra storyboardoztuk az egész filmet, és végigbeszéltünk mindent, szóval abszolút benne voltam a kialakításában. Minden döntést együtt hoztunk meg, és rengeteget harcoltunk is. Mindig csörték sora, míg kialakul a végső verzió.

- Jól kijöttetek egymással?

- Igen, én nagyon-nagyon bírom ezt a fiút. Mérhetetlenül művelt, minden filmet látott, olyan magyar filmtörténeti tudása van onnan Mexikóból, hogy én a tíz ujjamat megnyalnám utána, ha nekem olyan lenne. Elképesztő mennyiségű filmje van otthon, igazi filmőrült.

Forrás: Erdély Mátyás
Erdély Mátyás a Miss Bala forgatásán

- Hogyan kell elképzelni a forgatást?

- Nagyon piciben, de hollywoodi struktúrában készült a film. Ember és felszerelés tekintetében ez volt a legnagyszabásúbb film, amin eddig dolgoztam. Sokkal több luxust megengedhettem magamnak világítás és eszközök tekintetében, mint korábban, amit persze nagyon élveztem. És zseniális volt a stábom, fantasztikus élmény volt velük dolgozni. Ez egy olyan stáb, amelyik nagy amerikai filmeket szokott kiszolgálni, az én fővilágosítóm már a 70-es években fővilágosító volt, és mindenkivel dolgozott Vittorio Storarótól kezdve Robert Richardsonig. Nem tudtam olyat kitalálni, amit ne tudtak volna megcsinálni.

- Volt olyan feladatod ezen a filmen, amit korábban még sosem csináltál?

- Voltak nagy akciójelenetek, amik magyar filmben sosincsenek, mert nincs rájuk pénz. Jó, lövés magyar filmben is van, de az olyan is. Itt volt egy olyan snitt, amiben egy beállításban vettünk fel egy tűzharcot a rosszfiúk és a rendőrök közt, amiben a kamera végig a csajjal megy, akit kimenekítenek egy autóból, végigvisznek ezen az őrületen és betesznek egy teherautóba, amivel elviszik. Ezt egész nap próbáltuk, és délután vettük föl a lemenő napban. Ez a jelenet hihetetlenül bonyolult kaszkadőrmunkát követelt meg autókkal, lövésekkel, robbanásokkal, elesésekkel, és ebbe tettük bele a szereplőnket és a steadycamet. Mi nagyon büszkék vagyunk a magyar kaszkadőreinkre, de amit az ottani kaszkadőrök lenyomtak, az valami egészen elképesztő volt.

- Szerinted jó lett a film?

- Hát ezt nem tudom! Nem láttam a végleges verzióját, de biztos, hogy nagyon furcsa film, ami tényleg az akció- és a művészfilm keveréke.

Lövöldözés a hotelben - részlet a Miss Bala című filmből

- Mit forgatsz most Németországban?

- Egy The Woman Who Brushed Off Her Tears című filmet, ami macedón-belga-német-szlovén koprodukcióban készül. Az egyik főszerepet Victoria Abril játssza, a másikat Labina Mitevska, aki az Eső előtt-ben volt a lány, és ő a producer is, a rendező pedig a nővére, Teona Mitevska. Ez egy párhuzamos sztori két nőről, van egy macedón szál, meg egy francia, amit Németországban veszünk föl. Ők is ugyanúgy találtak meg, mint Gerardo, a Delta cannes-i szereplése miatt. Az összes koproducer nyomta a saját országa operatőrét, de ők velem akartak dolgozni, és inkább előhalásztak még pénzeket, hogy ki tudjanak fizetni. Az, hogy megcsináltam egymás után két olyan filmet, amiben csak én voltam magyar, és csak a saját munkáim miatt hívtak, egyrészt baromi jó érzés, másrészt szakmailag nagyon fontos lépés. Itt kezd érdekes lenni. Külföldön az számít, hogy van egy munkád, ami minőségi, és nem pedig az, hogy kinek a haverja vagy, mint Magyarországon.

- Te fényképezed Pater Sparrow Aura című websorozatát is. Gondolom, az teljesen más meló, mint, amit megszoktál.

- Iszonyatosan jó! Verebest nagyon jó embernek tartom, akinek nagyon furcsa tehetsége van. Nehezen tudok fogást találni a filmeken, amiket csinál, de annyira szeretem őt és annyira szeretek vele dolgozni, hogy igazából bármit csinál, nagyon szívesen részt veszek benne. Már régóta beszélgettünk erről a furcsa, kicsit az Aliz Csodaországban-ra emlékeztető világról, és egyszer csak mondta, hogy meg tudunk belőle csinálni néhány részt. Felszabadító élmény volt, olyasmiket lehetett csinálni, amiket máskor nem.

- Például?

- Néhányszor elragadtattuk magunkat vizuálisan. És az jó, amikor lehet egy kicsit gátlástalankodni. Amikor Kornéllal vagy Bálinttal forgatok, akkor egy nagyon átgondolt és tudatos világot hozunk létre, és ott azt is várja el az anyag, de jó néha annak a totális ellentétét is csinálni. Félrebillenteni a kamerát, és röhögni.

Szépségkirálynő-választás - részlet a Miss Bala című filmből

- A következő munkád Kenyeres Bálint Tegnap-ja lesz?

- Azt nagyon várom, de nem tudom, hogy mikor jön össze. Most van egy ügynököm Los Angelesben, és ettől egy picit kinyílt a világ. Nem kell mindig az itthoni dolgokat lesni, hanem addig is talán összejöhet valami.

- Hogy lett Los Angeles-i ügynököd?

- A mexikói film révén. Amikor Gerardo elkezdett operatőrt keresni, felvette a kapcsolatot egy ügynöknővel, hogy ajánljon neki operatőrt. De közben megtalált engem, és írt a csajnak egy emailt, hogy köszi, mégse kell operatőr, mert megtaláltam ezt a magyar gyereket, és vele fogjuk megcsinálni a filmet. A csaj erre felkapta a vizet, lenyomozott, megszerezte a filmjeimet, és miután megnézte őket, kaptam tőle egy emailt, hogy érdekelne-e engem, hogy ő képviseljen. Úgyhogy most van egy ügynököm, ami pontosan még nem tudom, mit jelent, de például kiküldi a CV-met olyan produkcióknak, amelyek operatőrt keresnek. Egy telefoninterjúm már volt, amit ő szervezett nekem.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK