Vágólapra másolva!
Mi a közös a Jobbikban és az LMP-ben? Mindkét párt képviselője A keresztapát ajánlja a Fidesz figyelmébe. A nyári szünet előtti utolsó ülésnapokon a parlamenti folyosókon vadásztunk politikusokra, hogy filmekről kérdezzük őket. Beülne-e Pokorni Zoltán a Transformers 3-ra? Mi a kapcsolat a Vissza a jövőbe és Szekeres Imre között? Melyik a kedvenc Almodóvar-filmje Szabó Rebekának? Mit tanult Staudt Gábor Az ördög ügyvédjéből? Döntsd el, melyik politikussal mennél legszívesebben moziba!
Vágólapra másolva!

Pokorni Zoltán (Fidesz)

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Mi volt az utolsó film, amelyet látott, és tetszett önnek?

- Hűha, a hétvégén voltunk moziban. Szerelem, pasta, tenger. De nem volt jó, szájbarágós volt. Azt megelőzően a Hajszál híján úriember-t néztük meg. Ez egy norvég vígjáték. A norvég vígjátékok általában úgy kezdődnek, hogy egy AIDS-es munkanélküli és egy neonáci homoszexuális találkozik. Ez jó volt. Nem is annyira az én, hanem a feleségem hatására folyamatosan skandináv filmeket nézünk, többek között a Cirkó-Gejzírben.

- Ezek szerint van ideje moziba járni a munkája mellett?

- Ritkán; havonta, kéthavonta. Szívesen néznék hollywoodi mocskokat is, de a feleségem nem engedi meg [nevet].

- Ez azt jelenti, hogy akár egy Transformers 3-ra is beülne?

- A fiaimmal minden további nélkül, de már ők se nézik meg. A kicsik még nem, mivel még csak 10-12 évesek; a nagyok pedig már 16-18 évesek, nem foglalkoznak ilyesmivel.

- Tud olyan filmet mondani, amelyik érzelmileg megrendítette?

- Dogville. Ez egy Nicole Kidman főszereplésével készült Dogma-film. Megrendítő élmény volt. Vannak nagyon szeretett filmjeim: diákkoromból az Oblomov néhány napja, Etűdök gépzongorára, Sörgyári capriccio, Picasso kalandjai. Illetve a kortárs dán filmek, Ádám almái, Dalok a konyhából.

- És ha olyan filmet kellene mondania, amely visszatetszést keltett önben?

- Ez már nehezebb. Vannak rossz, gyenge, mesterkélt filmek, de ezeket gyorsan elfelejtem. A rossz memória fontos a lelki békéhez. Nem tudok olyat mondani, amely kifejezetten visszatetszést keltett volna bennem, ez túlzás, volt egy viszont, amely annyira nyomasztó, depresszív volt, hogy nem bírtam végignézni. A Miért lett R. úr ámokfutó? Rainer Fassbindertől. Nagyon régi, 30-40 éves film. Érezni lehetett a főhős zoknijának a büdösét a vászonról. De aztán később nyugodtan, kipihenten megnéztem, és az egyik legmegrázóbb filmje Fassbindernek, még a dokumentarista korszakából.

Forrás: [origo]
Miért lett R. úr ámokfutó?

- Melyik filmet vetítené le az MSZP-frakciónak?

- Nem gondolkoztam soha ilyenen [nevet]. Ha barátaimnak kellene megmutatni egy filmet, az épülésükre, és amit nem láttak, az lehet, hogy a Dalok a konyhából lenne.

- Ronald Reagan egy híres beszédében a Vissza a jövőbe című filmből idézett. Ön idézett már filmből valamelyik beszédében?

- Folyamatosan átszövi a mai beszédmódot a filmes kultúra. Egyfolytában idézünk a Picasso kalandjai-ból, A tanú-ból, az Egészséges erotiká-ból, vagy a Sörgyári capricció-ból, még ha nem is tudunk róla. Ez a 20. illetve 21. század, egyre kevésbé az írott szöveg dominál, nem novellákból, regényekből ragadunk ki finom utaló mondatokat, hanem filmekből vett idézetekkel tesszük többsíkúvá, többértelművé a beszédünket.

- Tudna olyan filmet mondani, amelyik nagy hatással volt a világnézetére?

- Nagyon sokat tanultam Tarkovszkij filmjeiből. A Stalker-t sokszor megnéztem. Vélhetőleg el is aludtam rajta [nevet], de sokszor meg is néztem. Négyszer biztosan. Nehéz ilyen filmet találni. Kifejezetten filozofikus mű, de ez nem konyhafilozófia. Direkt módon filozofál, mégis művészetnek hat. Kevés ilyen van, mert hol az egyik, hol a másik oldal nincs egyensúlyban.

Forrás: [origo]
Stalker

- A Stalker három főszereplője három teljesen eltérő karakter. Ön melyikhez érzi magát a legközelebb?

- Mindhárom bennünk van szerintem, a művész, a tudós... Ki volt a harmadik?

- Maga a sztalker, az egyszerű ember...

- Nem, ő a kísérő. Aki nem megy át, aki nem lép be a szobába, mert nem kívánkozik oda. Ezek archetípusok, karaktergyökerek, amelyek kisebb-nagyobb mértékben jelen vannak minden ember személyiségében.

+ + +

Szekeres Imre (MSZP)

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Mi volt az utolsó film, amelyet látott, és tetszett önnek?

- Tegnap néztem meg a televízióban az Artúr király-t. Oscar-díjas film, és tényleg tetszett, mert egy egészen más történelmi szituációba helyezte el az Artúr-mondakört, és mindezt rendkívül jó képi megoldásokkal körítette.

- Szívesen tölti szabadidejét filmnézéssel?

- Amikor van rá időm, igen. De én elsősorban a mozi híve vagyok, és nem a televízióé. Ha egy filmet akarok megnézni, akkor moziba megyek.

- Tud mondani egy olyan filmet, amelyik érzelmileg megrendítette?

- Nagyon sok ilyen film volt életem során. Volt, amelyik érzelmileg, volt, amelyik értelmileg, és volt amelyik mindkét szempontból nagy hatást gyakorolt rám. Meghatározó filmélményem a mai napig Szabó István Mephistó-ja. Egy olyan sűrítménye az európai kultúrának és történelemnek, ami a maga módján példátlan a filmművészetben. Egy más típusú hangulat jellemzi Bacsó Péter A tanú című filmjét. Életemben először egy zártkörű vetítésen láttam, egy egyetemi kollégiumban. Az egésznek a hangulata a mai napig meghatározó számomra. Örülök, hogy magyar filmeket mondtam példának, ez azt mutatja, hogy a magyar filmművészet hihetetlenül erős.

Forrás: [origo]
Mephisto

- Volt olyan film, amely hatással volt önre abban, hogy politikus lett?

- Megint magyar filmet fogok először mondani. Azt, hogy a társadalom fontos, hogy a történelem nem egy holt dolog, és hogy a napi politikában való részvétel azt jelenti, hogy valamilyen módon hozzájárulunk ahhoz, amit jónak tartunk, ezeket a gondolatokat döntően a Jancsó-filmekből szívtam magamba. Emberi oldalról, emberi tragédiák oldaláról pedig Szabó István filmjein keresztül jutottam el ezekhez a gondolatokhoz. A közelmúlt erősen kopogtat mindkettőjük filmművészetében.

- Filmrajongónak tartja magát? Mert ezek szerint nagyon sok filmet látott, és szereti a filmeket.

- Több időt töltök olvasással, mint filmnézéssel. A filmnek azért erősebb a hatása, mert nem csupán az agyat mozgatja meg, hanem a szemet, a fület, tehát a megjelenítés, a vizuális valóság egy pluszélményt ad.

- Ronald Reagan egy híres beszédében a Vissza a jövőbe című filmből idézett. Ön tett már ilyet?

- Hát persze, csodálatos a történet, én már adtam olyan újságcikk-címet, hogy Back to the Future. Ez a cím nagyon jól kifejezte azt, amit éreztetni akartam. Van ilyen, motívumok ugranak be filmekből. Beszédben, felszólalásokban használom, hiszen ez egy közös nyelv, ha a másik is látta a filmet, akkor tudja, mire gondolok. Arra kell figyelni, hogy ha nem látták a filmet, vagy nem annyira ismert, akkor nem szabad használni, mert senki nem fogja érteni, hogy miről beszél ez a manus.

- Ha választhatna egy filmet, amelyet meg kellene néznie a Fidesz-frakciónak vagy az LMP-frakciónak, akkor mi lenne az?

- Hát mindegyiknek mást ajánlanék. A Fidesz-frakciónak az Ocean's-sorozatot ajánlom a kedves figyelmébe, és leginkább az eredeti változatot. Az egy zseniális film. Nem szabad csibésznek lenni. Az LMP-nek pedig az Avatar-t ajánlanám. Mert megmutatja, hogy a valóságos világ és az elképzelt világ között milyen óriási különbség lehet.

Forrás: InterCom
Avatar

- És a Jobbiknak?

- Ők ne nézzenek mozit.

- Van olyan téma, amit szívesen látna magyar filmben? Egy olyan magyar film, amire biztosan elmenne a moziba.

- Szívesen venném, ha Ötvös Csöpi történetét Bujtor Pista folytatni tudná. Azt biztos megnézném. Ha témát kell megjelölni, akkor egy olyan filmet szívesen megnéznék, ami a mi legfontosabb időszakunkat, a nyolcvanas évek végét, kilencvenes évek elejét dolgozná fel. Bemutatná, hogy miképpen változott meg Magyarország az egyik napról a másikra. De nincs ilyen film. Nincs ilyen film, előtte és utána lévő évekről van, de erről a korszakról nincs.

- Ön szerint van annyi történet, fordulat az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, hogy abból egy politikai thrillert ki lehessen hozni?

- Ravasz kérdés, ez már politika. Én inkább szomorúnak tartom.

- Szóval nem?

- Szomorúnak tartom.

+ + +

Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Mi volt az utolsó film, amelyet látott, és tetszett önnek?

- A munka miatt kevesebbet járok moziba, az utolsó talán a Perzsia hercege volt. Nagy rajongója voltam gyerekkoromban a számítógépes játéknak. Voltak is fenntartásaim, hogy mennyire lehet átültetni a játék hangulatát a filmbe, de sikerült. Limonádéval leöntött, de azért jól kivitelezett, fordulatos film.

- Mondana egy olyan filmet, amelyik érzelmileg megrendítette?

- Nagy hatással volt rám A remény rabjai, a filmtörténet egyik legnagyobb alkotásának tartom. Egyébként mindenevő vagyok, könnyed vígjátékoktól kezdve a horrorfilmeken át nézek mindent.

- Ha egy horrorfilmet kellene mondania?

- Elég sokat láttam. A kör több részét, A nyolcadik utas: a Halál-t. Nagy rajongója vagyok az Alien-sorozatnak, az összeset láttam, még az Alien vs. Predator-okat is. Az Átok-sorozat több részét is láttam.

Forrás: [origo]
A nyolcadik utas: a Halál

- Tud olyan filmet mondani, amely visszatetszést keltett önben?

- Igyekszem az ízlésemnek megfelelőt kiválasztani. Nem szoktam olyan botrányfilmeket megnézni, amelyek megosztják a közönséget.

- És ha olyan filmet kell mondania, amely az ön világnézetét tükrözi, vagy amelyik hatással volt a világnézetére?

- Hát, jó kérdés. Átgondolom, biztos volt... Az is jelent valamit, ha nem ugrik be semmi.

- Akkor inkább a könnyedebb filmeket szereti?

- Igen. Nem baj, ha elgondolkodtató, de én nem egy filmtől várom a megváltást. A művészfilmek néha túl elvontak. Egy film ne legyen annyira elvont, hogy magyarázni kelljen, hogy miért is jó film.

- Melyik filmet vetítené le a Fidesz, illetve az MSZP-frakciónak?

- A Fidesznek? Talán A keresztapá-t. Mert néha úgy működnek, mint egy olasz szervezet, ahol a hierarchia olyan erős, hogy nem nagyon lehet ellentmondani.

Forrás: [origo]
A keresztapa

- Egy politikus tanulhat valamit A keresztapá-ból?

- Remélem, hogy elrettentő példát mutat. Al Pacino nagy kedvencem egyébként. Az ördög ügyvédje nagy hatással volt rám. Most mondtam is egy példát az egyik előző kérdésére. Az ördög hogyan viheti be az embert olyan szituációkba, amelyeket jónak tart, de aztán teljes erkölcsi rothadás lesz a vége. Az MSZP-nek mit ajánlanék? Hűha... Az ő helyzetükhöz egy anarchikus művészfilm illene a leginkább. Vagy az Alien vs. Predator, a belső harcok miatt. A két tábor úgy harcol egymással, mint a filmben a két szörnyeteg.

- Mit gondol a magyar film jövőjéről?

- A Moszkva tér például nagyon tetszett annak idején. Az egyik legjobb újkori magyar film, amit láttam. Könnyedebb, fiatalok számára is élvezhető, fogyasztható, és emellett moralitást is tartalmaz. Megmutatja, mi történt a rendszerváltás környékén, emellett még sok eredeti, az itteni emberek szájízének megfelelő poén is van benne. Kis magyar valóságot mutat be, és nem amerikai sablonokat húz rá az itthoni helyzetre. Más kortárs magyar filmet nem is tudnék mondani, ami megragadt volna bennem. Nem tartom eredetinek még azokat sem, amelyeket egyébként sztároltak.

Forrás: [origo]
Moszkva tér

- Egy Tarr Béla-filmet megnéz?

- Igen, az is egy külön világ. De a magyar film válságát, azt, hogy kevesen járnak moziba, úgy tudjuk csak megoldani, ha az embereket becsábítjuk a moziba. A jelenkor körülményeihez igazodó filmeket kell bemutatni, amelyben a ma embere megtalálja magát. Emellett persze a budapesti művészmozi-hálózatot meg kell tartani.

- Bízik Andy Vajnában?

- Nem bízom benne, megmondom őszintén. Hiába a hollywoodi sikertörténet, ő inkább Hollywoodba tartozik, mint ide. Ha az ottani sémákat próbáljuk itthon megvalósítani, az lehet, hogy félreviszi a dolgot. Nem vagyok szakértője a témának, de azt kijelenthetem, hogy eredményeket várunk. Persze ha tud hozni tetemes pénzt a magyar filmnek külföldről, vagy olyan produkciókat megvalósítani, mint a Szabadság, szerelem, az azért jó dolog. Csak részeket láttam belőle, és tudtommal sok kritikát kapott, de az nem rossz irány, hogy felkarolunk egy történelmi témát, és megmutatjuk a világnak. Ilyenkor felesleges fanyalogni, még ha nem is tökéletes a kivitelezés.

Forrás: [origo]
Szabadság, szerelem

- Történelmünk melyik epizódját látná szívesen a filmvásznon?

- Nagyon szeretném, hogy - akár állami támogatással - történelmi témájú filmek készüljenek, mint például az Egri csillagok.

- Egy Toldi-film előkészületben van.

- Nem tudtam, de akkor örülök neki. Egy jó Toldi-történet előrevinne. Adófizetői forintokat is szánnék, a megfelelő keretek között persze, egy-két ilyen komolyabb produkcióra.

- Nem fél attól, hogy az állami pénz egyúttal azt is jelenti, hogy a kormányzó párt részéről egy ideológiát erőltetnek bele a filmbe?

- Bizonyos szempontból nem baj. Most természetesen nem az aktuálpolitikáról beszélek. Nem baj, ha a film egy világnézetet közvetít. És nem baj, ha erre adóforintokat szánunk, ha a film nemzeti felemelkedést is szolgál. A Toldi erre jó példa lehet. A hosszú távú cél azonban az kell, hogy legyen, hogy a magyar film önállóan, piaci alapon működjön. Néhány esettől eltekintve nem lehet állami dotációkból filmeket gyártani.

Forrás: [origo]
Látványterv Pálfi György Toldi-filmjéhez

- Van ön szerint annyi az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, hogy egy politikai thriller készüljön belőle?

- Valószínűleg. Csak még túl közel vagyunk hozzá. Amíg Gyurcsány ott ül az MSZP-ben, addig nincs kifutása a dolognak.

- Melyik politikussal játszatná el az őszödi kiszivárogtatót?

- Ez már olyan téma, ami a napi politikát érinti. Ezt veszélyes filmben eldönteni. Először tisztázni kell a helyzetet. Reméljük, hogy Gyurcsány a közéletből lassan kiszáll, és történelmileg elfeledett személyé válik. Gyurcsány fegyencként bevonul valamelyik büntetés-végrehajtási intézetbe, miután a független magyar igazságszolgáltatás elítéli az elszámoltatás jegyében; ha már ez megtörtént, akkor lesz időszerű ez a film. Egy dokumentumfilm viszont az elmúlt húsz évről, az ország kirablásáról, az nagyon fontos lenne.

+ + +

Szabó Rebeka (LMP)

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

- Tud mondani olyan filmet, amelyen meghatódott?

- Ami elsőre eszembe jut, az Fatih Akin Fallal szemben című filmje volt. A rendező török bevándorló családba született, Németországban él és ott is alkot. A film főszereplője egy fiatal nő, aki hozzá hasonlóan egy török bevándorló család sarja.

- A téma volt az, ami megérintette?

- Igen, és az, hogy mennyire nehéz a főszereplőnek megtalálnia a helyét. Kultúrák és generációk közötti konfliktusokról, és a szerelemről szól a film. A nő iszlám családból származik, de az értékrendje különbözik a szüleiétől, mindemellett persze a nyugat-európai társadalomba való beilleszkedése is sok problémát jelent. És nekem a Billy Elliot is megható volt. A bányászcsaládból származó fiú szembeszáll a szüleivel, a tradíciókkal, ráébred, hogy balettozni akar, és kitartóan küzd is ezért. Ez egy nagyon pozitív film: a végén sikerül neki, felveszik egy balettiskolába, és az apja is büszke lesz rá.

- Ha kedvenc filmet kellene mondania?

- Almodóvar filmjeit nagyon szeretem. Leginkább a Volver-t, és a Mindent anyámról-t. Ez a kettő a kedvencem.

Forrás: [origo]
Mindent anyámról

- Az Almodóvar-filmeknek van egy jellegzetes hangulatuk, ez fogta meg önt?

- A nők. Ők a központi figurák. Egyik sem tökéletes, viszont mindegyikük szeretnivaló és lenyűgöző. Szeretem azt a latinos temperamentumot, ami a filmjeiből árad, magával sodorja az embert. Emellett szeretetre és toleranciára nevelnek, amit nagyon fontosnak tartok.

- Fel tud idézni olyan filmet, amit utál? Amiről mondjuk kiment a moziból?

- Kevés ilyen van, mert általában alaposan tájékozódom a filmekről, mielőtt megnézném őket. De volt egy, amit egy francia filmek fesztiválján láttam, és ezért nem tudtam utána olvasni. Teljesen őrült film volt, az volt a címe, hogy az Anyámat!, és egy fiúról szólt, aki szexuális kapcsolatot folytatott az anyjával. Na, arról hamar kijöttem. Isabelle Huppert játszott benne, aki sok bizarr filmben szerepel. A kedvenc filmekhez hadd mondjak még viszont párat, mert sok kedvenc filmem van. Például az Ámen Costas-Gavrastól. Ez egy II. világháborús, holokauszt témájú mozi, ahol a történet rendíthetetlen elvekről, a humanizmusról és a lázadásról szól, és ez nekem mind nagyon fontos. Matthieu Kassovitz játssza a főszerepet, egy fiatal jezsuita papként próbál fellázadni egy olyan rendszer ellen, amit egyébként elismer és fontosnak tart. Szeretem még A zongoralecké-t, Jane Campion rendezte, és Holly Hunter meg Harvey Keitel a főszereplők. Az a film a szerelemről szól és olyan érzelmekről, amelyeket gyakran nehezen ismerünk be magunknak. Illetve még arról, hogyan találhatjuk meg önmagunkat ezek által.

Forrás: [origo]
Anyámat!

- Eddig csak európai filmeket mondott. Amerikai filmeket nem néz, nem szereti őket?

- De, nézek én amerikai filmeket is, bár az európai filmek valóban közelebb állnak hozzám. Kamaszkorom legmeghatározóbb filmje például a Hair, bár ugye ennek is európai a rendezője. De a kortárs filmek közül a Család kicsi kincse is említésre méltó. Ez egy sajátos road movie; a kövérkés, de nagyon bájos főszereplő kislány egy szépségversenyen akar részt venni, ezért bevágódnak egy autóba a kicsit bolond családjával és nekiindulnak. Az európai-amerikai filmek közül ott van még az Arizonai álmodozók, amit Kusturica rendezett. A Bábel viszont tipikus amerikai mozi Brad Pitt-tel. De akkor mondok egy magyar filmet is. Az ötödik pecsét is nagy hatást gyakorolt rám.

- Ha lehetősége adódna rá, milyen filmeket vetítene le a többi párt frakciójának?

- A Fidesznek két filmet mutatnék meg. Egyik A keresztapa lenne. Egyfajta figyelmeztetésként, hogy hova juthat az ember: ugyanis ha nem tudjuk, hol a határ, akkor egy idő után nehéz visszakanyarodni a helyes útra. A másik A tanú. Biztosan emlékszel arra a jelenetre, amikor tévedésből az ítéletet kezdik el felolvasni a bírósági tárgyalás elején. A törvényhozás is így zajlik mostanában, gyakran érzem úgy, hogy amit a parlamentben csinálunk, az csak egy színjáték - minden el van döntve előre. A kormány cinikus stílusa pedig a pártállami módszerekre emlékeztet. A KDNP-nek a Gyerekek jól vannak című filmet ajánlanám. Egy leszbikus párról szól, akiknek egészen hasonló párkapcsolati problémáik vannak, mint a heteroszexuálisoknak. Azt gondolom, hogy ebből egy kis megértést és toleranciát meríthetnének. A Jobbiknak leginkább az Amerikai história X-et mutatnám meg. Egy rasszista srácról szól, és arra mutat rá, hogy ha valaki jobban megismer egy közösséget vagy népcsoportot, aminek tagjait egyébként valamiért gyűlöli, akkor képes lehet megváltoztatni róluk a véleményét. Ez fontos tanulság. Az MSZP-nek pedig egy Milos Forman filmet, a Tűz van, babám-at ajánlanám. Egyrészt kicsit nosztalgiázhatnának, másrészt a párton belüli civódásaik engem néha arra a tragikomikus botladozásra emlékeztetnek, amit a filmben a tűzoltók művelnek.

Forrás: [origo]
Amerikai história X

- Volt olyan film, ami hatással volt önre abban, hogy politikus lett?

- Nem véletlenül említettem az Ámen-t. Ha a fennálló rendszer nem jó, akkor meg kell próbálni változtatni rajta, lázadni kell. De erről szól például az Erin Brockovich is. Egy fiatal nő a főszereplő, aki egy nagy multinacionális cég ellen veszi fel a reménytelennek tűnő harcot. A cég olyan környezetszennyező tevékenységet folytat, ami az emberek egészségét is közvetlenül veszélyezteti.

- Érezte már úgy magát politikai pályája során, mintha egy filmben lenne?

- Igen. Ott ülök az ülésteremben, és néha jobb, ha az ember azt képzeli, hogy egy filmben van. Mert ha igazán komolyan veszi, akkor néha nagyon lehangoló tud lenni, ami a magyar országgyűlésben zajlik.

- Milyen témájú magyar filmeket nézne szívesen a moziban?

- Leginkább olyan őszinte filmeket szeretnék, amelyek a társadalmunkról szólnak. Azt vettem észre, hogy a környező közép-kelet európai országokban egyre több olyan mozit készítenek, amelyek feldolgozzák a múltat, vagy a jelen mindennapi problémáira reflektálnak. Magyarországon ez valahogy elmaradt. Hiányoznak nekem az ilyen típusú alkotások. És itt nem kell szuperprodukciókra gondolni, hanem egyszerű, őszinte filmekre, amelyek reagálnak a problémáinkra, és segítenek levonni a következtetéseket. Több ilyen román filmet láttam (pl az Ünnepek után-t), de eszembe jutott egy német film is, A mások élete. Egy Stasi-ügynökról szólt, aki lehallgatott egy színészházaspárt. A nácikorszak, az NDK-ban a kommunizmus, olyan súlyos örökségek, amelyekkel a német társadalomnak mind szembe kellett néznie, hogy tovább tudjon lépni. Szerintem ebben segített A mások élete. Az olyan filmek hiányoznak nagyon, amelyek nemcsak a felszínt kapirgálják.

Forrás: [origo]
A mások élete

- Rendszerváltás utáni eseményekből szívesen látna egy filmet?

- Persze! Meg a rendszerváltás körüli eseményekből is. Az elmúlt húsz évben az ország több szempontból is kettészakadt, ezzel érdemes lenne a kultúra szintjén, egy filmben is foglalkozni.

- Tudja már mi lesz a következő film, amit megnéz?

- Annyi komoly filmet említettem most. Lehet, hogy kikapcsolódásként a legújabb Harry Potter-t fogom megnézni.