Nagyon sok meleg barátom van

2013.12.08. 17:13

Kevés magyar filmet fogadott olyan felháborodás már a bemutató előtt, mint Coming out című új vígjátékot. A sztori szerint egy meleg pasas varázsütésre a nőkhöz kezd vonzódni, de nemcsak ezt a meseszerű fordulatot, hanem a felvonultatott homoszexuális sztereotípiákat is felróják a filmnek kritikusai. Orosz Dénes, a Coming out rendezője és forgatókönyvírója szerint az a fontos, hogy szeretetre méltó embereknek mutatja be a melegeket, és reméli, hosszú távon még hasznos lesz a filmje. A romantikus komédia műfaja mindenesetre megújításra szorul.

 

Meglepett a nagy felháborodás?

Inkább az lepett meg, hogy néhány kritikus mennyire félreérti a filmet. Azt vetik a szememre, hogy a filmben egy baleset okozza a meleg főhősben a változást, amitől heteró lesz, ez pedig azt üzeni a nézőknek, hogy csak jól fejbe kell kólintani a melegeket, és máris kigyógyulnak belőle. Nagyon nem erről van szó. Erikben egy jelenettel korábban történik meg a változás, amikor a rádióban tesz egy könnyelmű kijelentést, és ezzel gyakorlatilag kihívja a sorsot maga ellen. Egy mesei fordulat hatására változik tehát meg, vagyis nincs reális magyarázat a pálfordulásra. A baleset csak a következménye és nem az okozója a változásnak. Igaz, hogy a történet szerint ő maga is sokáig azt hiszi, a baleset miatt vonzódik a nőkhöz, de a végén rájön, hogy az egészet saját maga idézte elő. Ezt a végén ki is mondja.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

Nem tudom, ez az interpretáció változtatna-e a filmet támadók véleményén, hiszen alapvetően az a bajuk, hogy a film szerintük azt sugallja: egy meleg "kigyógyulhat" a másságából.

Szó sincs kigyógyulásról, hisz nem gondolom, hogy a homoszexualitás betegség. Akinek pusztán a cselekmény hallatán eleve volt egy prekoncepciója, az nyilván ennek a visszaigazolását szeretné látni a filmben. Főleg, ha már a plakát és az előzetes is megerősítette az elképzelésében, ami könnyen megtörténhetett. De úgy gondolom, aki prekoncepcióval érkezett, az akadályozva volt abban, hogy annak lássa a filmet, ami. Hátradőlt a székben, és azt mondta: tudom, mit akar ez a film. Ezért nem látja a fától az erdőt.

Most már bánod, hogy beleraktad a filmbe a motoros balesetet? Annyi más módon is találkozhatott volna Csányi és Tompos figurája...

Egyáltalán nem bánom. Az tetszett a jelenetben, hogy a nőiség szabályosan rázuhan a főhősre, miközben a bukósisak miatt abban a pillanatban egyáltalán nem egyértelmű, hogy férfi, vagy nő üti el. Persze a kép esztétikája, kimerevítettsége is izgatott. És jó találkozási lehetőségnek tartottam a film további részére nézve, hogy Eriknek kivizsgálásokra kell mennie Lindához.

Csányi Sándor és Tompos Kátya a Coming out című filmbenForrás: HungariCom

Szerintem mindenki számára elfogadhatóbb lett volna, ha csak egy nő, Tompos Kátya karaktere ébreszti fel benne a vágyat, és nem az egész női nem. Akkor nem lehetne azzal vádolni, hogy kigyógyult a melegségéből, csak kivételesen épp egy ellenkező nemű emberbe szeretett bele.

Biztosan így is meg lehetett volna csinálni, én is eljátszottam ezzel a gondolattal, végül ezt több dolog miatt vetettem el. Először is, ez így számomra már túlságosan hasonlít a Szerelem, pasta, tenger alapszituációjára, másrészt érdekeltek azok a stációk, azok a fokozatok, amik során Erik ráébred a nők iránti vonzódására.

Miért akartad megcsinálni a Coming out-ot?

Azért, mert a másság egy központi téma az életemben, még ha nem is szexuális orientáció szempontjából. Mivel én is sokszor kívülállónak éreztem magam, ez érzékennyé tett mindenféle mássággal szemben. Nem is toleránsnak tartom magam, a különbözőség ugyanis számomra egyszerűen természetes. Amikor eszembe jutott ez az ötlet, úgy gondoltam, ezen keresztül sok dolgot el tudok mondani - egy vígjáték keretein belül.

Mi volt az alapötlet?

Egy barátom mesélt egy viccet, amiről eszembe jutott, milyen érdekes lenne egy fordított coming out. Aztán hamar megtaláltam benne magamat - a másság megélését, amiről már beszéltem.

Miért gondoltad, hogy ma Magyarországon jobban lehetne beszélni a másságról egy kifordított coming out-történeten keresztül?

Ez jobban illett a vígjáték műfajához, és a személyes érintettségem is ebben a változatban tudott jobban érvényesülni. Egy hagyományos coming out történet kevésbé érdekelt volna. Egyébként úgy gondoltam, mindenképp hasznos a melegek közegét egy mainstream filmbe bevinni, mert ez itthon nem általános. És amikor megszületett az ötlet, még nem tűnt ennyire problémásnak a téma.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

Pedig eléggé belenyúltál. Mostanra egyformán látnak benne támadási felületet a melegek, a homofóbok és a liberális heterók.

Azt gondolom, ez egy speciálisan magyar jelenség, Hollandiában, Spanyolországban vagy Franciaországban nem váltott volna ki ilyen indulatokat. Nálunk ma minden átpolitizált, és minden mögött politikai állásfoglalást sejtenek.

De azt nyilván tudtad, hová készíted a filmet.

Nem bánom, ha indulatokat kavar, csak azt gondolom: azt kell meglátni benne, ami benne van. Ami viszont nincs benne, azt nem kell belelátni. Nem egy lélektani drámát akartam készíteni arról, miért és hogyan válhat heteróvá egy meleg férfi. Én sem találkoztam még ilyennel az életben, valószínű, hogy nem is létezik. A lényeg tehát nem az, hogy ez lehetséges-e, vagy sem. Egy fantázia-játékot akartam játszani: mi lenne, ha... Szerintem a realizmus nem kérhető számon a Coming out-on akkor, amikor a legvitatottabb momentum egy mesei fordulat következtében történik benne a főhőssel.

Szabad erről a témáról ma Magyarországon úgy beszélni, hogy nem akarsz tudomást venni a valóságról?

Szerintem mindenről szabad humorral beszélnünk. A fantáziánk arra való, hogy a végletekig elmerészkedjünk általa. A film bevállalóssága pedig éppen abban áll, hogy nem fél beletenyerelni egy kényes témába. De nem lehet elvárni tőle, hogy hipphopp megoldja a melegek helyzetét, mint ahogy azt sem, hogy bergmani mélységekkel szolgáljon.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

És azt sem lehet számonkérni, ha árt a melegek ügyének?

Én úgy látom, olyan gondolatmenet mentén vádolják azzal a Coming out-ot, hogy kártékony lehet, ami téves, mert nem nézték elég figyelmesen a filmet. És bizonyos kritikákból azt éreztem, nem is hagyják meg a vita lehetőségét, lezártnak tekintik a kérdést. Nem tárgyalják, milyen szakmai színvonalon készült a film, hogyan játszanak a színészek. A film további aspektusairól - a felépítéséről, átgondoltságáról - már nem ejtenek szót. Itt most a leghamarabb megjelent néhány kritikáról beszélek. Azóta olvastam olyanokat is, amelyek valóban szakmai szempontok szerint elemzik a filmet. Számomra ez egy olyan ember története, aki egész életében kilógott a sorból, és egyszer azt hitte, végre megtalálta a helyét. Aztán kiderül, hogy mégsincs vége az útnak, tovább kell mennie, és keresnie önmagát. Akik figyelmesen nézik a végefőcímet, láthatják, hogy ennek a sztorinak nem feltétlenül happy end a vége, és nem biztos, hogy Erik mostantól örökké boldogan él egy heteró kapcsolatban. Engem elsősorban az érdekelt, hogyan küzdünk a vágyainkkal, meddig tudunk hazudni magunknak, és mikor vagyunk kénytelenek felvállalni magunkat. Úgy gondoltam, ebben egy erős vígjátéki alaphelyzet van.

Melegeken tesztelted az ötletet, mielőtt kidolgoztad a forgatókönyvet?

Igen, persze. És mindenki másképp reagált. Volt, aki azt mondta: ez érdekesen hangzik. Mások iszonyú viccesnek gondolták, és volt, aki fenntartással fogadta. Megmutattam például Nádasdy Ádámnak, mert az ő kiállását példaértékűnek tartom, és megkérdeztem, nem lenne-e kedve megjelenni a filmben. Nem vállalta, de sokat beszélgettem vele a forgatókönyvről. Egyfelől drukkolt a dolognak, hogy jól működjön, és azt a hatást érje el, amit szeretnék, másfelől kifejezte az aggályait is. Én úgy gondolom, aki szerint a film arról szól, hogy verjük jól fejbe a melegeket, mert attól majd helyrejönnek, az végtelenül leegyszerűsíti és félremagyarázza a történetet.

A producered, Kálomista Gábor szereti hirdetni magáról, hogy konzervatív szemléletű ember. Láthattuk is nyilatkozni a köztévében a Coming out-ról, és szinte szabadkozott, hogy nem "melegfilm". Őt hogy győzted meg a projektről?

Nem kellett győzködni, azt mondta: persze, csináljuk! Aztán háttérbe húzódott, nem szólt bele. Ő egy szórakoztató vígjáték lehetőségét látta benne, és szívesen felvállalta.

Láthatóan ragaszkodsz a romantikus komédia műfajához, és annak szabályaihoz.

A szabályokhoz egyáltalán nem ragaszkodom, inkább a történet törvényszerűségeit követem. A romantikus komédiától pedig épp, hogy kezdek eltávolodni mostanában. Inkább a jó vígjátékot szeretem. Úgy érzem, a romkom eljutott egy pontig, ahol már szüksége lenne a megújulásra. Nem állítom, hogy az én filmem fogja megújítani, de hazai viszonyok közt talán kapott valami gellert tőle. A horrorról is azt gondolom, hogy szüksége lenne vérfrissítésre, mert már unalomig ismerjük a kliséit.

Én a film több zavaró momentumát kötelező vígjátéki elemnek tudtam be, például, hogy egy csapat nagy mellű, félmeztelen nő széles mosollyal libben be a fotós műterembe.

Számomra ez inkább egy folyamat kicsúcsosodása volt. Ismétlem: az elején azt követjük végig lépésről lépésre, hogyan realizálja Erik, hogy a nőkhöz vonzódik. Először észre sem veszi, hogy utánuk fordul. Aztán felfogja, és ettől zavarba jön. Végül ebben a bizonyos jelenetben valósággal elönti őt a női nem. De a jelenet nem öncélú, mert itt is az a fontos, hogy miről szól, miként viszi előre a történetet. A funkciója az, hogy ebben a dózisban kapva a nőket Erik már nem tud nem tudomást venni a problémáról. Az pedig szerintem nem feltétlenül baj, ha egy vígjáték harsányabban fogalmaz - bár nem hinném, hogy harsányabban fogalmaztunk volna, mint bármelyik Almodóvar-film.

Csányi Sándort is azért választottad főszereplőnek, mert ő behozza a nézőket a moziba?

Nem, hanem mert nagyon jól megértjük egymást. Szerintem kiváló komikusi érzéke van, és el tud vinni a hátán egy filmet. Olyan alkat, akivel hamar rokonszenvezni kezd a néző. És szerintem nagyon jól megoldotta ezt a szerepet.

Tompos Kátyát is magaddal hoztad a Poligamy-ból.

Az ő szerepére nagyon sok, igazán tehetséges színésznőt megnéztem előtte, de valahogy nem találtam meg azt, aki úgy meg tudott volna lepni, aki olyan bájos és humoros lett volna egyszerre, mint Kátya. Végül behívtam őt is, megcsináltak Sanyival egy jelenetet, és mindketten tudtuk, hogy mégis csak ő az igazi. Úgy éreztem, van még egy újabb film az ő viszonyukban. De Karalyos Gábort például pillanatok alatt megtaláltam, talán a második volt, akit erre a szerepre megnéztem. És szerintem nagyon szép, amit ebben a filmben csinál.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

Igen, ő nagyon finom eszközökkel játszik, szemben például Mészáros Tiborral, aki ráerősít a meleg sztereotípiákra.

Igen, de mivel vannak olyan melegek is, akik tényleg így mozognak és beszélnek, az ő karaktere is hiteles. Nem gondolom, hogy karikatúra lenne. Nagyon sok meleg barátom van, egész közelről ismerem az életüket, és vannak köztük ilyenek is. Egy baráti társaságot mutattam be, amibe igazi, markáns, egymástól elütő figurák kellettek. Ha mindenkit szuperátlagosnak mutatok, az egysíkú és unalmas lett volna. Persze ha meleg volnék, és úgy ábrázoltam volna egy meleget ilyen vonásokkal, könnyebben megbocsátanák nekem. Ahogy Ferzan Ozpeteknek sem rója föl senki, hogy a Szerelem, pasta, tenger-ben a meleg baráti társaság tagjainak bemutatásakor az enyémnél jóval vastagabb ecsetvonásokkal dolgozott. A lényeg, hogy ami a Coming Out-ban Erikkel történik, az egy egyszeri eset, nem általános érvényű. Remélhetőleg jól szórakozunk rajta, de a melegeket nem egyedül ő képviseli a filmben. És a meleg szereplők sem egyformák.

Pavletits Béla és Mészáros Tibor a Coming out című filmbenForrás: HungariCom

Volt olyan szándékod ezzel a filmmel, hogy segítsd a melegek elfogadását Magyarországon?

Igen, abszolút segíteni szeretnék, például azzal, hogy a téma bekerül a mainstream diskurzusba. Végre van egy film, ami széles közönséghez szól, és szeretetre méltó emberekként ábrázolja a melegeket. Szerintem ez fontos lépés. Még ha valaki homofób érzésekkel is ül be rá, akkor sem fogja tudni utálni Karalyos Gábor karakterét. De komolyan, mitől rontanám ezzel a filmmel a helyzetüket? Ez a történet arról szól, hogy légy az, aki vagy. Lehet, hogy nem rövidtávon lesz hasznos a film. Amúgy sem gondolom, hogy egy ilyen témájú film kedélyeket lazító hatása azonnal jelentkezhetne - ez szerintem irreális elvárás egy vígjátéktól. Gondoljunk bele, hogy Almodóvar kezdeti filmjei - mondjuk a Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből - a nyolcvanas évek elején miként hatottak a rendkívül konzervatív Spanyolországban. Botrányt kavartak, de végül jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy enyhüljön a légkör, és hogy ma ott simán lehessen például melegházasságot kötni. Ne érts félre, nem tartom magamat egy almodóvari zseninek, de hosszútávon igenis bízom a pozitív hatásban, mert a következő meleg tematikájú filmen már nem háborodnak fel annyira, és egyszer csak szép lassan tök természetes lesz ilyen dolgokról beszélni.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

A jószándékodat egyébként nem is vonta kétségbe senki, csak azt, hogy ez a szándék jóra vezetett.

Részt vettem pár közönségtalálkozón, ahol átlagos nézőknek vetítették a filmet, és ezeken nyitottsággal találkoztam. Egyáltalán nem akadtak fenn azokon a mozzanatokon, amiken bizonyos kritikusok. Jól szórakoztak, nagyokat nevettek és kész. Érezték, hogy ezek az emberek szimpátiával vannak ábárzolva, és ez igenis lényeges dolog. Még azt a jelenetet is, amit a sajtóvetítés közönsége fagyosan fogadott - amiben a szélsőséges lap főszerkesztője és az újságírónő beszélget egymással -, a civilek végignevették. Úgy gondolom, az is egy bátor jelenet. Vagy az, amikor a Mucsi Zoltán által játszott szomszéd először ül egy asztalhoz Erikkel. Ezek erős és humoros pillanatok. És nem gatyaletolós humorról van szó, nem nézzük hülyének a nézőket.

Für Anikó és Scherer Péter a Coming out című filmbenForrás: HungariCom

Nem bántad meg, hogy méhkasba nyúltál?

Nem, mert szerintem előbb-utóbb könnyedebben tudunk majd beszélni a témáról. Görcstelenebbül. Bízom benne, hogy nem jönnek majd baseballütőkkel a homofóbok, hogy jól fejbevágják, aki meleg. Remélem, hogy nevetni fognak a filmen, kedvelni fogják a melegeket játszó színészeket. Aki pedig nem homofób, csak távolságtartással tekint a melegekre, mert nem ismeri őket, látni fogja, hogy - nagy közhellyel élve - ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más. Nem tudom egymagam megváltani a magyarországi melegek sorsát, ez nem is a tisztem. De azzal, hogy beszélek róluk, ráadásul humorral, rokonszenvvel, úgy vélem, legalábbis jó irányba mutatok. Ez ennek a filmnek a vállalása. Nem több, de nem is kevesebb.

Kérdés persze, lesz-e annyi nézője, amennyinek szántad. A Filmalap első két bemutatójából látszik, hogy hosszabb folyamat lesz visszahódítani a közönséget magyar filmre.

Persze, talán évek. De erre nincs ráhatásom. Szeretném, ha sokan megnéznék, és remekül szórakoznának rajta. Ugyanakkor látom, mennyire elszokott a közönség magyar filmtől. Nagyon meglepett például az Isteni műszak nézettsége, mert normális esetben - mondjuk 4-5 évvel ezelőtt - ennek a dupláját tudta volna felmutatni. Pedig nagyon tehetséges elsőfilmnek tartom.

Orosz DénesFotó: Mudra László - Origo

Te elégedett vagy a második filmeddel? A saját mércéd szerint meg tudtad csinálni, amit akartál?

Nagyon sokszor láttam már, és ilyenkor az ember természetesen belebonyolódik rendesen. Alapvetően elégedett vagyok vele, szeretem. Kedves, jókedvű kis filmnek tartom. Persze ha túl leszünk a premier utáni ceremóniákon, közönségtalálkozókon, interjúkon, és lecseng ez a sűrű időszak, le fogom vonni a konzekvenciákat, és végiggondolom, mit csináltam jól, és mit nem. Ezt a Poligamy után is megtettem, így amikor a musicalváltozatot írtuk, már az elején tudtam, mi az, ami nem működött, amit a színdarab írásakor ki kellett javítanunk. Nem hiszem egyébként, hogy létezik a filmjeimnek keményebb kritikusa nálam. Persze, rosszul esnek a kritikák, de nem szeretem a szőnyeg alá söpörni a problémákat, úgyhogy szép sorjában szembenézek velük, és egyértelművé válik, miben volt igazuk, és miben tévedtek.