A Mizu még belefért a Kincsembe, Michael Jackson már nem

2017.03.18. 22:04

Jó közönségfilmekkel lehet visszacsalogatni a nézőket a moziba – vallja Herendi Gábor, aki egy látványos blockbusterrel tesz kísérletet arra, hogy hazai pályán verje meg Hollywoodot. A vállalkozás nem reménytelen, a magyar CGI-gárda szerinte világszínvonalon dolgozik, és bár sztárkultusz Magyarországon nincs, Nagy Ervin és Petrik Andrea a természetes karizmájukkal eladják a filmet. A Kincsem rendezője több kulisszatitkot is elárult az Origónak arról, hogyan forgattak a lovakkal, milyen poén nem fért bele az ízlésébe, ha a Mizu igen, és miért nem kellett meggyőznie Andy Vajnát arról, hogy Nagy Ervin az ideális választás a főszerepre. De elárulta azt is, miben körözte le már most a Liza, a rókatündért a Kincsem.

Van egy mondás a filmszakmában, miszerint kutyával és kisgyerekkel bármit el lehet adni. Lóval is?

Az állatbarátok számára biztos vonzó lesz a film, de Kincsem nem egy olyan brand, amely önmagában bevonzza a nézőket a moziba. A Filmalap végzett egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a negyven alattiak többsége nem tudja, ki volt ő. Sokáig gondolkodtunk rajta, hogy más legyen a film címe, de végül emellett döntöttünk, részben azért is, mert a filmmel talán újra ismertté tudjuk tenni Kincsemet.

Herendi Gábor

Fotó: Mudra László - Origo

Hogyan alakították ki a film stílusát? Sok irányba el lehetett volna vinni ezt a történetet, akár egy családi film, akár az ön által példaként emlegetett Sherlock Holmes szuperhőssztorija felé.

Ez egy hosszú szülés eredménye volt. Egy ló, ami 54 versenyből 54-et megnyer, nem szolgáltat elég drámai fordulatokat egy filmhez, ezért inkább írtunk köré egy történetet, amihez próbáltunk minél több fogódzót találni az 1870-es évekből. A kiegyezés utáni időszak egy békés és virágzó fejezete volt az Osztrák–Magyar Monarchia történelmének, de a függetlenedési törekvések azért továbbéltek a magyar nemzetben.

Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Gáspár Tibor és Petrik Andrea a Kincsem forgatásán

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

A filmbeli konfliktus az 1848–49-es szabadságharc leverése után születik meg, de át kellett vinnünk az 1870-es évek békeidejébe, amikor Kincsem élt, és amikor már nem volt lehetőség véres harcban revansot venni. Így került át a bosszú a lóversenypályára, a rivalizálásból pedig adódott a romantikus kalandfilm zsánere.

Hegedűs Bálint egy feszes dramaturgiájú forgatókönyvet írt a történetből, ami már első változatában is nagyon tetszett, de ott a hős még nagyon hős volt, a gonosz pedig nagyon gonosz. Én azt szerettem volna – és ebben Bálint maximálisan partner volt –, hogy merjük Blaskovich figuráját árnyalni, merjük egy vagabond, részeges figurának ábrázolni az elején, hiszen nyomós oka van erre a viselkedésre. Ahogy alakítgattuk a forgatókönyvet, eszünkbe jutottak különböző poénok is, amikkel kikacsintunk a mai korra. Ha jó a forgatókönyv, a spontán humor is könnyebben jön: a régi kamerával való szelfizés például a forgatás során született.

Mérlegelték, hogy nem lesz-e sok, ha Mizu-t énekelnek a filmben?

Ez az én felelősségem: ha országos botrány lesz belőle, magamra vállalom. Sok ötletünk volt, köztük olyanok is, amiket elvetettünk, mert úgy gondoltam, túlmennek a határon. A Mizu szerintem még épp belül van, de a „legót” levágtuk a sor végéről, mert az már elvonta volna a figyelmet a lényegről.

Abban a jelenetben bármilyen dalt dúdolhatott volna Klara, mert inkább az éneklés dramaturgiai funkciója volt fontos: az, hogy ezzel is demonstrálja, mennyire nem érdekli a vőlegény, akit az apja kerített neki. A Mizu a forgatáson jutott eszembe, mert a szövege rímel a szituációra. Ez a legextrémebb poén a filmben, de az én ízlésembe ez még belefér.

Mi az, ami már nem fért bele?

Amikor Kincsem lefutja az 1.37-es rekordidőt, akkor Blaskovich Ernő örömében moonwalkozott egy sort. Erre azt mondtam, hogy ez már sok, és kivágtuk. De jó bónusz lesz a DVD extrái között.

Egy interjúban azt mondta, kihúzta az aktuálpolitikát a film lába alól. Ezt hogy kell érteni: kigyomlálta az utalásokat a forgatókönyvből?

A legjobb poén alól a Fidesz húzta ki a talajt azzal, hogy eltörölte a vasárnapi boltzárat. Amikor forgattuk a filmet, még zárva voltak vasárnap az üzletek. Szerintem ez a filmbeli vicc nem sértő, mást pedig, ha akartunk, se tudtunk volna kigyomlálni, mert nem voltak benne ilyen utalások. Nem volt cél, hogy aktuálpolitizáljunk, pláne nem egy ilyen filmben. Én az árkokat betemetni szeretném, nem tovább mélyíteni.

Tragédia, hogy ebben az országban az emberek csak az ellenséget látják a másikban, és egymás torkának esnek. Én nem olyan filmet akartam csinálni, ami a jobb- vagy a baloldalnak fog tetszeni, hanem olyat, amit mindenki szerethet. Ne Kincsem ossza meg a magyarokat!

Gondolkoztak azon, hogy kivágják a boltzáras poént, ha már úgysem aktuális?

Kénytelenek voltunk benne hagyni, mert annak a montázsnak nem volt más lezárása. Pechünkre elvesztette az aktualitását, de szerintem így is működik a poén.

Herendi Gábor

Fotó: Mudra László - Origo

A film nagy része fikció, de valós neveket használtak. Kellett egyeztetniük a Blaskovich családdal, hogy milyen filmet készítenek?

Nem. Véletlenül találkoztam a leszármazottakkal, akik fiatalok, jó fejek, és nem volt semmilyen kifogásuk a film ellen. Csak Kincsem trénerének, Hesp Róbertnek az unokájával konzultáltunk, aki nagy becsben tartja a történetet, mindent tud Kincsemről. Ő mesélte, hogy – bár mindenhol ezt írják – nem a macskát hívták Csalogánynak, aki mindig le tudta nyugtatni Kincsemet, hanem a trénerlovat (minden versenylónak volt ugyanis egy trénerlova, mert egyedül nem volt hajlandó futni). De annyira giccses és hollywoodi ez a macska-ló barátság, hogy mindenki azt fogja hinni, ezzel távolodtunk el a legjobban a valóságtól, pedig ez egy igaz vonulat a történetben. Kincsem tényleg csak akkor futott, ha ott volt a macska.

Nagyon jók a ruhák a filmben. Hogyan alakították ki ezt a steampunkos stílust Bárdosi Ibolya jelmeztervezővel?

Ez Ibolya ötlete volt, én pedig nagyon hálás vagyok érte, mert ízlésesen hangolta össze a korabeli viselettel. Nem lett túllihegve ez a vonal a filmben, aminek anyagi okai is voltak, ha ugyanis az összes szereplő ruháját ebben a stílusban akartuk volna megcsináltatni, arra nem lett volna pénzünk. A statiszták ruháit kölcsönzőből vettük, és egy-két kiegészítővel bolondítottuk meg, a főszereplőkét viszont megvarrattuk, és így jobban bele tudtuk lopni a steampunk jegyeit.

Gyabronka József és Petrik Andrea a Kincsem című film forgatásán

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Nem volt nehéz dolgunk, mert a steampunk stílusjegyei a tizenkilencedik század második felében születtek, amikor a mi történetünk is játszódik, így nem vált le a stílus a korszakról. Itt is voltak azért határesetek, például Blaskovich napszemüvege, de abba beleszerettem, mert dramaturgiai szempontból is jól tudtuk használni. Nem csak egy kiegészítő volt, amit ráaggattunk a főhősre, hiszen a lóversenyen, amikor leég mindenki előtt, a napszemüvege mögé bújik el szégyenében.

Hogyan reagált a tesztközönség a filmre? Változtattak rajta valamit a reakciók alapján, mint a Valami Amerika esetében?

A Kincsem-hez már nem nyúltunk a tesztvetítés után, mert nem volt olyan részlet, amit kifejezetten utáltak volna. Legjobban a keringőbe oltott hiphoptáncot, a párbajt és a tüzes jelenetet szerették a látványossága miatt. Azt viszont kifogásolták egy páran, hogy Blaskovich megveri Kincsemet, de azon a ponton dramaturgiailag fontos volt ez a jelenet, hiszen a ló ellenszegült gazdája akaratának, és emiatt Blaskovichot nagy veszteség érte. Az állatbarátok bizonyára rossz néven fogják venni, de remélem, mindenki érzi majd, hogy Blaskovich nagyon szenved a tettétől.

Nagy Ervin a Kincsem című filmben

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Van jelentősége annak, hogy a szokásos „A forgatás során nem sérültek meg állatok” helyett azt írták ki a stáblista végén, hogy „A forgatás során a magyarországi törvényeknek megfelelően bántak az állatokkal”?

Ez egy jogi formula, ma már ezt kell kiírni. Természetesen nem vertük meg a lovat, és más állatnak sem esett bántódása a forgatás során. Napi 24 órában velünk volt egy hölgy egy állatvédő alapítványtól, aki nemcsak azt ellenőrizte, hogy ne sérüljenek meg az állatok, hanem azt is, hogy jól tartjuk és megfelelően tápláljuk-e őket. Abban a bizonyos jelenetben Ervin a ló mellé ütött, és ha el is találta véletlenül, azt sem érezhette meg, mert a pálcát direkt emiatt nádból készítettük.

Hutlassa Tamás, aki ön mellett a film másik producere, majdnem mindegyik interjúban megemlíti, milyen nehéz volt lovakkal forgatni. Megerősíti?

Hogy nehéz volt, az nem kifejezés. Nem egyszerű kihívás betanítani a lovaknak, hogy azt csinálják, amit mi szeretnénk, arról nem beszélve, hogy a lóversenyt különösen komplikált felvenni. Van ugyanis egy dramaturgiája, hogy milyen sorrendben kellene befutniuk a lovaknak, de ezt velük nem lehet megbeszélni. Megnéztem más lóversenyes filmek werkjeit, és arra jutottam, hogy csak egy megoldás létezik: többször kell felvenni a versenyt, és a sok apró darabból összevágni azt, amire szükségünk van.

A Kincsem egyik lóversenyjelenetének felvétele Alagon

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Használtunk drónt is a felvételekhez, de annak a hangjához is hozzá kellett szoktatni őket. Hasznos volt még az ún. russian arm, egy dzsipre szerelt, erős kar, aminek a zsiroszkópos feje kiegyenlíti a rázkódást. Nekünk nem betonon, hanem a lóversenypálya füvén kellett 80 km/h-val robogni – ennyivel vágtat egy ló –, és ilyen terepen az autó erősen rázkódik, a kamera mégis stabilan áll a zsiroszkópnak köszönhetően. Ezzel a technikával viszonylag közel tudtunk menni a lovakhoz, nekem ugyanis az volt a célom, hogy amennyire csak lehet, bemenjünk a lovak közé, és úgy érezzük, mi is a részesei vagyunk a versenynek. Ezt a hatást próbáltuk GoPróval is kiváltani, de annak még nem elég jó a képminősége ahhoz, hogy jól mutasson a mozivásznon. Szerencsére már vannak kis méretű, profi kamerák, amiket fel tudtunk szerelni bizonyos helyekre, és a GoPro helyett ezekkel készítettünk felvételeket.

Emellett volt egy műlovunk is lófejjel és nyereggel, arra ült fel a színész, ha az arcát kellett mutatni a versenyen. Ezeket a műlovakat feltettük autókra, és mentünk együtt a lovakkal. Green box előtt is készítettünk pár felvételt, a hátteret ilyenkor mögéjük vetítettük. Ez most lehet, hogy illúziórombolóan hangzik, de hát ilyen a filmezés.

Két műló a Kincsem forgatásán

Forrás: Fórum Hungary

Eddig a Liza, a rókatündér volt az a magyar film, amin a legtöbb digitális utómunkát végezték: 1200 snittből 400-on alakítottak számítógéppel. Lekörözte a Kincsem?

Nálunk 760 snitten utómunkáztak. Ebből sok volt a takarítás, hol egy kéményt, hol egy villanydrótot szedtek le a képről, de például a Bazilikát is megalkották 3D-animációban. A Bazilika valóban akkoriban épült, amikor a film játszódik, az állványszerkezetet és a félkész kupolát korabeli fotókról másoltuk ki, hogy újraépítsük CGI-jal.

Nagyon jók a magyar szakemberek, simán megcsinálják azt, mint az amerikaiak. Minőségi probléma nincs, csak mennyiségi. Hollywoodban egy ilyen volumenű játékfilmnek nekiesik 150 animátor, és három hónap alatt végeznek vele. A Kincsem-en húszan dolgoztak, ezért tartott egy évig az utómunka. De megérte ennyi időt ráfordítani: a látványos CGI abszolút megállja a helyét a filmben.

Nagy Ervin a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary
Nem hittük, hogy ilyen vagány lesz a Kincsem
Soha nem készült még olyan drága magyar film, mint a közel hárommilliárd forintból gazdálkodó Kincsem. Nagy a nyomás, és a nézők részéről érthető az egészséges szkepticizmus is. Érthető, de ezúttal szükségtelen: a híres magyar versenyló történetéből laza, szerethető közönségfilm született, rokonszenves főszereplőkkel, akikért könnyű szurkolni. Nem válik kínossá, és nem komolykodja túl a témáját, ezért a hibáit is egyszerűbb megbocsátani. Olvassa el a kritikánkat!

Pálfi György a nagyszabású Toldi-filmjével azért került konfliktusba a Filmalappal, mert kockázatosnak tartották, hogy korábban nem rendezett kalandfilmet. A Kincsem esetében nem tartotta kockázatnak a Filmalap, hogy ön sem rendezett még hasonló volumenű kalandfilmet?

Nekem mázlim volt, hogy Pálfi Gyuri már lefolytatta ezt a vitát a Filmalappal, és ők nem akarták ezt megismételni a Toldi után. Hiszen ki csinált már ilyen filmet Magyarországon? Senki. Ahogy ott is, úgy nálunk is felmerült, hogy jöjjön egy külföldi szakember akciót rendezni, de ez olyan horrorisztikus költséggel járt volna, hogy a Filmalap nem vállalta. Így rám maradtak a lóversenyek is, aminek nagyon örültem, mert ezek adják a film sava-borsát.

És mivel győzte meg Andy Vajnát arról, hogy Nagy Ervin az ideális választás a főszerepre?

Sajnálom, hogy napvilágra került ez az információ, mert ez egy belső szakmai vita volt, amiből több százat lefolytattunk a film készítése során. Szerencsére nem kellett meggyőznöm Andy Vajnát, mert a Filmalap döntőbizottságának tagjai úgy vélték, hogy a rendező felelőssége kiválasztani a főszereplőt, és ezzel megszűnt a probléma.

Herendi Gábor és Nagy Ervin a Kincsem forgatásán

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Én akkor már a sokadik castingkörön voltam túl, és ragaszkodtam Ervinhez, mert mindegyiken az jött ki, hogy ő a legjobb választás. Blaskovich szerepére egy jó kiállású, erőt sugárzó, macsó színész kellett – és benne ezek a tulajdonságok mind megvannak. A filmszerepei engem is megingattak kissé, de a Katona József Színházban mindig meggyőző alakítást nyújtott, a casting során pedig úgy éreztem, ki tudom hozni belőle, amit szeretnék. Most már ki merem jelenteni, hogy jól döntöttem, mert Ervin visszaigazolta az elvárásokat.

Felmerült, hogy Nagy Ervinhez hasonlóan a női főszerepre is egy „sztárt” keressenek?

Engem soha nem érdekelt, hogy ki sztár és ki nem. Magyarországon egyébként sincs sztárkultusz, ezt a szerepet nálunk is az amerikai színészek töltik be. Az amerikaiak egyszerűen többet tudnak nyújtani abból a csillogásból, ami a sztársággal jár. Gondoljunk csak bele, melyik az érdekesebb: ha egy amerikai, vagy ha egy magyar színész otthonába leshetünk be?

Én nem tudnék olyan magyar színészt mondani, aki bevinné az embereket a moziba, ezért fel sem merült bennem, hogy „sztárt” keressek a filmbe. Klara szerepére egy felvilágosult, feminista, erős karakterre volt szükségem, aki hatásosan tud szembeszállni az apjával és az általa képviselt konzervativizmussal. Andrea kiállása és karakteres hangja maradéktalanul meggyőzött arról, hogy ezt a szerepet ő tudná a legjobban eljátszani.

Herendi Gábor és Petrik Andrea a Kincsem forgatásán

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Többször is említették, hogy a Kincsem-nek nem a magyar filmekkel, hanem az amerikai blockbusterekkel kell felvennie a versenyt. Mit gondol, meg lehet verni hazai pályán Hollywoodot?

Vannak olyan magyar filmek, amik jobbak, mint az amerikaiak, de nehéz a hollywoodi filmek dömpingjével és marketingjével versenyezni. Tíz filmből nyolc ott is gyenge, de a másik kettő erős, és Hollywoodból olyan nagy mennyiségű film ömlik be hozzánk, hogy végeredményben több jó amerikai film kerül mozikba, mint magyar.

Sajnos a magyarok leszoktak a magyar filmekről, de én bizakodó vagyok, hogy az idei termés visszacsalogatja őket a moziba. A nézőket szerintem jó közönségfilmekkel lehetne visszaszoktatni a magyar filmekre, és ha ez megtörtént, akkor a közönségsikerek közé be lehet csempészni a művészfilmeket is.

A magyar filmekre nézve mi a tétje a Kincsem sikerének?

Több felelősséget már ne rakjunk rám, van elég így is. Egy kolléga mondta, hogy ha a Kincsem nem arat sikert, az ő kosztümös történelmi filmjét is elkaszálják, de ezt a terhet már nem szeretném magamra venni. A nagy költségvetés miatt természetesen a nagy nézőszám az elvárás, és én is csalódott leszek, ha nem jön össze. De hogy hány néző számít manapság soknak, azt már nehezebb megítélni. Százezer feletti nézőszámnak már nagyon örülnek a magyar rendezők, de én szeretnék kétszázezer fölé menni.

Herendi Gábor

Fotó: Mudra László - Origo

Eddig egy igazán nagy költségvetésű magyar film került mozikba, amit a Filmalap szponzorált, az egymilliárd forintból készült Veszettek, ami három hét után nyomtalanul eltűnt a mozikból.Tanultak a példájából?

A Veszettek esetében én több marketinghibát véltem felfedezni. Hogy az első hétvégén mennyien néznek meg egy filmet, az csak a marketingen múlik. Nagyon fontos, hogy akkor beültessék az embereket a moziba, és meglegyen egy kritikus tömeg, amelyiknek tetszik a film, és továbbadja, hogy ezt meg kell nézni, mert csak így lehet csatát nyerni.

Ennek érdekében el is árasztották a Veszettek plakátjaival a várost, és bár egy művészi értékű, gyönyörű plakát volt, nem lehetett első ránézésre megállapítani, hogy moziplakátról van szó. Hiába látták sokan, ha fogalmuk sem volt róla, hogy egy filmet reklámoz.

A Veszettek és a Kincsem moziplakátja

Forrás: Hungaricom / Fórum Hungary

A Veszettek példájából sokan azt a következtetést vonták le, hogy a plakátkampány már nem ér annyit, mint régen, és erre jutottunk a Kincsem-nél is. Mi nem plakátban, hanem tévében és az interneten vagyunk erősek. A mai fiatalok fogékonyabbak a mozgóképes reklámokra, és a visszajelzésekből az látszik, hogy a Kincsem-nél is a trailer jelenti az igazi vonzerőt. Mivel korlátozottak a lehetőségeink, mi főleg tévészpotokra költöttünk. Néhány napon belül kiderül, hogy jól gondolkoztunk-e.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK