Nemes Jeles László mesélt a Sunset titkairól

2017.05.13. 17:56

Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjét, Nemes Jeles Lászlót most főleg második nagyjátékfilmjéről, a Sunset című kosztümös drámáról faggattuk. A forgatás június elején fog indulni, a nyolcadik kerületben már építik is a történet legfontosabb helyszínéül szolgáló kalapboltot. Nemes Jeles titokfilmnek nevezte a Sunsetet, mesélt arról, hogy több ezer jelentkező közül miért Jakab Julit választotta az Írisz nevű főhős szerepére, illetve azt is elárulta, hogy számítógépes trükkök segítsége nélkül tervezi megidézni a mozivásznon az 1910-es évek Budapestjét. A teljes beszélgetést meghallgathatja a cikk végén.

Nemcsak a magyarok, de a fél filmes világ szeme csüng most Nemes Jeles Lászlón és stábján, akik néhány hét múlva, június elején kezdik el forgatni a Filmalap másfél milliárd forintos támogatásával készülő Sunset című filmet. A rendező még a Saul fia cannes-i sikere után nem sokkal árulta el nekünk, hogy a forgatás első napján annyira ideges volt, hogy fizikailag is rosszul lett. Most, a második filmje forgatása előtt is van benne drukk, „nagyon félelmetes filmet csinálni”, ismerte el.  

Nemes Jeles LászlóFotó: Pozsonyi Janka

A Sunset jóval nagyobb szabású film, mint a Saul fia volt, emelte ki Nemes Jeles, míg első nagyjátékfilmje nagyjából egy helyszínen játszódott, most van tíz-húsz különböző helyszín, így a szervezés, a logisztika is sokkal bonyolultabb.   

Más bolygó

A film 1913 nyarán játszódik, egy hét leforgása alatt. Egy különleges időszakát szeretné felvillantani Budapest történetének Nemes Jeles: rengeteg építkezés zajlott akkoriban, átmeneti fílingje volt a városnak. „Nagyon más világ, olyan, mintha egy másik bolygón lennénk” – mondta erről.

Budán és Pesten is játszódnak jelenetek, nem tervezi, hogy a főváros bármelyik közismert emblematikus pontját megmutatja a filmben. Ennek egyik oka, hogy celluloidra forgat, és nem szeretne CGI-t használni.  „Száz év alatt annyira megváltozott a város, hogy a felismerhető helyeket nagyon nehéz lenne rekonstruálni masszív számítógépes megoldások nélkül” - magyarázta.

Nemes Jeles LászlóFotó: Pozsonyi Janka

„Építjük már a kalapboltot a nyolcadik kerületben, de legalább tíz helyszínen forgatunk még Budapesten” – mondta el Nemes Jeles. Kiderült az is, sok lesz az épített díszlet, mivel nem sok helyen maradtak meg eredetiben azok az apró részletek, amelyek fontosak ahhoz, hogy a nézővel el lehessen hitetni, hogy amit lát, az valóságos.  

Titokfilm

A forgatókönyv sokat változott 2010 óta, amikor a film ötlete megszületett, de a sztori magja kezdettől fogva ugyanaz: egy fiatal lány érkezik a nagyvárosba.  Az ő fejlődéstörténetének a különlegességét és misztériumát hangsúlyozta Nemes Jeles a beszélgetésben.  

Jakab Juli a Sunset című filmhez készített hangulatfotónFotó: Erdély Mátyás / Laokoon Filmgroup
Miről szól a Sunset?
1913. Budapest, Európa szíve.
Az árvaházban nevelkedett fiatal Leiter Írisz Magyarország fővárosába érkezik. Azt reméli, hogy kalaposlányként dolgozhat néhai szülei egykori legendás szalonjában, ám a kalapbolt új tulajdonosa, Brill Oszkár elutasítja. Írisz egy idegentől értesül róla, hogy Leiter Kálmán néven él egy bátyja, akinek nem tudott a létezéséről. A családja után kutatva a lány sötét titkokra bukkan, és elragadja a bukásához érkezett civilizáció zűrzavara.

Nem politikai thriller, nem is tiszta thriller, hanem titokfilm, próbálta meg Nemes Jeles körülírni a Sunset műfaját.

A nagy kérdés persze az – amire valószínűleg mindenki, aki látta a Saul fiá-t, kíváncsi –, hogy milyen egyedi megközelítésmódot talált ki ezúttal Nemes Jeles László?  Hiszen a Saul fia többek között a különleges vizuális megoldásaival tudott olyan elementárisan hatni a nézőre. „A régi kódokat ki kellett dobni az ablakon, és tudatosan más irányba menni” – mondta erről az Origónak két évvel ezelőtt Cannes-ban. Hogy a Sunset is úgy fogja-e megújítani a kosztümös filmek műfaját, ahogy a Saul fia tette a holokausztfilmekkel, arról Nemes Jeles nem árult el sokat, de arra mérget vehetünk, hogy nem a szokványos módon közelíti majd meg a kort.

Ágh Márton és Röhrig Géza a Saul fia című filmbenForrás: Mozinet

Az biztos, hogy nem a film időkezelése lesz forradalmi, ugyanis teljesen lineárisan, időrendben halad előre a cselekmény, visszaemlékezés (flashback) sem lesz benne.

Nem egy nett, élére vasalt kosztümös filmet kell magunk elé képzelnünk,  inkább egy olyat, ami a kor atmoszféráját próbálja meg érzékletesen és hitelesen megidézni – és talán éppen ebben állhat a Sunset újdonsága.

Nem lesz Bábel?

Amikor 2015-ben Nemes Jeles a csapatával prezentálta a filmtervet a TorinoFilmLab rendezvényen, elmondta, hogy szeretnék bemutatni a filmben a Monarchia nyelvi keveredését. „1910-ben Budapesten sokkal több nyelv volt, sokkal több nemzetiség, sokkal több kiejtésforma, nyelvezet, hangzás, intonáció”.

Nemes Jeles LászlóFotó: Pozsonyi Janka

Hogy ez végül megvalósul-e a megálmodott formában, még talány; Nemes Jeles erről annyit mondott most, hogy „sok energiát teszünk bele”. Úgy látja, az utóbbi 30-40 évben, főleg a tévé miatt, annyira sztenderdizálódott a beszédforma, kivesztek a tájszólások, a régi intonációk, ezért is nagyon nehéz visszahozni az akkoriban beszélt nyelvet.

Mégse lehet ő

Jakab Juliról is mesélt a rendező, aki a film főhősét, Íriszt fogja alakítani. A döntést hosszú castingfolyamat előzte meg, az utolsó körben már komoly, jelmezes screentesteket csináltak, stúdióban, szöveggel. Olyasvalakit akartunk találni, akiben már megvan Írisz.  Egy olyan nagy külföldi sztár, mint például Natalie Portman, kilógna a filmből – magyarázta Nemes Jeles –, aki ráadásul mindenképpen magyar nyelvű filmet szeretett volna forgatni. Jakab Juli egy „furcsa, szuggesztív személyiség, pont, ami ehhez a filmhez kell. Van benne egy titkos, teljesen feltáratlan régió.” Elmondta, hogy eleinte azért hadakozott Juli ellen, mert túl evidens választásnak tűnt. „Mégse lehet az, akire először gondoltam!”

Jakab Juli a Sunset című filmhez készített hangulatfotónFotó: Erdély Mátyás / Laokoon Filmgroup

Nyolcszáz oldalas kutatási anyagot állítottak össze a stábbal erről a korról, de a legtöbbet Nemes Jelesnek talán mégis a régi fényképek árulnak el. „Vannak dolgok, amiket nem tudunk átemelni, mert az ma már nevetségesnek tűnne. Például kalapok, ruhák, bajuszformák.” Akkoriban is fontos volt a divat, dámák és zsúrfiúk páváztak, ezen egy kicsit igazítani kell – mondta a rendező -, hogy például egy drámai figura megjelenése nehogy viccesen hasson.

Valami nincs rendben

Ha szeretnénk még jobban magunk elé képzelni a Sunset-et, érdemes lesz (újra) megnézni néhány filmet. Ilyen például Stanley Kubrick Barry Lyndon-ja vagy Robert Altman McCabe és Mrs. Miller-je, mindkettő inspirációként szolgált a rendezőnek, ahogy FW. Murnau 1927-es Virradat című filmje is, de Martin Scorsese-től Az ártatlanság korá-t is megmutatta a színészeinek.

Michelle Pfeiffer Az ártatlanság kora című filmbenForrás: InterCom

„Ez sem lesz könnyed film” – összegezte Nemes Jeles László, utalva arra, hogy több rétege, sok színe lesz a Sunset-nek. Elárulta, hogy nagyon érdekli az 1910-es évek embere, aki elég jól érzi magát, még nem tudja, hogy két év múlva meghal a fronton. „Nagy volt az optimizmus, de már érezték, hogy valami nincs rendben.”

A Filmklub podcast adását - melyen a rendező Tilos Rádióban adott interjúja hallható - megtalálja az iTuneson, letöltheti MP3 formátumban, vagy meghallgathatja az alábbi lejátszóban. A podcasthoz tartozó RSS csatornát itt találja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK