A dackorszaknak sosincs vége

Kamasznak lenni néha iszonyú nehéz, ha viszont többé-kevésbé sikerül tető alá hozni a felnőtté válást, utólag jókat lehet nevetni a korábban tragikusan felfogott problémákon. Hogy a szüleim nem értenek meg - és nem értik meg egymást sem, hogy nem jövök be a lánynak, akibe beleestem - sőt, egyenesen az apámra pörög, hogy agyamra megy a kisöcsém - akinek én megyek az agyára... és így tovább. Talán ez az a kettősség, ami miatt olyan hálás filmtéma a kamaszkor: megnevettet, mert önironikus nosztalgiázásra késztet, és megríkat, mert azonosulunk a főhőssel.

Idén nekünk itt a Filmklubban az egyik kedvenc filmünk a Thumbsucker volt, amely egy kamasz fiú útkereséséről és a családjában történő kalamajkákról mesélt kedvesen, érzékenyen és sok humorral. Ha minden jól megy, a következő évben is részünk lesz egy hasonlóan kellemes élményben, mert Amerikában már bemutatták Noah Baumbach új filmjét, a The Squid and the Whale-t (A tintahal és a bálna). A címmel ellentétben nem egy tengeri élővilágot bemutató természetfilmről van szó, hanem egy sok humorral átszőtt családi történetről. Noah Baumbach neve valószínűleg nem sokaknak cseng ismerősen, pedig érdemes rajta tartani a szemünket, ami eddig kikerült a keze alól, mind remek.

Első nagyjátékfilmje a videón nálunk is elérhető Seggünkön az élet (Kicking and Screaming) volt, amelyben végzős főiskolások próbáltak megbirkózni a gondolattal, hogy a haveroktól elszakadva bele kell vágniuk az igazi életbe. A főszereplők közt volt Eric Stoltz és Chris Eigeman, akik aztán Baumbach második filmjében, a Mr. Jealousy-ben tértek vissza. Ebben a vígjátékban egy betegesen féltékeny természetű New York-i helyettesítő tanár - őt alakítja zseniálisan Stoltz - rákattan a barátnője expasijára. Fejébe veszi, hogy a fickó még mindig odavan a lányért, és hogy minél többet megtudjon róla, csatlakozik a pszichoterápiás csoporthoz, amelybe a férfi jár. Innentől persze bonyodalmak és poénok sokasága következik.

Nehéz lenne letagadni, hogy a Mr. Jealousy erősen Woody Allent idézi: a főhősök pszichoterápiába járó New York-i értelmiségiek, akik megszállottan monologizálnak kicsinyes problémáikról. Mégsem lopás és nem is utánérzés a film; Baumbach hasonló közegből érkezett, mint Allen (mindketten Brooklynban születtek, igaz, Allen szülei munkások voltak, Baumbachéi értelmiségiek), aki nyilván nagy hatással volt rá, de a dialógusait hallgatva csak egy botfülű nem fedezi fel, hogy a fiatal filmesnek saját hangja van.

Baumbach "lelki társa" a saját generációjából Wes Anderson (Okostojás, Tenenbaum, a háziátok), akivel régi jó barátok. Filmjeiket nézve érezhető is a hasonlóság világlátásuk közt. Anderson tavalyi sikerfilmjét, Az Édes vízi élet-et ketten írták, a szó legszorosabb értelmében: Baumbach egy interjúban elmesélte, hogy minden nap du. 1-kor találkoztak ugyanabban a New York-i étteremben, megebédeltek, aztán estig írtak. A forgatókönyv minden egyes sorát együtt szülték meg, külön egyikük sem dolgozott rajta. Anderson jelenleg a The Fantastic Mr. Fox című rajzfilmen dolgozik, amelynek a forgatókönyvét ismét együtt írják.

Jeff Daniels és Laura Linney a filmben

Állítólag cserébe Anderson is besegített a The Squid and the Whale-be, amelyet az idei Sundance filmfesztiválon mutattak be. Ott elnyerte a legjobb rendezés díját, később a New York-i filmkritikusok az év forgatókönyve díját ítélték a filmnek. A 80-as években, Brooklynban játszódó történet Baumbach kamaszkori élményein alapul. Jeff Daniels alakítja az apát, aki sikertelen író, és egy kissé egocentrikus figura. Laura Linney az anya, aki saját önmegvalósításán fáradozik, miközben a két ember házassága lassan összeomlik (Linney figurája sok ponton hasonlít a Thumbsucker anyafigurájára, akit Tilda Swinton alakított). Mindennek elszenvedői a gyerekek: a kisebbiket Owen Kline, a nagyobbikat Jesse Eisenberg játssza, aki a 2002-es Roger Dodger idealista kamaszfiújaként alakított nagyot. A nagyobbik srácnak a szülők válása mellett még azzal a nem mindennapos problémával is meg kell birkóznia, hogy ő és apja ugyanarra a lányra (Anna Paquin) hajtanak.

Jesse Eisenberg és Anna Paquin a filmben

A The Squid and the Whale (na jó, most már elárulom: a cím a New York-i Természettudományi Múzeumban kiállított állatmodellekre utal, amelyek nagy hatással voltak a kicsi Baumbachra) nagyon személyes film, Brooklynban, Baumbach gyerekkorának helyszínein forgatták. A ház, amelyben a filmbeli család lakik, a rendező egyik gyerekkori barátjának a háza, és Jeff Danielsre Baumbach saját apjának ruháit adta. Zenének is kamaszkori kedvencét, a Pink Floydot választotta; a Hey You témája többször is visszatér a filmben, legviccesebben akkor, amikor az idősebbik fiú pöntyögi gitáron az apjának, aki udvariasan megdicséri, és megkérdezi, hogy "Te írtad ezt, fiam?" Mire a fiú szemrebbenés nélkül igennel felel.

Most már csak abban kell reménykednünk, hogy ez a kedves kis film nem jut nagytesója, a Thumbsucker sorsára, hanem a filmforgalmazási piac kifürkészhetetlen útjain keresztül egy szép napon eljut a hazai mozikba is. Addig is lehet nézegetni az előzetest és a weboldalt.

Bujdosó Bori