A melle nem feszes, a farka nem áll fel

Erekciós probléma, fingás, betépés, mocskos káromkodás. Ebből mind bőven jutott a 40 és annyi című filmbe, de Judd Apatow új vígjátéka véletlenül sem ezek miatt vicces.

Soha nem volt még ilyen világos, hogy Judd Apatow az új Woody Allen. Mindketten mesterien művelik azt, hogy szorongásaikat humorrá oldják a filmjeikben, mi pedig felismerve a vásznon saját félelmeinket, kinevetjük őket, és megkönnyebbülve távozunk. A 40 éves szűz felfokozott, eltúlzott formában beszélt Apatow nőkkel szembeni kisebbségi komplexusáról, a Felkoppintva az elköteleződés és családalapítás paráiról szólt, de mindkettő biztonságos távolból készült, amikor Apatow már sikeres filmes és kétgyerekes apuka volt. A 40 és annyi-n érződik, hogy jóval énközelibb a rendező számára, ami nagyon jót tesz neki, ez minden eddigi filmjénél személyesebb és megejtőbb.

Forrás: UIP

Leslie Mann és Paul Rudd a 40 és annyi-ban

Apatow-nál sosem a sztori az úr, a humora arra épül, hogy elképesztően találó figurákat ír, akiket aztán mindenféle vicces szituációba pottyant bele. A 40 és annyi-ra ez különösen igaz, ahogy már az eredeti cím (Ez a 40) is sugallja, nem egy történetet mesél el, hanem egy állapotot mutat be: ilyen negyvennek lenni, gyerekek, szar ügy. A film a Felkoppintvá-ban megismert Debbie (Leslie Mann, Apatow felesége) negyvenedik születésnapján indul, és férje, Pete (Paul Rudd) nem sokkal későbbi negyvenedik születésnapjáig tart. A kettő közt a pár egy jó kis életközépi válságban dagonyázik: párkapcsolati, szülői, szexuális és anyagi szempontból egyaránt mélypontra kerülnek. Ha nagyon erőltetjük a sztorit, a film arról szól, hogy Debbie a negyvenedik születésnapján elhatározza, hogy ezentúl az egész család szebb, egészségesebb, boldogabb életet fog élni, ami nyilvánvalóan bukásra ítélt vállalkozás.

Forrás: UIP

Maude Apatow, Iris Apatow, Paul Rudd és Leslie Mann a 40 és annyi-ban

De a történet íve tényleg elhanyagolható, mert az első perctől világos, hogy Debbie és Pete bármennyire is gyűlölik egymást, szeretik egymást, és bármennyire is szabadulnának egymástól, sosem akarnának külön lenni. A film nem valahonnan valahova tart, hanem lényegében szkeccsek sorozatából áll, amik iszonyú viccesen mutatják be a házaspár és két lányuk (Maude és Iris Apatow, a rendező és Mann gyerekei) apró, hétköznapi válságait. Bőven van ebben annyi anyag, hogy kitöltse a játékidőt, bár két és negyed órás, mégis elröppen, sosem érezzük úgy, hogy na, most már elég ebből a két idiótából, béküljenek ki vagy váljanak el. Én akár egy sitcomot is szívesen néznék, amiben hétről hétre folytatnák a civódást.

Forrás: UIP

Leslie Mann és Megan Fox a 40 és annyi-ban

A humor még életközelibb, mint a korábbi Apatow-filmekben, Pete éppen csak egy kicsivel töketlenebb és hazudósabb, Debbie csak pár fokkal basáskodóbb, mintha egy igazi pár lennének. Mann és Rudd összeszokott gördülékenységgel reagálnak egymásra, ez a briliáns pingpong minden pillanatban iszonyú vicces, de közben megható otthonosság is van köztük. Nem kell kétgyerekes negyvenévesnek lenni, hogy magunkénak érezzük a problémáikat. A szituációk persze néha eltúlzottak, de nem azon kell hahotáznunk, hogy például Pete az egyik jelenetben abszurd testhelyzetben a segglyukát próbálja megnézni egy tükörrel, hanem Debbie fáradt, nagyon is ismerős, emberi reakcióján.

Forrás: UIP

Melissa McCarthy és Paul Rudd a 40 és annyi-ban

Mint Apatow-nál mindig, a mellékszereplők most is frenetikusak: Albert Brooks mint Pete lejmolós apja, Megan Fox mint Debbie tökéletes mellű alkalmazottja, és főleg Maude és Iris Apatow, akik remekül asszisztálnak Mann és Rudd robbanékony kettőséhez. A kamaszlány révén beemelt popkulturális utalások mind ülnek, és még hitelesebbé teszik ezt a családot, mert naná, hogy a Lost és a Facebook is képes hosszan elhúzódó családi viszályt kiváltani. A legzseniálisabb viszont a klimaxoló tigrisanyaként két jelenetben felbukkanó Melissa McCarthy, aki gátlástalanul improvizálja a legmegdöbbentőbb őrültségeket, miatta érdemes kivárni a végefőcímet is, ahol még kapunk egy kis ráadást az egyszemélyes show-jából.