Nocsak, már van jó magyar thriller is!

2014.02.20. 21:33

A berni követ egy kompakt kis túszejtős film, amelynek feszes a cselekménye, jók benne a színészek, és végre a társadalmi-politikai kontextust sem sulykolják úgy, mintha egy unalmas történelemórán ülnénk.

A thriller nem nagyon szokott sikerülni a magyar filmeseknek. Ez sajnos egy olyan műfaj, amelyben a félsiker a nullával egyenlő: ha nem elég érdekes az alapötlet, ha nem sikerül megteremteni vagy végig fenntartani a feszültséget, ha valamelyik kulcsfigurát nem hisszük el, ha pénzhiány miatt olyan szegényes a látvány, hogy nem tudjuk beleélni magunkat a film világába, szóval, ha bármi nem klappol, akkor oda az egész, a thriller csak akkor ér valamit, ha az első perctől az utolsóig visz magával. A műfaji szabályokkal lehet szellemesen játszani (például ahogy A nyomozó tette), de semmibe venni őket nem érdemes, mert akkor dől az egész.

Kádas József és Kulka János A berni követ című filmbenForrás: Szász Attila

Magyar filmeknél sokszor azt érezni, hogy nem tudták vagy akarták betartani a szabályokat (mintha a műfajiság már eleve negatívum lenne, amiből ki kell törni), illetve hogy túl nagyot akarnak mesélni. Nálunk alig csinálnak olyan mikrodrámákat, amilyenekből Romániában sorra készülnek a jobbnál jobbak, mintha a filmeseink ódzkodnának attól, hogy kis történeteket meséljenek el. Ezért volt iszonyú üdítő megnézni Szász Attila A berni követ című filmjét, amelyben fogtak egy néhány óra leforgása alatt játszódó, izgalmas és kissé titokzatos eseményt, és ezt kompakt módon, 75 percben, a lehető legfeszesebben mesélték el. Végre.

A film forgatókönyvírója Köbli Norbert, aki írt már két, az 50-es évek Magyarországán játszódó thrillert (A vizsga, Szabadság - Különjárat), de itt érezni először, hogy minden összejött neki. Először is nagyon jó sztorit választott: egy megtörtént esetet, amelynek elég ismertek a részletei ahhoz, hogy ne legyen túl nehéz a valóságba lehorgonyozni a cselekményt (itt lehet olvasni róla), de amelyben van annyi homályos pont, hogy az írói fantázia segítségével frappáns thrillerré kerekíthető.

Szikszai Rémusz, Lábodi Ádám és Kulka János a filmbenForrás: Szász Attila

A Magyar Népköztársaság berni követségén vagyunk, írógép pötyögi a vászonra a dátumot (1958. augusztus 16.) és az időpontot, sorban, rövid kis jelenetekben látjuk, hogy a követség melyik helyiségében mi zajlik a sorsdöntő percekben, megszólal Parádi Gergely feszültségkeltő zenéje. Láttunk már ilyen felütést? Persze, hogy láttunk. Jó esetben innen kezd el építkezni a dramaturgia, fokozódik a feszültség, magyar filmnél viszont ilyenkor legtöbbször az jön, hogy az egyik színész baromi hiteltelenül kimond valami teljesen életidegen mondatot, és már ki is estünk a filmből. De itt nem jön az.

Feltérképezzük a követség épületét és a hamarosan kezdődő játszma szereplőit, itt van Koroknai, a követ (Kulka János), a felesége (Balsai Mónika), a követi pozícióra ácsingózó beosztottja, Vermes (Szikszai Rémusz), a többi követségi dolgozó, és hamarosan betoppan Ábel (Szabó Kimmel Tamás) és Bános (Kádas József) is, két pisztoly társaságában. Eleinte nem világos, hogy pontosan mit akarnak, de a szimpátiánkat szinte azonnal elnyerik, már az elejétől drukkolunk nekik, akármi is lesz. A forgatókönyv a tervük fokozatos felfedését is profin, az izgalmat végig fenntartva oldja meg, becsúszik ugyan egy-két olyan papírízű mondat, mint hogy "a kódkönyv életeket menthet és bűnösöket leplezhet le", de a dialógusok nagy része olyan hihető és az alakítások olyan erőteljesek, hogy ezek felett simán elsiklunk.

Kulka János és Balsai Mónika a filmbenForrás: Szász Attila

Koroknai hamarosan egy székhez kötözve ül betört szemüveggel egy kis tetőtéri szobában, összezárva a két mindenre elszánt fiúval, az utcán a svájci rendőrség latolgatja, hogy beavatkozzon-e, igazi túszjátszma kezdődik. Az összes színész jó, de a legfontosabb Szabó Kimmel és Kulka feladata, hogy a heves idealista ifjú és a rezignáltnak tűnő követ kettősét megtöltsék feszültséggel, és ez maradéktalanul sikerül is nekik. A cselekménybe beleszövik a fiúk politikai célja mögött meghúzódó személyes motivációkat, Koroknai és Vermes vérre menő rivalizálását, sőt még egy szerelmi szálat is, mindezt úgy, hogy a figyelmünk egy pillanatra sem kell, hogy elkalandozzon az itt és mostról.

Szabó Kimmel Tamás és Kulka János a filmbenForrás: Szász Attila

A főhősök tetteit minden pillanatban az '56-os forradalom és következményei határozzák meg, de az alkotók ezt képesek néhány mondatnyi dialógussal tudatni, nincs igényük arra, hogy történelmi tablót fessenek, nem használnak szájbarágós visszapillantásokat, mindvégig a túszdrámára koncentrálunk. A szerény, kb. 150 millió forintos költségvetés, illetve az, hogy A berni követ alapvetően tévéfilmnek készült, és ezért a játékidejét nem lehetett elnyújtani, talán még segítette is az alkotókat. Így fel sem merülhetett, hogy elcsalinkázzanak, és attól, hogy szinte végig be vagyunk zárva a követség épületébe, és hogy ennyire rövid a játékidő, igazán sűrű, tömény lett a film. Még sok ilyet kérünk szépen.

----

A berni követ február 25-én 20.20-kor lesz látható az M1 tévécsatornán.