Negyven fölött már szaga van a nőknek

2015.12.09. 16:11

Tapintható feszültség, titkos vágyak, szövevényes női kapcsolatok hálózzák be a Mágnás Elza-gyilkosságot feldolgozó új magyar filmet, amely mesteri elegye a melodrámának, a lélektani thrillernek és a kosztümös mulatságnak. A Félvilág a tévére készült, holott moziba való: látványos, impozáns, de mindenekelőtt szórakoztató közönségfilm, legalább két világszínvonalú alakítással.

A rendszerváltás utáni magyar filmtermésben nagyítóval kell keresni a jól sikerült zsánerfilmeket, ám az elmúlt években megszaporodni látszanak az erős műfaji alkotások, és felettébb gyanús módon mindegyik Köbli Norbert forgatókönyvíró tollából származik. Köbli remek kiskaput fedezett fel a hazánkban kevésbé kedvelt zsánerek meghonosítására: történelmi köntösbe öltöztette a krimijeit és thrillereit. Ráérzett, hogy a kosztümös filmeket általában szoktuk szeretni, ráadásul a magyar történelem tele van izgalmasabbnál izgalmasabb, mozgóképes feldolgozást követelő eseményekkel.

A szikra, ami száguld a puskaporos hordó felé - Döbrösi Laura és Kovács Patrícia a FélvilágbanForrás: Szupermodern

A Bergendy Péter rendezésében készült ÁVO-s macska-egér játék, A vizsga, valamint két túszejtős krimi, a Szabadság különjárat és A berni követ után Köbli most az utóbbi alkotás rendezőjével, Szász Attilával fogott össze ismét, hogy filmre vigye a dualizmus korának egyik leghírhedtebb bűnügyét, a közismert budai luxusprostituált, Mágnás Elza brutális meggyilkolását.

Úgy ültem be a moziba a Félvilág-ra, hogy ha valaki, akkor ez a páros képes lesz egy feszült, izgalmas krimiben feldolgozni a vérbő, botrányoktól övezett bűnesetet. Végül ennél sokkal, de sokkal többet kaptam: fullasztó, érzéki, tragikus pszichodrámát, káprázatos alakításokat, nagyszabású, mozivászonért kiáltó alkotást. Röviden: az év egyik legjobb magyar filmjét.

Nem játszanak spoileresdit - Szandtner Anna és Takátsy Péter a Félvilág című filmbenForrás: Szupermodern

Szász és Köbli nem játszanak spoileresdit a történettel, rögtön az első jelenetben a rakpartra sodorja a víz az utazóládát, amibe a halott Mágnás Elzát gyömöszölték, és a történelemkönyvek vagy a Wikipedia fellapozása nélkül is sejthető, hogy melyik szereplő lesz majd a gyilkosa. Az alkotókat nem a "ki" és a "hogyan" érdekli igazán, hanem a "miért", a lélektani mozgatórugók, és a gyilkosságot ugródeszkának használva, némelyik valós személy hátterét megváltoztatva olyan szerelmi háromszöget (sőt, négy- vagy akár ötszöget) kanyarítanak, amely egy ínycsiklandóan sokrétű kapcsolatrendszert vázol fel.

E kapcsolatrendszer középpontjában két asszony áll: Mágnás Elza (Kovács Patrícia), a pofátlanul gazdag bútorgyáros Max Schmidt (Kulka János) kitartottja, valamint komornája, Rózsi (Gryllus Dorka). Úrnő és szolgálója egymás szöges ellentétei: Elza igazi nagyvilági dáma, káprázatos frizurával, elegáns ruhákkal, aki úgy tartja a szipkát, mintha erre született volna, filmszerepekről álmodik, és habzsolja az életet, beleértve az értelmiségi fiatal férfiakat. Rózsi ezzel szemben tetőtől talpig feketében jár, mint egy megelevenedett gyászhuszár, arcát még hírből sem ismeri a smink, és míg Elza színházba, mulatóba és ifjú költők ágyába jár szórakozni, addig a szentéletű Rózsinak a templom a második otthona.

A templom a második otthona - Döbrösi Laura és Gryllus Dorka a Félvilág című filmbenForrás: Szupermodern

Kettejük közé csöppen be új cselédként az őzikeszemű, ártatlan bakfis, Kató (Döbrösi Laura), és a forgatókönyv az ő lelki üdvéért való vetélkedésre hegyezi ki a történetet, ő lesz a szikra, ami megállíthatatlanul száguld a kanócon a puskaporos hordó felé. Két világ, két szemlélet ütközik Elza és Rózsi Katóhoz való viszonyában: az úrnő a rongyrázás irányába terelgeti a cselédet, amihez saját tapasztalatai alapján gazdag férfiakon keresztül vezet az út ("Szét kell tenni a lábad, az a belépő."), míg a komorna a világi hívságok elutasítására, a vezeklésre, az erényes életre nevelné a lányt.

Önmegtartóztatás kontra erotika, méltóság kontra csodálat, templom kontra mulató - a szent és a profán örök háborúja áll a középpontban. Legalábbis Rózsi szemében; a dolog azonban nem ilyen fekete-fehér, a két asszony viszonya ennél sokkal bonyolultabb, hiszen - ahogy Köbli mesteri ütemben csepegtetett információiból kiderül - közös múltjuk végzetesen összekuszálja a szálakat.

Egy megelevenedett gyászhuszár - Gryllus Dorka a Félvilág című filmbenForrás: Szupermodern

Az irigység, a féltékenység, a szeretet és a kölcsönös függőség jelöli ki a viharos kapcsolat két végpontja közt lengő inga útját. Rózsi odaadón, a baráti viszonyon is túlmenő rajongással szolgálja úrnőjét ("Te vagy a mindenem" - súgja a fülébe), ugyanolyan szentnek tartva a kapcsolatukat, mint Istenhez fűződő viszonyát, miközben vágyik arra a luxusra, amit egy másik életben akár meg is kaphatott volna; Elzának a komornája az egyetlen bizalmasa, ám sosem lehet eldönteni, nem csak játszadozik-e vele, mint macska az egérrel, mikor manipulál, és mikor őszinte.

Kovács Patrícia és Gryllus Dorka lehengerlő játékkal kelti életre ezt a két rendkívül összetett jellemet - egyikük sem kapott még ilyen hálás lehetőséget filmben, és szemmel láthatólag örömmel élnek vele. Gryllus minimalista, visszafogott színészi eszközökkel, finom arcjátékkal sejteti a zárkózott Rózsi belső életét, az elfojtott vágyakat, Kovács pedig betűre pontosan kelti életre a Krúdy Gyula által lefestett Mágnás Elzát: "fagyottan, unottan, haltekintettel, ajkán örökké gunyoros, elbizakodott mosollyal (mint azok a nők, akiket végül megölni szoktak a férfiak, vagy pedig magukat ölik meg értük)". Nemcsak magyar viszonylatban, hanem úgy általában az egész éves filmtermést tekintve az élbolyban kell említeni ezt a két női alakítást, holott idén még gazdagabb is a mezőny a szokásosnál.

Filmszerepekről álmodik, habzsolja az életet - Kovács Patrícia a Félvilág című filmbenForrás: Szupermodern

A két főszereplő kimagaslóan jó, de a többi színésznek sem kell szégyenkeznie, Döbrösi Laura nem csak a karaktere ártatlanságát, hanem a benne rejlő tartást és határozottságot is érzékelteti, Kulka pedig a tőle megszokott eleganciával sokadszorra bizonyítja, miért ő jelenleg a legjobb magyar filmszínész. Neki jutnak a fekete humorban bővelkedő szövegkönyv legviccesebb párbeszédei is, különösen az Elzával vívott szócsatái, de az is emlékezetes, amikor a cseppet sem burkoltan rástartoló Rózsit mélán fintorogva azzal rázza le: "Negyven fölött már szaga van a nőknek".

És noha kimagaslóan erősek a párbeszédek (ez Köbli eddigi legjobb forgatókönyve), néhol azt éreztem, hogy a kevesebb még több lett volna, és a szereplők szájába adva a kelleténél közvetlenebbül hangzanak el azok a felszín alatt meghúzódó motívumok, amiket a színészi alakítások és a magabiztos rendezés amúgy is nyilvánvalóvá tesznek.

Cseppet sem burkoltan startol rá - Kulka János és Gryllus Dorka a Félvilág című filmbenForrás: Szupermodern

Minden beállítás pontosan meg van komponálva, soha sem véletlen, hova van leszúrva a kamera, a hosszú, beszélgetős jeleneteket dinamikus kameramozgás teszi mozgalmassá, az olyan néma jelenetek pedig, mint a bevonulás az Orfeumba, vagy a nagy finálé, melodrámához méltóan grandiózusak. (Viszont még többet is elviseltem volna a nyitójelenetben alkalmazott, némafilmes eszközökből.)

A monumentális érzethez nagymértékben hozzájárul Parádi Gergely eklektikus zenéje, melyben klasszikus operabetétek váltakoznak sűrű, nyomasztó vonós aláfestéssel, sőt, helyenként egészen váratlan, modern elektronikával, ami Cliff Martinez hasonlóan anakronisztikus munkáját idézte fel Steven Soderbergh századelős kórházsorozatából, A sebész-ből.

Idén három zseniális magyar filmmel is gazdagodtunk: év elején a Liza, a rókatündér kápráztatott el, nyáron a Saul fia nyűgözhetett le, és most itt a Félvilág. Soha rosszabb szimmetriát.

A Félvilág című filmet december 30-án valamivel este kilenc után adja le a Duna TV.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK