A Némaság más ligában játszik, mint a legtöbb film

2017.03.19. 20:50

Martin Scorsese huszonnyolc éven át dédelgetett álma valósult meg a Némaság című regény filmre vitelével. Ahogy a könyv, úgy a kosztümös dráma is kínzó lelki dilemmákat vet fel a Japánba utazó jezsuita szerzetes történetén keresztül. Őrjítően összetett, szenvedélyes remekművet alkotott Scorsese, és közben fantasztikus színészi alakítást csalt elő a Jézust idéző Andrew Garfieldből. A Némaság egy újabb csúcs a 74 éves rendező már amúgy is elképesztően illusztris pályáján. 

Nem Istent keresni járunk a moziba, Martin Scorsese mégis arra a merészségre vetemedett, hogy ember és Isten feltételezett kapcsolatáról forgatott filmet, ráadásul kompromisszumokat sem kötött a könnyebb befogadhatóság érdekében. A két és fél órás játékidő, a testi és lelki szenvedés sulykolása, illetve a történet viszonylagos eseménytelensége azonban mind-mind kellettek ahhoz, hogy a vetítés egy lelkigyakorlattá váljon, amely végső soron az ilyesmire fogékony nézőt a saját hitbéli meggyőződéseivel és kételyeivel szembesíti.

Adam Driver és Andrew Garfield a Némaság című filmben

Forrás: Freeman Film

Amíg Scorsese előző munkája, A Wall Street farkasa egy hiperaktív cirkuszi előadás volt, ahol már az első percekben körbejárt a kokain egy üvegtálcán, addig a Némaság ellentétes utat jár be, és templomot csinál a moziteremből. Szépen lassan juttat el minket a tökéletes csend állapotáig, és közben újból és újból, egyre nagyobb erővel teszi fel az emberiséget régóta foglalkoztató kérdést. Vajon mi rejlik a némaság mögött? Isten? Vagy valójában a semmiben vesznek el az emberek imái?

A Némaság a tizenhetedik századi Japánban játszódik, és két jezsuita szerzetesre koncentrál, akik arra vállalkoznak, hogy felkutatják tanítómesterüket, Ferreira atyát (Liam Neeson). A hittérítő pap már évek óta nem adott magáról életjelet, és az a hír járja, hogy a kínzások hatására megtagadta a hitét. Ezt a két ifjú tanítványa, Rodrigues (Andrew Garfield) és Garrpe (Adam Driver) nem hajlandó elhinni, és Japánba utaznak, hogy kiderítsék az igazságot.

Ezzel a saját életüket is veszélybe sodorják, hiszen a kezdeti barátságos fogadtatás után a távol-keleti ország vezetői a külföldi befolyás növekvő árnyát látták meg a kereszténységben, és kegyetlenül irtani kezdték a vallás követőit. A keresztényeknek szentképeket kellett megtaposniuk, és ha nem tagadták meg a hitüket, akkor brutális kínzásoknak vetették alá őket.

Képkocka a Némaság című filmből

Forrás: Freeman Film

A temérdek szenvedés láttán egyre mélyebben fészkeli be magát a kétely Rodrigues lelkébe. Keresztény papként Jézus példája lebeg a szeme előtt, aki az életét adta másokért, most viszont többször is azt kell végignéznie, hogy mások halnak kínhalált a hitük miatt. A Némaság nem Quo vadis, elsősorban nem a mártírokkal foglalkozik, hanem azokkal, akik életben maradnak az üldöztetések során, és azt vizsgálja, mi történik a hitükkel.

A két jezsuita mellett vezetőjük, Kicsidzsiro (Kubozuka Yosuke) is fontos alakja a filmnek: míg a két pap mártírszerepre készül, addig ő elismeri saját gyengeségét, újból és újból bűnbocsánatért esedezik, és egy egyszerűbb élet után vágyakozik családdal, otthonnal és munkával. Sorsán keresztül egy nehezen elfogadható igazságtalanság rajzolódik ki a filmben. Békeidőben Kicsidzsiro is minden bizonnyal jó keresztény lett volna. Faluja hasznos és megbecsült tagjaként élhette volna le az életét. Most viszont sorozatosan olyan próbatételek elé kerül, amikor az életét árulással mentheti csak meg.

Andrew Garfield és Kubozuka Yosuke a Némaság című filmben

Forrás:Freeman Film

A két főszereplő látványosan lefogyott a szerep kedvéért, elég ránézni a beesett arcukra, és máris képet kapunk a testi megpróbáltatásaikról. De ami ennél fontosabb: Driver és Garfield alakítását nagyfokú lelki érzékenység jellemzi. Vívódásuk magával ragadó és kínzó dilemmát vázol fel. Mi a nagyobb bűn, megtagadni a hitünket vagy tétlennek maradni más emberek megölésekor? Nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy az ember átérezze Rodrigues atya küszködését, az önfeladás bármelyikünk életében felmerülhet.

A spirituális témához idomulva most egészen visszafogott stílusban rendezett Scorsese, csak a drámai csúcspontoknál alkalmaz látványos képi megoldásokat. A kamera ritkán mozog, akkor is csak lassan és kimérten, de a Némaság így sincs híján szuggesztív képeknek.

Az eső olyan elánnal és gyakorisággal zuhog, mintha a reményt akarná kimosni az emberekből. Kezdetben még többször is az égből tekint le Rodrigo Prieto operatőr kamerája, de ahogy nő a kétségbeesés Rodriguesben, úgy ez a nézőpont eltűnik, és helyette egyre többször mi is rácsok mögül, egy fogoly hiányos perspektívájából szemlélhetjük az eseményeket.

Andrew Garfield a Némaság című filmben

Forrás: Freeman Film

Scorsese ugyan egyértelműen rokonszenvez a misszionáriusok munkájával és csodálattal viszonyul mély vallásos hitükhöz, de ezzel együtt távol áll a Némaság attól, hogy katolikus propaganda legyen. Nem hallgatja el azt az arroganciát, ahogy némelyik pap érzett a nem keresztény népek iránt, illetve nyugtalanító és nagyon is helyénvaló kérdéseket vet fel az egyház gyarmatosításban betöltött szerepéről.

A japán inkvizítor (Ogata Issei) alakja egy rajzfilmszerű gonosz karikatúrájaként indul, de ahogy haladunk előre a történetben, egyre jobban kirajzolódik az ő igazsága. Borzasztó dolgokat művel, a tettei vérfagyasztóak, de a szavak szintjén sok mindenben igazat lehet neki adni. Andrew Garfield és Ogata Issei beszélgetéseiben mutatkozik meg a legtisztábban, hogy a Némaság nemcsak lelki, hanem komoly intellektuális kihívás elé is állítja a nézőjét.

Ogata Issei a Némaság című filmben

Forrás: Freeman Film

A jezsuiták egy jobb élet reményét hozták el Japánba, emberként tekintettek az állati sorban tengődő parasztokra. Az európaiak beavatkozása azonban sok szenvedést is hozott: Japán kínosan ügyelt az önállóságára, és ennek a harcnak a földművesek lettek a vétlen áldozatai. Scorsese szenvedélyes filmet készített, de egyúttal arra is odafigyelt, hogy soha ne tűnjön a Némaság az igazság egyoldalú kinyilatkoztatásának.

„Az igazság egyetemes, a katolikus tanok ugyanúgy érvényesek Portugáliában és Japánban” – érvel Rodrigues atya, az inkvizítor azonban egy meggyőző példabeszéddel áll elő a kulturális különbségek fontosságáról: egy facsemetével hozakodik elő, amely az egyik talajban kivirágzik, a másikba átültetve viszont elrohad. Rajtunk áll, melyik szereplő meggyőződését érezzük inkább a magunkénak, aminek viszont biztosan nem lehet ellenállni, az a képkockákból áradó személyes hangvétel.

Andrew Garfield a Némaság című filmben

Forrás: Freeman Film

A Némaság amellett, hogy egy nagyszerű regény értő és mélyen szántó feldolgozása, még egy személyes vallomás is Scorsesétől, akinek az egész életművét végigkísérte a katolikus gyökereivel való küzdelem. Rögtön az első remekműve, az Aljas utcák egy feltörekvő, önmagával állandóan vívódó gengszterről szólt, aki bizarr módon Assisi Szent Ferencet tartotta az egyik példaképének.

Harvey Keitel olasz karaktere a saját módján, az utcán akart vezekelni, ezért tartott ki a végsőkig a léhűtő és megbízhatatlan barátja mellett. Ez a motívum, a hit személyes megélése, a Némaság-ban is megjelenik, csak most már sokkal erősebb és sokkal tisztább formában.

Harvey Keitel az Aljas utcák című filmben

Forrás: Warner Home Video

Scorsese a Krisztus utolsó megkísértése bemutatójának évében, 1988-ban találkozott először a japán katolikus író, Endo Suszaku regényével. Minden bizonnyal saját hitbéli gyötrődéseire emlékeztette a két jezsuita története: gyerekként a filmek és egy karizmatikus pap volt rá a legnagyobb hatással, később papi szemináriumba is járt, amíg ki nem csapták onnan, majd a hetvenes évek végén egy halálközeli élmény miatt ismét visszanyúlt a katolikus gyökereihez.

A rendező személyes érintettségét jelzi az is, hogy bár számos akadályba ütközött, nem jött össze a pénz, szétszéledtek a színészek, pereskedett, a szerzői jogokért küzdött és a film képi megvalósításán is sokat agyalt, de a huszonnyolc év alatt nem tett le arról, hogy elkészítse a saját verzióját a Némaság-ból.

Martin Scorsese a Némaság forgatásán

Forrás: Freeman Film

Kitartását siker koronázta: a Némaság a rendező életművének egyik új csúcsa, de ezt a hegyet kellő óvatossággal érdemes megközelíteni. Vallási témája, kosztümös jellege miatt sosem fog olyan popkulturális jelentőségre szert tenni, mint a nagyvárosi elidegenedést brutális erővel megjelenítő Taxisofőr; nehezen emészthető, ezért sosem lesz olyan népszerű, mint a vég nélkül idézhető Nagymenők.

Lesznek olyanok, akik vontatottnak találják majd a Némaság-ot, de akit elkap a tépelődő hangulata, magáénak érzi a felvetett lelki dilemmákat, és még az árnyalt módon kifejtett kulturális szembenállást is érdekfeszítőnek tartja, az egy őrjítően összetett, maradandó filmélménnyel találja magát szembe, amellyel még sokáig viaskodhat önmagában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK