Indiana Jones és az elbűvölt mozikasszák istene

2008.05.28. 16:13

Tudod miért hajlandók az emberek egymilliárd-százkilencvenegymillió dollárt fizetni? Hát, hogy háromszor is kivehessék a részüket Indiana Jones kalandjaiból! A legendás Indy-trilógia számokban.

Amikor George Lucas és Steven Spielberg 1981-ben életre keltették Indiana Jones-t, biztosan nem sejtették, hogy a régész-kalandor majdnem három évtizeddel később még mindig kincsek nyomában kalandozik majd a világban; aligha tudták előre, hogy az Indy-mánia akkora méreteket ölt majd, hogy kereset lesz a sebesen nyugdíjkorhatár felé közeledő hősre (az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága hat nap alatt 311,1 millió dollárt hozott világszerte).

Indy örökre bevette magát a mozirajongók szívébe, számos utánérzésnek vagy koppintásnak nevezhető mozifilm és tévésorozat bújt ki a bőrdzsekijéből és valószínűleg nem egy romantikus lelkületű gimnazista adta be miatta jelentkezését az archeológia szakra. Az Indy-filmek nehezen számszerűsíthető kulturális és érzelmi hatása helyett mi most kicsit a hideg, de a sikerről beszédesen tanúskodó számokra koncentrálunk.

Az eredeti Indy-trilógia mindhárom darabja hatalmas siker volt a mozikasszáknál, de az első rész érte el a legnagyobb viszonylagos sikert: a 18 millió dollárból készült Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói gyártási költségének több mint huszonegyszeresét hozta vissza: világszerte 384,1 millió dollárt termelt. Az Amerikai Filmakadémia sem ódzkodott attól, hogy - már ami a technikai kategóriákat illeti - egy "gyerekfilmet" díjazzon, a Frigyláda kilenc Oscar-jelöléséből ötöt díjra is váltott. Nem mellékesen az IMDb felhasználói szerint Indy egyiptomi kalandja a világ 20 legjobb filmje közt van, hogy pontosak legyünk, a 17. helyet foglalja el a toplistán.

Forrás: [origo]
Karen Allen és Harrison Ford a Frigyládá-ban

A Frigyláda után Spielberget utolérte a folytatások átka, az Indiana Jones és a végzet templomá-t a kritikusok fanyalogva fogadták és a közönség egy részének is csalódást okozott. Ez hozta a "legalacsonyabb" bevételt is, bár Spielbergék aligha szomorkodtak azon a 333,1 millió dolláron, amit a film besöpört a mozikasszáknál, és amely a 28 milliós büdzsének csaknem tizenkétszerese volt. Szemben az első és a harmadik résszel, ez nem lett a bemutató évének legsikeresebb filmje, csak bronzérmet tudott szerezni A Beverly Hills-i zsaru és a Szellemirtók mögött. Egy Oscart (legjobb vizuális trükkök) azért a szívkitépős kaland is megérdemelt.

Forrás: [origo]
Harrison Ford a Végzet templomá-ban

Spielberg állítólag azért csinálta meg az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag-ot, hogy vezekeljen a Végzet templomá-ért. Nem tudjuk, ez igaz-e, mindenesetre a harmadik részt ismét üdvrivalgás fogadta mind a közönség, mind a kritikusok részéről. Abszolút értékben ez lett az eddigi legsikeresebb Indy-film, de büdzséjéhez képest ez hozta a legkevesebbet: alig tízszeresét 48 milliós gyártási költségének, azaz potom 474,2 millió dollárt. Három Oscar-jelölést és egy újabb aranyszobrot könyvelhettek el maguknak az alkotók, a nézők pedig (megint csak az IMDb szerint) a világ 117. legjobb filmjével gazdagodtak.

Forrás: [origo]
Harrison Ford és Sean Connery az Utolsó kereszteslovag-ban

Ha már a számoknál tartunk, megemlékezünk az Indiana Jones-filmek háttérben dolgozó, de igencsak népes statisztahadairól is. Nem az emberekre gondolunk, habár belőlük is akadt épp elég - például a Frigyládá-ban összesen 500 statiszta munkálkodott a homokban -, hanem az Indyre és társaira frászt hozó állatokra, "akiket" a 80-as években természetesen még nem zöld ernyő és számítógépes animáció segítségével varázsoltak a vászonra. Mindhárom filmnek megvan a maga paraállata: a Frigyládá-ban Indynek mindjárt kis kedvenceivel, a kígyókkal kellett megküzdenie a Lelkek kútjában, szám szerint 7000 darabbal. A Végzet templomá-ban Willie járt igazán rosszul a 2000 undorító rovarral és csúszómászóval. Az Utolsó keresztes lovag-ban Indy apja akkor sem jutott volna el soha a Grál titkáig fia segítsége nélkül, ha nem fogják el a németek, ugyanis a lelőhely kulcsához 1000 rettegett patkányon keresztül vezetett az út. A kifejezetten a produkció számára tenyésztett, garantáltan fertőzésmentes patkányokat egyébként leszinkronizálták a filmben: csirkecsipogást használtak a patkányhangokhoz.

Végül: nem csak a negyedik film, hanem a számok is azt bizonyítják, hogy Indy felett megállt az idő. Harrison Ford 38 éves volt a Frigyláda forgatásakor és 46, amikor az Utolsó keresztes lovag készült. Míg Ford nyolc évet öregedett az első és a harmadik film közt, Indy csak kettőt: előbbi 1936-ban, utóbbi '38-ban játszódik. Az első rész óta 27 év telt el, és Harrison Ford most 65 éves, Indy viszont ezalatt csak 21 évet öregedett, hiszen a negyedik rész 1957-ben játszódik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK