Mások adják a végszót

2010.01.17. 9:00

Tilo Werner

FotA3: Balogh BalA!zs

- Hogyan emlékszel vissza A Nibelung-lakópark forgatására, milyen élmény volt filmen is megcsinálni a darabot?

- Nem nagyon emlékszem, nyár volt és hosszú volt. Es mindenütt ott voltak ezek a bábok mint nézők, ez picit morbid volt.

- Hogy tetszik a film, milyen érzés most látni?

- Még nem láttam, úgyhogy nem tudom, de a képek amiket láttam, tetszettek. Biztos picit szentimentális leszek, amikor megnézem.

- Mi az, ami nem került bele a filmbe és sajnálod, hogy kimaradt?

- Nem tudom, még nem láttam.

- Saját megítélésed szerint szakmailag hogyan változott a helyzeted a Krétakör feloszlása óta?

- Hát, egyelőre véget ért a k. u. k. színészi életem.

- Mi a legnagyobb változás az életedben 2008 nyara, a Krétakör feloszlása óta?

- Hogy egyre kevesebb időt töltök Budapesten, és életem központja inkább német területre került vissza. Egy csomó emberrel nem találkozom rendszeresen.

- Mire pörögsz mostanában?

- Újra megtalálni a helyemet Németországban, anélkül, hogy elfelejteném, ami Magyarországon történt velem. Továbbra is több mint egy világban élni. Itt Hamburgban felfedezni a várost, mintha külföldi lennék.

- Miben láthatunk legközelebb?

- Színházban mostanában csak Hamburgban a Thalia Theaterben, TV-ben lesz majd egy kis sorozat, amiben játszom. Tavaly nyáron forgattam Mátyássy Aronnal az Átok című tévéfilmet, amit a Filmszemlén is vetítenek majd.

- Milyen - Krétakörös vagy más - darabra lennél a legkíváncsibb megfilmesített formában?

- A Siráj-ra, amiből készült egy tévéfelvétel, de nem sikerült elég jól. Úgy lehetne rögzíteni, mint egy dogma-filmet, nagyon közelről.

Előző
Következő