Tuti üzlet a vérszívás

Stephenie Meyer a világ második legjobban kereső írója, a tévénézők döntik le a torkukon a Tru Blood-itókát, és a vámpíros filmek még évekig uralni fogják a mozikat. Azóta, hogy az Alkonyat nem egészen két évvel ezelőtt mozikba került, a vámpíros portékák már 7 milliárd dollárt termeltek.

Az első Alkonyat-film plakátja

A vérszívás igencsak jövedelmező tevékenység - derül ki a Hollywood Reporter friss cikkéből. A lap utánajárt, hogy a nem egészen két éve, 2008 novemberében debütált Alkonyat-film bemutatása óta mennyi bevételt generáltak a vámpíros filmek, tévésorozatok, könyvek és egyéb termékek, és arra jutottak, hogy a világon összesen körülbelül hétmilliárd dollárt (mai árfolyamon több mint 1,5 billió forintot) költöttek az emberek a vérszívókra.

Vámpírokból származó bevétel az Alkonyat bemutatása óta:

Filmek: 3 milliárd dollár
Könyvkiadás: 1,6 milliárd dollár
TV és DVD: 1,2 milliárd dollár
Merchandise: 600 millió dollár
Egyéb: 600 millió dollár

A döbbenetes összeghez legnagyobb mértékben a filmek járulnak hozzá, ezen belül pedig természetesen maga az Alkonyat-franchise: az első három film csak a mozikban kb. 1,8 milliárd dollárt termelt világszerte, de ha a DVD-bevételeket is hozzászámoljuk, máris 2 milliárd fölött járunk. Ha a 2011 és 2012 novemberében, két részletben mozikba kerülő Hajnalhasadás az előző filmekhez hasonlóan teljesít, további 1,7 milliárdot tesz majd hozzá a sorozat bevételéhez.

Az elmúlt három évben az éves mozibevétel átlagosan 3%-a származott vámpíros filmekből. Julie Plec, a Vámpírnaplók című tévésorozat egyik írója és producere szerint azért működik olyan jól a vámpír mint filmszereplő, mert bármilyen zsánerbe beilleszthető. Lehet rémséges szörny egy horrorfilmben, de épp annyira ábrázolható mélabús romantikus hősként, vagy faragható belőle akciósztár, esetleg agresszív rosszfiú is. Univerzalitása pedig azt jelenti, hogy szinte bármely célcsoportnak készülhet vámpírfilm a serdületlen fruskáktól kezdve a meglett apákig.

Az Alkonyat óta bemutatott vámpíros filmek abszolút tükrözik ezt a változatosságot: az elsősorban női közönséget megcélzó Stephenie Meyer-adaptációk mellett megkaptuk a főleg tinifiúknak szóló Rémségek cirkuszá-t és a felnőttekre szabott, korhatáros Daybreakers-t és Underworld - A vérfarkasok lázadásá-t. És persze már jönnek a különféle elferdítések is: az USA-ban múlt héten mutatták be a Vampires Suck című vámpírfilm-paródiát - amely egy hét alatt visszahozta gyártási költségét - és a pornóváltozatok száma is sebesen szaporodik (a Vámpírnaplók ihletésére például megcsinálták a Vámpír szexnaplók-at).

Jelenet az Alkonyat - Újhold című filmből

Tévében a (nálunk az RTL Klubon futó) Vámpírnaplók és az HBO tökéletes időzítéssel 2008 őszén elindított True Blood-ja a legsikeresebb vámpírportéka. Utóbbi a Maffiózók óta a fizetős csatorna legjövedelmezőbb sorozata. A True Blood ráadásul nagyon sikeres merchandise-vonalon is, legjobban a sorozatban a vámpírok által fogyasztott szintetikus vérről mintázott, Tru Blood nevű vérnarancsos üdítőital fogy.

A mozifilmek után a könyvkiadás a vámpírok legjövedelmezőbb terepe, a világszerte megtermelt 1,6 milliárd dollárhoz pedig nyilvánvalóan Stephenie Meyer járult hozzá leginkább négy Alkonyat-könyvével és a szintén az Alkonyat-univerzumba tartozó The Short Second Life of Bree Tanner-rel. Az öt könyvből összesen kb. 100 millió példányt adtak el világszerte, és a Forbes napokban publikált listája szerint 2010-ben Meyer úgy lett a világ második legjobban kereső írója 40 milliós egyéves bevétellel, hogy a vizsgált időszak (2009 júniusától 2010 júniusáig) alatt nem is jelent meg új könyve.

Meyer színrelépéséig a vámpírirodalom királynője Anne Rice volt, aki 1976-ban indította útjára népszerű Vámpírkrónika-sorozatát (ennek első kötetéből készült az Interjú a vámpírral című film). Becslések szerint az Interjú a vámpírral előtt összesen körülbelül ezer vámpíros könyv jelent meg a világon, az azóta eltelt harmincnégy évben viszont nagyjából 41 ezer. A vámpírlázat meglovagolók közt találjuk Guillermo del Toro filmrendezőt is, aki Chuck Hogan íróval közösen kreált egy vámpírtrilógiát. A tavaly nyáron megjelent The Strain című első rész kedvező kritikai fogadtatásban részesült, szeptemberben követi majd a The Fall című folytatás.

Jelenet a True Blood című sorozatból

A vámpírláz egyelőre nem mutatja enyhülés jeleit, és a folyamatos érdeklődést koránt sem csak a következő két évre elhúzott Alkonyat-finálé tartja fent. A szeptemberi torontói filmfesztiválon mutatják majd be a svéd Engedj be! remake-jét, a Let Me In-t (ami az előzetes alapján az eredeti zavarba ejtően hű másolatának tűnik), jövőre pedig jön a Priest című képregény-adaptáció a főszerepben a vámpírvadász Paul Bettanyval.

Nem akarunk senkit halálra untatni azzal, hogy az összes Hollywoodban köröző vámpírfilmtervet felsoroljuk, úgyhogy itt csak a legnevesebbekre szorítkozunk. Mi legjobban Tim Burton Dark Shadows-át, a 60-as évekbeli tévéfilmsorozat filmváltozatát várjuk, amiben Johnny Depp játssza majd Barnabas Collinst, a fővámpírt - hiszen, ha valakihez passzol a vámpírmánia, akkor a sötét mesékben verhetetlen Burton az. Elvileg jövő év elején el is kezdi a forgatást, hacsak be nem előz az Addams Family vagy valamelyik másik filmterve a sok közül. Ennyire nem tűnik izgalmasnak, de azért az Éjszakai őrség és a Wanted rendezőjének, Timur Bekmambetovnak a valószínűleg szintén jövőre forgó Abraham Lincoln: Vampire Hunter-jére (Abraham Lincoln: Vámpírvadász - a cím mindent elmond) is kíváncsiak leszünk.

Jelenet a Let Me In című filmből

A műfaji változatosság továbbra sem vész el: Amy Heckerling már javában dolgozik a Vamps című romantikus komédián, amelyben Sigourney Weaver és Alicia Silverstone is vérszívó lesz. John Carpenter pedig kevés fantáziáról tanúbizonyságot téve a Fangland című regényt adaptálja, amelyben Hilary Swank találja majd szembe magát Drakulával. És persze nem menekülhetünk az Underworld sorozat negyedik része elől sem, amit naná, hogy 3D-ben forgatnak majd le.