A farkasember ágyba viszi Piroskát

A dalos pacsirtás Disney-adaptációk átmosták az agyunkat, ezért hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a Grimm-testvérek meséi kegyetlenek és erőszakosak. Hamupipőke mostohatestvérei a saját lábujjaikat vágják le, a Hófehérke végén pedig felforrósított vascipőt adnak a gonosz mostoha lábára, és addig táncoltatják, amíg szörnyet nem hal. A Hófehér és a vadász kapcsán olyan Grimm-mesefeldolgozásokat válogattunk össze, amelyek még az eredeti történeteknél is keményebbek. Reese Witherspoon pépesre veri egyik rabtársa arcát, Sigourney Weaver pedig fejjel lefelé feszíti keresztre a férjét. Akit nem érdekel a vérengzés, de kíváncsi Piroska formás melleire, az is olvasson tovább.

Hófehérke - A terror meséje (Snow White - Tale of Terror, 1997)

Hiába szerepelt Sigourney Weaver és Sam Neill a Hófehérke - A terror meséjé-ben, nem bízott a stúdió ebben a különös fantasy-horrorban, és a moziforgalmazást kihagyva egyből videón jelentette meg. Pedig már rögtön az első jelenet is mutatja, hogy nagyon erős és egyedi hangulatú feldolgozással van dolgunk: farkasok támadnak meg egy sötét erdőn áthaladó lovaskocsit. A jármű felborul, és a király (Neill) kénytelen császármetszést végrehajtani haldokló feleségén, hogy legalább a gyermeküket mentse.

A többi Hófehérke-filmtől eltérően a mostoha (Sigourney Weaver) nem a kezdetektől fogva gonosz, csupán azzá válik. Beleőrül fia elvesztésébe, és fogadott lánya, majd férje ellen fordul. Sok más helyen is változtatott a jól ismert történeten a film: ezúttal hét rosszarcú útonálló fogadja be Hófehérkét, a mostoha vérfertőző kapcsolatban él a bátyjával, a kastély népét pedig pestis tizedeli. A filmet csehországi helyszíneken vették fel, emiatt a várkastély és az erdő is jellegzetesen közép-európai hangulatot áraszt. Néhány emlékezetes pillanattal megspékelt (a mostoha ijesztően ronda maszkja vándor öregasszonyként, vagy az énekesmadár a homokórában), komor középkori dráma lett az elbujdosott királylány történetéből.

- - -

Farkasok társasága (The Company of Wolves, 1984)

A mesekutatók szerint a Piroska és a farkas tulajdonképpen egy tanmese, ami a nemi erőszak traumáját dolgozza fel. A Farkasok társasága ezt a gondolatot bontja ki művészi igénnyel és egyben értelmezi át feminista szemszögből. A film főhőse egy pubertáskor szélén álló kislány, aki csak nehezen tud mit kezdeni a benne ébredező nemiséggel. Az álmaiban megelevenedő mesevilág ennek az átváltozásnak a szimbolikus terepe.

Nehezen kibogozható, de magával ragadó és felszabadító erejű film a Farkasok társasága. A nagymama rémmesékkel próbálja arra sarkalni unokáját, hogy "ne térjen le a járt útról". Az egyik legfurcsább epizód is ehhez kapcsolódik, rizsporos parókájú arisztokraták változnak át farkassá az ünnepi asztal mellett. Egy másik önmagában álló jelenetben maga az ördög érkezik meg az erdőbe, egy fehér Rolls-Royce hátsó ülésén. Ha nem is lehet mindig érteni, mi történik a filmben, az biztos, hogy egyedülálló élmény nézni a megmagyarázhatatlant. Kevés film tudja ennyire hatásosan visszaadni az emberi fantázia csapongó természetét.

- - -

Big Bad Wolves (2008)

Aki túlbonyolítottnak érzi a Farkasok társasága szimbólumrendszerét, annak tökéletes kapaszkodó ez az új-zélandi rövidfilm. Öltönyös gengsztertársaság ül körbe egy asztalt, és arról győzködi egyikük a többieket, hogy a Piroska és a farkas márpedig a szexuális felvilágosításról szól.

A rendkívül szórakoztató jelenet a Kutyaszorítóban nyitó beszélgetését idézi meg, azzal a különbséggel, hogy Tarantino filmjében nem látjuk a Madonna-dal klipjét, itt viszont képekben is megelevenedik Piroska sajátosan elbeszélt története: Piroska leveti ruháit a tűz mellett, a háttérben pedig a Grimm-testvérek rejszolnak.

- - -

Pokolsztráda (Freeway, 1996)

A Született gyilkosok és a Tiszta románc sikerét meglovagolva a vérben tocsogó road-movie a kilencvenes évek egyik kedvelt filmes alműfajává vált. A Pokolsztráda is ebbe a vonulatba illeszkedik, azzal a csavarral, hogy ez a film egyben a Piroska és a farkas feldolgozása is. Vanessa Lutz (Reese Witherspoon) családja már-már paródiába hajlóan életképtelen: az anya az utcasarkon strichel, miközben az apa crackpipát szív és a mostohalányát molesztálja. Miután a rendőrség elviszi a szülőket, Vanessa veszi a kosárkáját, és elindul a soha nem látott nagymamájához. A Farkast Kiefer Sutherland alakítja.

Reese Witherspoon Piroskájában zavarba ejtő módon keveredik a gyermeki ártatlanság a közveszélyes őrült személyiségjegyeivel. Ennivalóan dallamos texasi tájszólásban beszél, szemei olyan tisztán ragyognak, hogy azt hinnénk, a légynek sem tud ártani, a helyzet azonban az, hogy ha ő úgy tartja igazságosnak, szemrebbenés nélkül megöl egy pedofilt, vagy részt vállal egy benzinkúti kivégzés lebonyolításában. Ilyen lesz Piroska, ha egy Los Angeles-i gettóban nő fel. Eszeveszetten szórakoztató és hibbant film, de kell hozzá gyomor.

- - -

Bűnös szerelmesek (Les amants criminels, 1999)

A kilencvenes évek végén,a tabudöntögető botrányfilmjeivel hírnevet szerző Francois Ozon is csinált egy mozit "fiatal szerelmesek ámokfutása" témában. Ő a Jancsi is Juliská-t dolgozta fel. Alice és Luc közösen megölik gimnáziumi osztálytársukat. A szupermarketben ásót vásárolnak, hogy a holtestet eláshassák az erdőben, eközben a kilencvenes évek egyik legszebb triphop-száma megy, a Gorecki a Lambtól. Beteg, végletekig amorális, helyenként viszont romantikus film a Bűnös szerelmesek.

Az erdőben egy meleg kannibál ejti őket foglyul, a lányt a pincébe zárja, a fiút pedig kutyaként láncon tartja. "A lányokat soványan szeretem. Csak bőr és izom legyen a csontjukon. A fiúkat viszont jó húsosan" - avatja be terveibe Lucöt. Hiába fenyegeti azonban az a veszély a fiút, hogy pörkölt lesz belőle, vonzalom ébred benne fogvatartója iránt. A sok szörnyűség után aztán eljön a film zavarba ejtő csúcspontja: egy hiperromantikus szexjelenet a csobogó patak partján. Az erdő összes állata Alice és Luc köré gyűlik, miközben ők egy sziklán dugnak. Francois Ozon Disney-üzemmódban.

- - -

Az erdő foglyai (Hansel and Gretel, 2007)

Ebben a dél-koreai filmben a Jancsi és Juliska és az elmúlt évtized távol-keleti horrorjainak tipikus elemei keverednek egymással. Egy férfi autóbalesetet szenved, az erdőben tér magához, és miközben keresi a műutat, egyre jobban eltéved. Később találkozik egy fiatal lánnyal, aki elvezeti otthonába, egy magányos házba az erdő mélyén. A modern kori mézeskalács házikóban egy kényszeredetten vigyorgó sokgyermekes család lakik, a falon nyúlfejű emberek képei lógnak, a padlót játékok borítják, és cukormázas süteményekkel traktálják a vendéget. Olyan az egész, mintha a világ legízléstelenebb és leggiccsesebb karácsonyi képeslapja elevenedne meg a szemünk előtt. A későbbiekben ennél még sokkal furcsább és szürreálisabb lesz a film.

Lesz sok finomság: kannibalizmus, az akaratával gyilkoló ember, és persze a kötelező ijesztgetés a hosszú fekete hajú lány sziluettjével a félhomályban. Az eredeti meséhez képest felcserélődtek a szerepek: Az erdő foglyai-ban a felnőtteknek van félnivalójuk, és a gyerekek az aggresszorok. Nem annyira félelmetes, inkább nyomasztó, rémálomszerű film, méltó párja az elmúlt évtized talán leghíresebb dél-koreai horrorjának, a Két nővér-nek.

- - -

Démonpofa (Rumpelstiltskin, 1995)

Ez a kevéssé ismert Grimm-mese Koppciherci címen található meg a magyar nyelvre lefordított gyűjteményes kiadásokban. Koppciherci egy gonosz manó, aki annak fejében segít a molnárlánynak arannyá változtatni a szalmát, amennyiben az odaadja cserébe a gyerekét. Később el is jön a csecsemőért, de mivel a lány kitalálja a nevét, mégsem viszi el a gyereket, hanem mérgében kettétépi magát. A filmben viszont csupán kővé dermed a gonosz manó, és ötszáz év elteltével, egy  ezoterikus bolt polcán várja, hogy egy kívánság segítségével valaki felébressze. Egy mit sem sejtő várandós asszony ezt meg is teszi.

A hagyományos mesefeldolgozások kedvelői messze kerüljék el a Démonpofá-t, aki viszont szereti az olcsó és nevetséges B-horrorokat, az azonnal szerezze be. A történet szerint Rumpelstiltskin törpe növésű, valamiért azonban egy normális testmagasságú embert szerződtettek a szerepére, aki aztán guggolva járkál. A film pofátlanul vesz át jeleneteket a Párbaj-ból, illetve a Terminátor-ból. Rumpelstiltskin odaáll egy motoros elé, és azt mondja neki, hogy kell nekem a harci méned. Hiába aludta át azonban az elmúlt fél évezredet, kiválóan tud motort, és kamiont is vezetni, sőt még a Szupercsapat című sorozatból is tud idézni. Erre mondják, hogy annyira rossz, hogy már jó

- - -

Red Riding-trilógia

Az eddig bemutatott filmekre erőlködés nélkül rá lehetett mondani, hogy Grimm-adaptációk. A Red Riding-trilógia kivétel az összeállításban, mivel ez a minisorozat csupán felhasználja a Piroska és a farkas mindenki által ismert szimbolikus alakjait. Az eddigi filmek jellemzően nagyrészt abból nyerték az erejüket, hogy fejük tetejére állították az eredeti történeteket, és a szereplők egyáltalán nem úgy viselkedtek, ahogy azt a mesék alapján elvártuk volna. A Red Riding azonban az eredeti jelentésük szerint használja ezeket a szimbólumokat, és nincs csavar, mint a Cukorfalat vagy a Ne nézz vissza! című filmekben. Azt próbálja érzékeltetni velük, hogy még a mostani világunkban is léteznek emberek, akik ártatlanok, vagy éppen velejükig gonoszak. Vagy legalábbis azt, hogy vannak emberek, akik még hisznek a szembeállítás jogosultságában.

Az első részben sorozatgyilkos tartja rettegésben Északkelet-Angliát. Gyerekeket rabol el, erőszakol és gyilkol meg. Egy Londonból frissen hazaérkezett újságíró (Andrew Garfield) kezd kutakodni az ügyben, hiába mondják neki, hogy veszélyes vizekre tévedt, nem hagyja abba a nyomozást. Valami jót akar tenni végre. Egy visszatérő kép kísérti: piros kabátban látja szaladni az utoljára megölt kislányt.

Az első rész cselekménye óta évek teltek el, és még mindig homályosak az ügy bizonyos részletei. A harmadik részben egy ügyvéd (Mark Addy) megy be a börtönbe, beszélgetni a gyilkosságok feltételezett tettesével. A szellemileg visszamaradott srác szájából folyik a nyál, és nagy nehezen kiböki, ki volt szerinte valójában a gyilkos: a farkas! A mesében még minden olyan egyszerű volt, mindenki átlátott az álruhán, és tudta, a farkas fekszik a nagymama ágyában. A Red Riding-trilógia azonban már egy olyan labirintusszerű, bűnös világot fest meg, ahol a farkasok mindenhol ott vannak, és álruhájuk tökéletesen elfedi őket. Egy hatalmas, kijózanító fejbekólintással ér fel ez a sorozat. De amikor a jó végre elér egy apró győzelmet, annak ugyanolyan lelkesedéssel lehet örülni, mint mikor gyerekkorunkban a királyfi legyőzte a sárkányt. Nem túlzás, ha egyben nézzük a három részt, akkor ez az utóbbi évek egyik legjobb filmje.