15 film, amitől még szuperebb lesz a tavasz

Az idén tavasszal azok is elégedettek lesznek, akik Pókembernek vagy Bryan Singer mutánsainak a visszatérését várják, és azok is, akiknek jobban fekszik egy dilis Dosztojevszkij-adaptáció vagy egy Jim Jarmusch-féle vámpírpár. Teljes mértékben szubjektív szempontjaink szerint kiválasztottuk azt a tizenöt filmet, ami szerintünk a legérdekesebb a tavaszi felhozatalból. A premierdátumok tájékoztató jellegűek, még változhatnak.

A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel)
Bemutató: március 20.

Régóta emlegetjük ezt a filmet, de most már láttuk is, és annak biztos tudatában ajánljuk, hogy iszonyatosan aranyos és szórakoztató (kritikánk). Wes Anderson egy minden korábbi szereplőgárdájánál színesebb és népesebb csődületet mozgat egy minden eddiginél dilisebb kalandban. A kerettörténeteivel együtt a 20. század nagyobb részét felölelő film java a 30-as években játszódik egy fiktív ország Grand Budapest Hotel nevű hegyi szállójában, ahol Monsieur Gustave (Ralph Fiennes), a legendás concierge uralja a terepet. Amikor az egyik rendszeres vendég (Tilda Swinton) elhalálozik, és Gustave-ra hagy egy értékes festményt, a kapzsi figurák (köztük Adrien Brody és Willam Dafoe) őrületes kergetőzésbe kezdenek a műkincs megkaparintásáért. Teljesen kerge akciójelenetek, illogikus fordulatok és egyéb Andersonos bohóságok követik egymást eszeveszett tempóban, mintha egy heist-film nagyon cuki paródiáját néznénk.

* * *

Viharsarok
Bemutató: március 20.

Császi Ádám első nagyjátékfilmje ugyan távolról sem tökéletes (kritikánk), de azt nagyon szeretjük benne, hogy magyar filmben ritkán látott életszerűséggel, tényleg erotikusan mutatja be a figurái közt kialakuló szexuális vonzalmat. És annak is örülünk, hogy történetesen három fiú vonzalmáról szól, kellett már, hogy végre készüljön egy ilyen, meleg fiatalokat érzékenyen és hitelesen bemutató magyar film. A főhős egy Szabi nevű fiú (Sütő András), aki Németországban focizik, de besokall, hazajön, és elkezdi felújítani a romos falusi házat, amit örökölt. Hamarosan csatlakozik hozzá Áron (Varga Ádám) is, akivel szexuális viszonyba bonyolódnak annak ellenére, hogy Áron heteroszexuálisnak tartja magát, és környezetük mélyen elítéli a kapcsolatukat. A helyzet akkor válik teljesen kezelhetetlenné, amikor felbukkan Bernard (Sebastian Urzendowsky), Áron német barátja is.

* * *

Noé (Noah)
Bemutató: március 27.

Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy Darren Aronofsky ambiciózus Bibliaadaptációja az előzetesei alapján iszonyatosan vonz bennünket: egy meglehetősen bárgyú filmnek tűnik, amire meglehetősen sok pénzt kidobtak. Mégis nehezen tudjuk elképzelni, hogy tényleg csak annyi lesz a film, hogy jön a számítógépes grafikával előállított özönvíz, és Noé (Russell Crowe) meg a többiek nagyon bölcseket mondanak, hanem reméljük, hogy viszontlátunk benne valamit annak a rendezőnek a zsenialitásából, akinek az előző két, remekbe szabott filmje A pankrátor és a Fekete hattyú volt.

* * *

A hasonmás (The Double)
Bemutató: április 3.

A korábban főleg színészként ismert Richard Ayoade (Moss a Kockafejek című sorozatból) 2010-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét, a Submarine-t, ami nagyon aranyosan mesélte el egy szüzességét elveszíteni próbáló kamaszfiú hányattatásait, második filmjében viszont már jóval ambiciózusabb témához nyúlt: Dosztojevszkij A hasonmás című kisregényét filmesítette meg. Az egyszerre nyomasztónak és viccesnek, és mindenképp nagyon elszálltnak tűnő filmben Jesse Eisenberg alakítja a főhőst, aki szürke kis aktakukacként tengeti életét, míg fel nem bukkan a munkahelyén egy fickó, aki kiköpött úgy néz ki, mint ő, csak éppen sokkal rámenősebb. A hasonmása elkezdi ellehetetleníteni az életét, miközben érdekes módon senki másnak nem tűnik fel, hogy valami furcsa dolog zajlik.

* * *

Amerikai kapitány: A tél katonája (Captain America: The Winter Soldier)
Bemutató: április 10.

A kicsit naiv első Amerika kapitány-film és a Bosszúállók után most, Amerika kapitány (Chris Evans) harmadik színrelépésénél válhat igazán izgalmassá a második világháború idején lefagyasztott, majd napjainkban felélesztett katona története. A tél katonája (Sebastian Stan) ugyanis egy kifejezetten kemény figura, aki a 2000-es évek formabontó Amerika kapitány-képregényeiben bukkant fel mint a főhős egykori barátja, akit az oroszok agymosott gyilkológéppé alakítottak, és most ellenfélként tér vissza. Nyilván a Marvel és a Disney közös filmje hangvételében nem fog rettenetesen eltérni a franchise többi tagjától, de Kevin Feige producer mindenesetre azt ígérte, hogy a film cselekménye meglehetősen hűen követi Ed Brubaker képregényeit, amelyeken alapul. És az is biztos, hogy ezúttal hangsúlyt kap az Amerika kapitány és a Fekete özvegy (Scarlett Johansson) közti személyes szál is.

* * *

Joe
Bemutató: április 17.

David Gordon Green egy kissé fárasztó hollywoodi kitérő (Király!, A bébisintér) után a tavalyi, de nálunk csak február végén bemutatott Prince Avalanche-sal visszatért a kisebb léptékű, személyesebb filmek világába, Joe című következő filmje pedig az Egyesült Államok déli részének abba a lerobbant, reménytelen közegébe visz vissza, ahol első néhány, borzasztóan erős hangulatú filmje (George Washington, All the Real Girls, Áramlat) is játszódott. A film középpontjában egy szokatlan kapcsolat áll: Joe-nak, a kemény múltú favágónak (Nicolas Cage) és az alkoholista apja által megnyomorított életű, tizenéves Garynek (Tye Sheridan) a barátsága. Kollégánk a velencei filmfesztiválon már látta a filmet, és állítja, hogy Cage most kivételesen nem csinált magából komplett hülyét, hanem megerőltette magát, és tényleg színészi alakítást nyújt (kritikánk).

* * *

Only Lovers Left Alive
Bemutató: április 17.

Jim Jarmusch-tól utoljára a 2005-ös Broken Flowers-t szerettük (igaz, azóta csak egy filmet csinált), de az Only Lovers Left Alive-val újra visszalopta magát a szívünkbe. Már a könyökünkön jöttek ki a szerelmes vámpírok, amikor Jarmusch képes volt egy olyan romantikus vámpírfilmet csinálni, ami végre értelmet adott ennek a meglehetősen bizarr alműfajnak. Két lenyűgöző, a szerepre tökéletesen kiválasztott színész, Tilda Swinton és Tom Hiddleston alakítja a vámpírpárját, akik mintegy százötven éve forognak együtt a legmenőbb művészkörökben. Ami kis sztorija van a filmnek, azt Mia Wasikowska szállítja, aki Swinton balhés vámpírhúgát alakítja, de itt nem a cselekmény, hanem a varázslatos hangulat a lényeg, hogy bebarangolhatjuk ezekkel a különös figurákkal együtt a detroiti klubokat és a marokkói sikátorokat az éjszaka közepén. És közben még egy csomót nevethetünk is rajtuk.

* * *

Transzcendens (Transcendence)
Bemutató: április 17.

Az elsőfilmes Wally Pfister nagy elvárásoknak kell megfeleljen: a Mementó-tól a Sötét lovag - Felemelkedés-ig ő fényképezte Christopher Nolan összes filmjét (az Interstellar fényképezését pont saját filmje rendezése miatt nem tudta elvállalni), és rendező barátja executive producerként működött közre a Transzcendens-ben, ezért mindenki arra számít, hogy sci-fije hasonló lesz Nolan agyas filmjeihez. Johnny Depp játssza a tudós főhőst, aki egy minden korábbinál fejlettebb mesterséges intelligenciával kísérletezik, amikor egy terroristacsoport áldozatává válik. A tudata azonban nem pusztul el a merénylet során, és a felesége segítségével egy számítógép belsejében él tovább, ami előre nem látott, meglehetősen riasztó következményekhez vezet. Jó hír: úgy tűnik, ebben a filmben végre jelentősebb szerephez jut az egyik terroristát alakító Kate Mara, aki eddig főleg csak a House of Cards-sorozatban csillogtatta a tehetségét.

* * *

A csodálatos Pókember 2 (The Amazing Spider-Man 2)
Bemutató: május 1.

Jó döntés volt, hogy az 500 nap nyár rendezőjére, Marc Webbre bízták az új Pókember-szériát: az első filmben sokkal inkább Peter Parker személyiségének alakulására és kapcsolatai ábrázolására helyezte a hangsúlyt, mint a csihi-puhira, ami nagyon szerethetővé tette a filmet, és Andrew Garfield is tökéletes választás volt a szuperképességeivel és a csajokkal vívódó főhős szerepére. A második részt viszont új írógárda kezébe adták: Alex Kurtzman és Roberto Orci, a Star Trek-filmek szerzői írták, úgyhogy elképzelhető, hogy egész más hangulata lesz, mint elődjének. Mindenesetre az eddigi előzetesekből úgy tűnik, hogy a számos ellenfél (Jamie Foxx mint Electro, Paul Giamatti mint Rino és Dane DeHaan mint a Harry Osbornból lett Zöld Manó) és az akciójelenetek mellett még most is jut idő Peter Parker és Gwen Stacy (Emma Stone) szerelmi életére is.

* * *

Kraftidioten
Bemutató: május 8.

A berlini filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be a norvég Hans Petter Moland új filmjét, amely, úgy tűnik, fekete humorra erősen támaszkodó hangvételében meglehetősen emlékeztet előző munkájára, a Hajszál híján úriember-re. Közös még a két filmben, hogy Stellan Skarsgard a főszereplőjük. Most egy hókotró munkást alakít, akinek tévedésből meggyilkolják a fiát, ő pedig - bár közössége mintapolgára - bosszúhadjáratra indul. Ezzel sikerül összeugrasztania az addig egymás mellett békésen megférő norvég és szerb maffiát, akik egymást hibáztatják a folyamatosan gyűlő holttestekért. Skarsgard csakis csodálatos tud lenni, és az ehhez hasonló, a nyugodt felszín alatt fortyogó figurák különösen jól állnak neki, ráadásul itt még Bruno Ganzt is megkapjuk mellé, aki a szerb maffiafőnököt alakítja.

* * *

Már megint lakótársat keresünk (Casse-tête chinois)
Bemutató: május 8.

Látatlanban nem pörögtünk rá túlzottan a Lakótársat keresünk harmadik részére, végtére is minek folytatni több mint tíz év múltán egy olyan filmet, amelynek a lelkét a gondtalan, csapongó egyetemi évek jelentették, és amelynek már a második része sem ért fel az elsőhöz. Aztán viszont kollégánk megnézte a londoni filmfesztiválon, és hozta az örömhírt, hogy a Már megint lakótársat keresünk kifejezetten jól sikerült (kritikánk). Xavier (Romain Duris, akiből figyelemre méltó színész lett menet közben) mostanra kétgyerekes apuka, akinek a film elején megromlik a viszonya párjával, Wendyvel (Kelly Reilly), aki ezért New Yorkba költözik. Hogy a gyerekeitől ne szakadjon el, Xavier utánamegy, aztán pedig felbukkan az előző részekben csak mutatóban megjelenő Audrey Tautou is, akinek ezúttal fontos szerep jut.

* * *

X-Men: Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past)
Bemutató: május 22.

Bryan Singer ismét időt szakított rá, hogy mutánsokkal foglalkozzon: az első két X-Men-film után a legfrissebbet megint ő rendezte. Ráadásul az egyik leghíresebb X-Men-sztori alapján dolgozott, amely remek lehetőséget biztosít arra, hogy az első három X-Men-film szereplőgárdáját és az X-Men - Az elsők-ét együtt szerepeltessék. A cselekmény ugyanis két idősíkon zajlik: a jövőben a mutánsokat már úgy üldözik, mint a zsidókat a náci Németországban, és teljes megsemmisítés vár rájuk, hacsak vissza nem jutnak a múltba, és meg nem változtatják a történelem alakulását. Mivel Farkas (Hugh Jackman) gyakorlatilag elpusztíthatatlan, társai az ő jövőbeli tudatát küldik vissza múltbeli testébe, hogy figyelmeztesse a fiatal mutánsokat, és velük szövetkezve megmentse a fajukat.

* * *

Grace - Monaco csillaga (Grace of Monaco)
Bemutató: május 22.

A Piaf rendezőjének, Olivier Dahannak az új filmje nyitja a cannes-i filmfesztivált, és még vége sem lesz a rendezvénynek, máris bemutatják a magyar mozikban is a filmet. A Grace - Monaco csillaga Grace Kellynek, a hollywoodi sztárból lett monacói hercegnének az életéből dolgoz fel egy rövid szakaszt, amikor Hitchcock megpróbálta visszacsábítani Kellyt Hollywoodba, hogy játssza el Marnie című filmje főszerepét, miközben Franciaország és a független Monaco közt egyre feszültebbé vált a viszony, és mindkét ügy rányomta a herceg és a hercegné viszonyára a bélyegét. A főszerepet Nicole Kidman játssza, Rainier herceget Tim Roth alakítja, és a fent látható legújabb előzetesben fontos szerep jut a hercegné bizalmasát alakító Frank Langellának is.

* * *

Cuban Fury
Bemutató: május 22.

Nem sok vérbeli vígjátékot találni a tavaszi felhozatalban, számunkra ez a brit komédia tűnik a legígéretesebbnek, főleg a szereplők miatt. Az Edgar Wright filmjeiből ismert Nick Frost (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok stb.) alakítja a főhőst, egy irodai alkalmazottat, aki kiskamasz korában ígéretes tánctehetség volt, de aztán elveszítette az önbizalmát, felhagyott a tánccal és alaposan elhízott. Egy szép napon új főnököt (Rashida Jones) kap, akibe gyakorlatilag első látásra beleszeret, de azt gondolja, hogy semmi esélye a nőnél, amíg meg nem tudja, hogy főnöke imád salsázni. Itt az ideje, hogy a fickó felelevenítse a tánctudását, ami természetesen egyenes utat biztosít a nő szívéhez. Ha ez a sztori egy kicsit butuskán hangzik is, Frostot mindig öröm nézni, és mellé megkapjuk a cuki Chris O'Dowdot (Koszorúslányok) mint csajozós riválist, sőt még a remek Olivia Colmant (Tirannoszaurusz) is a főhős jófej nővérének szerepében, és ez elég ahhoz, hogy mi kíváncsiak legyünk erre a filmre.

* * *

A holnap határa (Edge of Tomorrow)
Bemutató: május 29.

Sajnos bennünk még túl friss a múlt tavasszal bemutatott, innen-onnan összelopkodott Feledés emléke ahhoz, hogy felhőtlenül örüljünk a hírnek, hogy Tom Cruise-t idén egy újabb sci-fiben láthatjuk, ugyanakkor A holnap határá-val kapcsolatban mégis van pár biztató tény: Doug Liman rendezte, aki, ha nem is mindig, de azért többségében élvezhető filmeket csinált eddig (A Bourne-rejtély, Államtrükkök), Christopher McQuarrie írta, aki a Közönséges bűnözők és egyik tavalyi kedvencünk, a Jack Reacher szerzője is, és a sztori alapötlete sem hangzik rosszul. Cruise egy olyan katonát alakít, aki űrlények ellen harcol, és ugyan meghal, de aztán életre kel, és újra végigjátszhatja a csata eseményeit, majd újra és újra, és minden próbálkozásnál egyre ügyesebb, és egyre több az esélye a túlélésre. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy egy szemrevaló társa is akad a harcban, akit Emily Blunt alakít.