Kovács Patrícia bomba dekoltázsáért már megéri

2015.03.24. 20:22

A magyar kisfilmek létezéséről alig tudnak a moziba járó tömegek, pedig amikor egyről-egyről kiderül, milyen jó, pár nap alatt szétspriccel a híre, és sok százezren nézik meg a neten. Most például Kovács Patríciáról tudjuk meg, hogy irtó dögös bérgyilkos, aki több parókát használ el egy nap, mint egy allergiás pollenszezonban zsebkendőt. Altatóinjekciót kap minden hetvenéves az államtól, Skype-on bonyolódik a családi életünk, álhíradó alatt röhöghetünk politikusainkon, illetve van nekünk már veszett jó thrillerünk és sufnituning mesefilmünk is lovaggal, sárkánnyal. Megnéztük és osztályoztuk a szerdán induló Friss Hús rövidfilmfesztivál összes élőszereplős hazai kisfilmjét: a legszuperebbek öt, a leggyengébbek egy csillagot kaptak.

 

A Friss Hús fesztiválon a filmeket hat blokkra osztva vetítik a budapesti Toldi és Cirko-Gejzír mozik szerda és vasárnap közt, az online programfüzetből lehet kikeresni, hogy melyiket mikor tűzik műsorra.

Betonzaj

Képtelen vagyok megérteni, hogy miért áldozza pénzét és idejét egy rendező arra, hogy filmet forgasson egy olyan történetből, amit előtte már megszámlálhatatlan alkalommal látott a közönség. A Betonzaj sztorijánál alig lehetne elhasználtabbat találni: egy lepukkant panelben élő kamaszlány teherbe esik, és nem tudja eldönteni, hogy akarja-e a gyereket, vagy inkább sikeres sportolóként (ami nemigen fér össze a szüléssel) kitörne a nyomorult világból, ahol él.

Sztarenki Dóra a Betonzaj című filmbenForrás: Friss hús

Kovács István rendező semmit nem tud hozzáadni az unásig ismert képlethez; sem a nem kívánt anyaság, sem a kilátástalanság témájáról nem hangzik el semmi újszerű, meglepő vagy legalább okos meglátás. Cserébe több szituáció teljesen hiteltelen, és a szövegek többnyire papírízűek. Sztarenki Dóra koncentrált alakítása és a sikeres atmoszférateremtés itt már nem sokat segít. (Kovács Bálint)

+ + +

Boglárka

Badits Ákos mesefilmet forgatott bájosan amatőr vizuális trükkökkel és kacatokból összetákolt jelmezekkel. A Boglárka a lehető legelemibb mesei történetvázzal játszik el: a jóképű lovag (Krisztik Csaba) elindul a rengetegbe megküzdeni a sárkánnyal, és visszaszerezni elrabolt jövendőbelijét (Trokán Nóra). Azt hinnénk, hogy innentől minden fordulatot látni fogunk előre, ehhez képest folyamatosan meglepődünk.

A látszólag Guillermo del Toro-rajongó rendezőnek örvendetes módon nem szállt inába a bátorsága attól, hogy messze nem volt annyi pénze, amiből az általa és alkotótársai által elképzelt világot tényleg fel lehetett volna építeni. Helyette a lényegre, a szabad szellemű, játékos és kiszámíthatatlanul áradó mesére koncentrált. (Varga Dénes)

+ + +

Egy nap kezdete

Kicsit Dealer-utánérzés, ahogy egy kapucnis srácot látunk hátulról, nyomasztó helyekre követjük, fogalmunk sincs, hova, de annyira nincs, hogy az találgatásra sem elég. A csattanó, ahogy lassan kibontakozik, hogy ő mégis ki a szösz. Na, bumm.

Egy nap kezdeteForrás: Friss hús

Igaziból tök érthető, miért olyan ez a film, amilyen. A rendező igazi filmmániás: a korábban az Odeon Lloyd moziüzem vezetőjeként és programszervezőjeként, most a MaNDA archivátoraként dolgozó Teszler Tamás. Valószínűleg a kisujjában van a filmlexikon, imádja az egészet, és most élvezkedik, mint egy hobbizsonglőr. Húsz percig játszik plánokkal, lassítással, késleltetéssel, utalásokkal, atmoszférateremtéssel. Saját élményét vitte filmre: mikor a Jelenben dolgozott pultosként, saját bőrén tapasztalta, milyen fura, mikor találkozik a reggeli műszak és a zsizsegő éjszaka. A sztori vékony, messze nincs benne húsz perc. De ha valaki, aki annyit tett a filmekért és a nézőkért, mint Teszler, és úgy dönt, filmet csinál a maga kedvére, ki vagyok én, hogy azt mondjam, ez így sovány? (Dömötör Ági)

+ + +

Az expedíció

Szirmai Márton a csodálatos Minimál után újra térdcsapkodós humorba csomagolja az ország legtragikusabb közügyeinek kritikáját.

Ezúttal egy hatvanas évekbeli filmhíradó stílusában mesél el egy merész kísérletet: a parlamenti képviselő - persze megfelelő védőöltözetben és komoly felkészítés után - kimerészkedik az emberek közé, hogy aztán ott jó szokásához híven mindent tönkretegyen, amihez csak hozzáér. A termelési riportokat idéző narráció sikernek állítja be a politikus minden pancser ballépését, aminek szarkazmusa telibe talál. A kamuretró képek is szenzációsak. Hofi óta kevesen tudták ilyen színvonalon kiröhögni az aktuálpolitikát. (KB)

+ + +

Fasírt

Hartung Attilára oda kell figyelni, a múlt évi Friss Húson is nagyot villantott az Ischler-rel. Most hét percnyi tömény izgalmat és még töményebb csattanót gyút össze Fasírt című pompás rövidfilmjében.

Haumann Péter és Margitai Ági a Fasírt című filmbenForrás: Friss hús

Haumann Pétertől és Margitai Ágitól elég néhány foghegyről odavetett mondat, arcrángás és összenézés, és feltárul egy több évtizedes házasság, amiben a férj és feleség egyszerre szereti és gyűlöli egymást, mindent megtesznek egymásért, és közben a halálát kívánják a másiknak. Ezúttal azonban egy szerencsétlen üzletkötő húzza a legrövidebbet. Bűn lenne ennél többet elárulni a filmről. A vége fele az a gondolat csapott belém, hogy ez már örkényi abszurd, és erre kiderült, hogy az író egyik egypercese inspirálta a Fasírt-ot - ennyire tökéletesen elkapták az ábrázolni kívánt éjsötét, fullasztó és szürreális miliőt. (VD)

+ + +

Hetvenes

"Semmi értelme az öregeknek. Minden, amit ők tudtak, fenn van a neten. Beírod a keresőbe és kész." Dombrovszky Linda álriportfilmjében mindenkinek hasonlóan határozott a véleménye az idősekről, és a törvényről, amelynek értelmében a hetvenedik életévét betöltő magyar állampolgároktól kötelezően méreginjekcióval szabadul meg a társadalom.

A filmes stáb Józsi bácsi utolsó napjainak és búcsúszületésnapjának eseményeit rögzíti. Úgy dönt, inkább elszökik. A kivégzéseket végrehajtó Álomgyár, ami egyben luxushotel is, a polgármester szerint munkahelyeket teremt, az elöregedő társadalom és a fenntarthatóság nevében tudományos és politikai szakemberek magyarázzák a kegyetlen törvény létjogosultságát. A törvényileg leszabályozott gyilkosságokat pedig apró érzelmi megingásokat leszámítva a családtagok is készségesen támogatják. A Hetvenes a fekete humort is bevetve arra figyelmeztet, hogy ha elveszítjük az eszünket, bármely embercsoport kiirtásra ítélt célponttá válhat. (Lavicska Zsuzsanna)

+ + +

Idegenek

Íme a bizonyíték, hogy a rövidfilm nemcsak formai kísérletezésre és szárnypróbálgatásra való, hanem ugyanolyan szórakoztatásra is, mint a játékfilm. És ha Kapitány Iván rendezői képességeit valaha megkérdőjeleztük volna (ami a Kútfejek után könnyen megeshetett), itt az idő, hogy revideáljuk a nézeteinket.

Kovács Patrícia az Idegenek című filmbenForrás: Friss hús

Az Idegenek egy tökéletesen működőképes kisfilm. Jó a ritmus, a zene, a kép, helyén vannak a dialógok, működnek a színészek (elsősorban Kovács Patrícia és Lengyel Tamás), mindent áthat egy határozott ízlés, lendület, eltökéltség. Biztos kézzel levezényelt munka. Talán csak a cselekmény lehetne agyafúrtabb, és a ballonkabátos-kalapos páros tűnik fenyegető helyett parodisztikusnak, de egyik sem rontja el az élményt, és ez a lényeg. Nagyjátékfilmet Kapitány Ivánnak! (Gyárfás Dóra)

+ + +

Jaffa

Egy zenekar egy eldugott hétvégi házban próbál, amikor hívatlanul megérkezik az egyik srác csaja és az ő egyik barátnője. Azonnal elkezdődik a meccsezés, a kavarás, a féltékenykedés, a beszólogatások, a telefon nézegetése, a sértődések, a kiengesztelések, és úgy tűnik, ezek jóval fontosabbak, mint a lemez, amit elvileg írni kellene.

Persze húszévesen semmi sem fontosabb ezeknél. A csajok főznek és kombinálnak, a fiúk eközben sunyítanak, majd kiderül a nagy titok: valaki összetörte valaki másnak a szívét. Ez is mennyire igaz: ha húszévesen összetörik az ember szívét, ahelyett, hogy elküldené a másikat a fenébe, csak csendben szenved, nyel, és reménykedik. A három lány és a három srác között sok klassz, hiteles pillanat akad, de kiemelkedik Héritz Patrik és Földesi Ágnes. A halk szavú, mackós srác és a vagányul szexi lány párosa olyan jól működik, hogy az ő kettősüket szívesen elnézném valami izgalmasabb, ütősebb sztoriban. (Papp Eszter)

+ + +

Kamaszkor vége

A falusi strandon két lánytestvér első, ártatlan szexuális tapasztalatait szerzi. Semmi kis történet, de a maga egyszerűségében egész jól megragadja, mennyi bonyolult érzés kavaroghat egy formátlan tizenéves lányban. Főleg ha a nagyszájú srác a víz homályában ikerhúgának kínálja föl, hogy fogja meg a farkát.

Szenteczki Zita a Kamaszkor vége című filmbenForrás: Friss hús

A tóparti jelenetben sikerül elkapni a kora este furcsa, baljós hangulatát; jól működnek a színészek is. A húg (Szenteczki Zita) annyira hasonlít a fiatal Zsurzs Katira, hogy majdnem átsiklunk a filmvégi poén fölött: a pénisz olyan, mint a vastag héjú szőlő. A testvéri összetartás pedig erősebb bárminél. ()

+ + +

Kiss Me Hard!

Barta Árpád egyetlen hosszú snittben, vágás nélkül követ egy komótosan cammogó párt, akikből jó ideig csak az esős aszfalton kopogó cipőket és a lengedező ballonkabát szegélyét látjuk.

Kiss Me Hard!Forrás: Friss hús

Szerencsére mire elfogyna a türelmünk, az arcukat is megpillantjuk, és egy szenvedélyesen vitázó olasz pár is képbe kerül. Lesz fejvesztett csókolózás, mezítlábas ölelkezés, de a Kiss Me Hard! inkább csak egy hangulat, egy stílusgyakorlat, nem több. (LZs)

+ + +

Lámpaláz

A lecsúszott színész kap egy nagy lehetőséget, de a feladattal járó nyomásba beleőrül. Görögh Árpád író-rendező kétféle stílusban közelíti meg a témát: amikor realista, akkor minden mondata fülfájdítóan hamis, amikor meg valamiféle mágikus realizmus köntösébe bújna, akkor az öncélú elvontság lila ködébe burkolózik, és elhasznál minden gondolatilag és képileg is harmatgyenge klisét.

Szemán Béla és Nyitrai Illés a Lámpaláz című filmbenForrás: Friss hús

Szemán Béla talán direkt játszik nagyon rossz színészt, de azért meglehetősen zavaró, hogy amit csinál, az nemhogy színészi játékra, de emberi viselkedésre sem emlékeztet. (KB)

+ + +

Levél Istenhez

A rövidfilm egy mexikói népmesét és ezzel együtt a mágikus realizmussal és a mély, naiv vallásos hittel áthatott dél-amerikai életérzést próbálja magyar kontextusba helyezni. Egy egyszerű, szegény, analfabéta parasztember (Kovács Krisztián), akit csőstül érnek a bajok, levelet ír a Jóistennek, feladja a postán, majd várja a választ.

Kovács Krisztián a Levél Istenhez című filmbenForrás: Friss hús

Szépek a tájat, a mezőt, a földeket lefestő, tompa aranyban úszó vagy komorba hajló képek, és klassz ötlet, hogy a végefőcím alatt a Ha volna két életem szól a Piramistól, hangulatos latin country-folkos verzióban. Azt azonban, hogy mégis mitől lett magyar a sztori, mi történt máshogy, mint ahogy Mexikóban történt volna, miért volt fontos Magyarországra helyezni ezt a mesét, nem sikerült megfejtenem. (PE)

+ + +

Marea

Csapzott hajú nő követ egy férfit strandpapucsban klaffogva, dühösen az autója motorháztetőjére csap. Egy félmeztelen kisfiú rémülten nézi a jelenetet. A következő képen a korábban látott asszony már egy hullámvasútra próbálja felkönyörögni születésnapos fiát, aztán a tengerparton kötnek ki, de nem találják az apát. Egy veszekedés után a nő elalszik, mikor felébred, már a fiának is nyoma veszett.

A Marea olyan, mint egy nyomozás: rengeteg lehetséges megoldást és sztorivariációt felkínál, mire a végén összeáll a kép, beazonosítjuk az apát, és megértjük a film kezdetekor őrjöngő asszony titkát. Jó játék figyelni a nyomokat, az apró részleteket. (LZs)

+ + +

Ól

Hermán Árpád megmutatja, hogyan érdemes a rövidfilmet mint formát használni: tíz perc alatt tökéletesen megalapoz, felépít, kibont, majd megold egy sorsfordító konfliktust, úgy, hogy a feszes és átgondolt dramaturgián kívül figyel még a jellemek megfestésére és az atmoszférateremtésre is.

Dengyel Iván és Végh Péter az Ól című filmbenForrás: Friss hús

Egy böllért egy fura fickó megbíz egy disznó levágásával, de a feladat más, mint aminek először tűnik - és végül az egész úgy oldódik meg, ahogyan azt senki sem várta. Végh Péter és Dengyel Iván kettőse az első perctől feszült. A két színész sokkal többet tud közölni gazdag színészi eszköztárával, mint a szájukba adott szöveggel. Az Ól-ban nincs egy fél perc fölösleg sem; ilyen egy jól kitalált sztori profi filmes megvalósítása. (KB)

+ + +

Az őz meg ott rohad lent

Ha egy film legelső jelenetében őztetemet tartalmazó, fekete szemeteszsákot szorongat két fickó az utca közepén, az rögtön megteremti a hangulatot. Bélus vendégségbe érkezett, és egy elgázolt őzet hozott ajándékba nagybátyjának, Lacinak, aki nagyvonalúan vállalja, hogy segít az újoncnak a taxizásban. Otthon aztán a feleség ahelyett, hogy élvezné az autóskártya-partit ("hengerek száma hat"), szemet vet a fiatal rokonra, és amikor a férj leugrik a csomagtartóban felejtett állatért, egyszerűen nem engedi vissza a takaros panellakásba.

Az őz meg ott rohad lentForrás: Friss hús

Olyan, mintha legújabb alkotásában Brauner Máté az Előbb adtam című zseniális rövidfilmjének történetét gondolta volna tovább, kicsit kevésbé átütő, de továbbra is hatásos és vicces módon. Mi történik, ha a mintaférj és mintaapa szerepében tetszelgő seggfej elnyomott és kiábrándult felesége kreatív módon, legalább egy este erejéig fellázad az élete ellen? Laci kevésbé agresszív figura, mint elődje, ő inkább tenyérbe mászó viselkedésével büntet. Szánalmas ürge, aki borzasztó menőnek és bennfentesnek képzeli magát, nagyzol az öreg Audijával ("Sírás ez az autó"), flörtöl a telefonközpontos lánnyal, de fülét-farkát behúzva menekül, ha éles helyzetbe kerül. (LZs)

+ + +

A paradicsom

A kisfilm sokszor a gyakorlás terepe a kezdő rendezőnek. Fel lehet készülni a színészvezetésre,a puszta képi eszközökkel történő cselekményábrázolásra - mindenre, ami ahhoz kell, hogy egyszer játékfilmet rendezzen. A paradicsom erre jó példa.

A paradicsomForrás: Friss hús

A sztori semmiség: egy idősödő, elszegényedett és elhanyagolt házaspár úgy ad értelmet sivár életének, hogy paradicsompalántát nevelnek, és ebbe minden megmaradt hitüket és szenvedélyüket beleölik - a kivitelezés gondossága és Venczel Vera filmre termett arca mégis kellemes élménnyé varázsolja a filmet. (GyD)

+ + +

Reggeli látogató

Egy apa (Bán János) sok-sok év után egyszer csak megjelenik tőle elhidegült felnőtt lányánál (Roszik Hella), hogy helló, most akkor beszéljük már ki azt a traumát, ami vagy húsz éve kísért minket, ami miatt én a hajléktalanságba csúsztam, neked meg a minimál dizájnos luxusházadban is folyton lóg a képed. Picit életidegennek tűnik a dolog.

Bán János és Roszik Hella a Reggeli látogató című filmbenForrás: Friss hús

De ha még el is fogadjuk kiindulási pontként, hogy a mindkettejük életében iszonyú mély nyomott hagyó NDK-s nyaralásról korábban egyszer sem volt alkalom beszélni, akkor is nehéz elhinni, hogy az évek alatt elnyomott sérülés ilyen szabályos, kerek mondatokban, természetellenes, színpadi hanglejtéssel fogalmazódjon meg. Hogy senkiből ne törjön ki valami zsigeri, valami őszinte, és hogy még az az egy "bazdmeg" is ennyire teátrálisan hangozzon. (PE)

+ + +

Saudade

Két nővér (Blénessy Enikő és Pál Emőke) egy hétköznapi apróságot beszél meg Skype-on. Egyikük külföldön él a pasijával, laza, kiegyensúlyozott, boldog, a másik itthon maradt, picit keserű és haragos.

SaudadeForrás: Friss hús



Lehet, hogy nem a világ legeredetibb sztoriját tálalja a Saudade, de a két színésznő alakításának és a sok életszerű, jól eltalált, klasszul megvalósított ötletnek köszönhetően az egész mégis megérinti az embert. A külföldi pasinak való folyamatos, idegesítő fordítás, az, hogy a külföldi pasi a nyomorult pálinkán kívül egy szót nem képes megtanulni, az, hogy egyszerre megszokott és utálatos a Skype prüttyögése, az, hogy rossz annak, aki elment, és annak is, aki maradt, az, hogy mindenki meg van bántva, de bántja is a másikat: kinek nem ismerős? Tízperces szösszenet, de profin tenyerel bele sok mai magyar család életérzésébe. (PE)

+ + +

Szépségkirálynő

Mintha nem is kisfilm, hanem egy nagyjátékfilm bevezetője volna. Néznénk tovább, mikor véget ér: a briliáns főszereplő, Szandtner Anna és a kifinomult képi világ rabul ejt, de nem nehéz azonosulni magával a sztorival sem.

Szandtner Anna a Szépségkirálynő című filmbenForrás: Friss hús

Az ápolónői sorsból kitörni vágyó, de folyamatosan pofonokba futó fiatal nő  ahhoz nem elég fiatal már, hogy a külseje által törhessen ki, az önbecsülése viszont siralmas állapotban van, így más eszébe sem jut. (GyD)

+ + +

Szívradír

Nemcsak profin, hanem érzékenyen, de távolról sem érzelgősen elmesélt történet arról, milyen ma elveszíteni egy idős, közeli hozzátartozót Magyarországon.

Bánki Gergely és Szamosi Zsófia a Szívradír című filmbenForrás: Friss hús

Kezdve az egészségügy időkapszulában konzervált tereitől, az ott dolgozók közönyén át odáig, amikor hazatérünk az elhagyatott lakásba, ahol minden az életre emlékeztet: a nyitva felejtett tévéújság, a félbehagyott virágültetés, a dugiédesség, a cipősdobozban gyűjtögetett gombok. Csupa sokatmondó pillanat Bánki Gergely mozdulatlanságában is kiáltó arcával, amit szétfeszít a tehetetlenség és a kétségbeesés. Fájdalmasan ismerős lehet mindenki számára az egész, mégis először láthattuk ilyen plasztikusan megörökítve. (GyD)

+ + +

A telep

Nem a zacskós tej árán lamentálnak Csoma Sándor panelszomszédjai, ennél sokkal nagyobb bajuk van. A susogós gatyás srácok, a lányát nevelő prosti, a házak között játszadozó kislány, a sakkozni lejáró magányos öregember mind ezer szálon függnek egy félelmetes maffiózótól.

A telepForrás: Friss hús

A telepi gengszterfilm remek ötlet, csapdába került, hőssé váló kisemberrel, csak ehhez jól jött volna egy fókuszáltabb, jobban felépített krimiszál, ami berántja az embert. A felvezetés elhúzódik, a párbeszédek művisége miatt pedig néha megfájdul a fülünk. (VD)

+ + +

Terek

Roy Andersson találkozása a Tesz-vesz város-sal. A Terek kizárólag statikus nagytotálokból áll, és gyakran tíz másodpercbe is beletelik, mire megtaláljuk a képen, hogy a hangyanagyságú emberek közül kik beszélgetnek éppen. Hasonlóan melós és egyben szórakoztató kibogozni a sejtelmesen prezentált történetet is.

TerekForrás: Friss hús

A figurák hitelesek, a dialógok életszerűek, pulzál az egészben egy baljóslatú feszültség. Csak azt nem értem, hogy ha már egy Fülöp Péter-epigont tettek meg főhősnek (ahogy a Kamaszkor végé-ben is), miért nem egyszerűsítettek dolgon, és használták konkrétan Fülöp Pétert? Mindegy, így is ötletes, virtuóz és lenyűgöző a Terek. Ha ügyesen menedzselik, simán el tudom képzelni, hogy tarol a nemzetközi fesztiválokon is. (Varga Ferenc)

+ + +

Viadal

Az elmúlt 26 évben - azaz a Mielőtt befejezi röptét a denevér óta - pontosan annyi jó magyar thriller készült, ahány jó magyar sci-fi: egy sem. Szeiler Péter eddig két remek kisfilmet rendezett (Bevezetés az Általános Nyelvészetbe, Halotti beszéd), de azok alapján nem tőle vártam volna, hogy életet lehel a magyar thriller műfajába. Mégis ez történt, a Viadal iszonyatosan izgalmas, igazi zsigeri élmény, miközben néztem, majd kiugrott a szívem a helyéről, utána pedig még vagy tíz percig remegett a gyomrom. A film alatt azon kaptam magam, hogy olyanokat mormolok a monitor irányába, hogy "légyszi, ne mozdulj rá!" meg "húzz gyorsan a francba!". Mint egy kisgyerek a bábszínházban.

Huzella Júlia és Fekete Ernő a Viadal című filmbenForrás: Friss hús

A történetről direkt nem mondok semmit. Szeiler villámgyorsan felskicceli a szituációt, nagyszerű színészei (Fekete Ernő, Huzella Júlia, Tasnádi Bence, Zsigmond Emőke) egy-két gesztussal minden lényegeset elárulnak a figuráikról, aztán kezdődhet a borzongás. Akkora taps és ujjongás lesz a vetítés végén, hogy beleremeg a terem. Huzella Júliának (ő volt a VAN-ban a gyászoló lány) pedig sürgősen adjon valaki egy nagyjátékfilm főszerepet, mert elképesztő, hogy mennyire szuggesztív jelenség. (VF)

+ + +

Visszajöttem volna

Besenyei Zsuzsanna tizenhat perces kisfilmjéből negyedóra felvezetés egy tragédia elé; az lenne a feladata, hogy kontextusba helyezze a történteket. Ilyesmit a Visszajöttem volna nem tesz. Ehelyett amatőr megoldásokkal - alig látható képeken nézünk percekig egy embert hátulról, amint a sötétben gyalogol, máskor utószinkron hiányában nem halljuk, mit beszélnek a távolban -, közhelyekkel illusztrálja egy lepusztult falu mindennapjait, hogy aztán mindössze két banális mondat magyarázzon meg mindent.

Nyomasztani akaró, öntetszelgő és legfőképp semmitmondó dagonyázás az egyik legnagyobb kelet-európai filmes klisében, a lecsúszás és elállatiasodás feletti búsongásban. (KB)

+ + +

Yes

M. Tóth Géza második élőszereplős munkája afféle tanmese, amiben Osvárt Andrea mint jól szituált menedzsernő összetalálkozik kisgyerekes, kéregető alteregójával. Bár egymáshoz egy szót sem szólnak, mert a menedzsernő végig a telefonjához beszél,és csak azt ismételgeti:"yes", a találkozás mégis megváltoztatja mindkettejük életét. A menedzsernő lassan mindenét odaadja a koldusnak, a koldus pedig a gyerekét is eldobva tesz minden földi jót boldogan a magáévá.

Osvárt Andrea a Yes című filmbenForrás: Friss hús

Hogy akkor ez mit akar jelenteni: hogy senkinek sem az kell, amije van; vagy azt, hogy mindannyiunk élete alakulhat egészen másképp is, esetleg azt, hogy már a hippik sem a régik, mert mindenki csak a pénzre utazik - azt döntse el a néző. Filmnek mindenesetre kicsit túl steril és didaktikus, hiányzik belőle az élet. (GyD)