Hiába csináltak hülyét magukból

Vágólapra másolva!
Tom Cruise mindent bedobott a héten bemutatott Mindörökké rockban: átvedlett félmeztelen, bőrgatyás 80-as évekbeli rocksztárrá, a film mégis elhasalt az amerikai mozikban. Összeszedtük az öt legkirívóbb esetet, amikor sztárok bevállalták, hogy eljátszanak egy totál elszállt figurát, de pofára estek vele.
Vágólapra másolva!

John Travolta a Háború a Földön-ben (Battlefield Earth, 2000)

A szcientológus John Travolta hosszú éveken keresztül próbálta elérni, hogy megfilmesítsék az egyház alapítójának, L. Ron Hubbardnak az 1982-es sci-fi regényét, de a hollywoodi stúdiók nem haraptak a filmtervre, mert a szcientológiával való kapcsolat miatt túl rizikósnak ítélték. Végül a kifejezetten sztárok szerelemprojektjeinek megvalósításával foglalkozó Franchise Pictures csinálta meg a filmet, állításuk szerint 75 millió dollárból, amiről utóbb kiderült, hogy csak 44 millió volt. Travolta saját zsebből 5 milliót tett a projektbe, hogy eljátszhassa Terlt, a jövőbeli hatalmas, karmos, rastahajú űrlényt, aki a leigázott embereket aranybányászatra próbálja kényszeríteni.

Travolta Quentin Tarantinót kérte fel a rendezésre, de ő persze nem vállalta, George Lucas viszont beajánlotta a Baljós árnyak second unit rendezőjét, Roger Christiant a feladatra. A Warner Bros. végül beszállt forgalmazóként, és 20 millió dollárt költött a marketingre, azonban bemutatása után iszonyatosan rossz szájhagyomány kísérte a filmet, és az USA-ban összesen csak 21,5 milliót hozott. A kritikusok egyformán gyűlölték a kiszámítható cselekményt, az ostoba párbeszédeket, a mesterkélt színészi játékot, a gagyi trükköket, és hogy Christian kedvenc képi megoldása az volt, hogy szinte minden jelenetet megdöntött kamerával vett fel. Ráadásul elég sok műbalhé is volt a film körül, egyesek azt terjesztették, hogy ingerküszöb alatti szcientológiapropagandát rejtettek bele. A Háború a Földön 2001-ben hét Arany Málnát nyert, később ehhez még megkapta az elmúlt huszonöt év legrosszabb drámájának és az évtized legrosszabb filmjének díját is.

* * *

Arnold Schwarzenegger a Batman és Robin-ban (Batman & Robin, 1997)

A '95-ös Mindörökké Batman sikere után a Warner Bros. sietve megint leszerződtette Joel Schumacher rendezőt és Akiva Goldsman forgatókönyvírót a folytatásra, ami két évvel később már el is készült. Arnold Schwarzenegger állítólag 25 millió dolláros gázsit tett zsebre a főgonosz, Mr. Freeze (vagy Mr. Jégcsap) megformálásáért. Mr. Freeze eredetileg tudós volt, aki egy baleset következtében csakis egy gyémántok által működtetett, spéci fagyasztóöltözetben képes életben maradni. Az ezüstösre festett fejű Schwarzenegger a jelenetei nagy részében fegyverével fagyasztgatja le az ellenfeleit, és közben olyan szellemességeket mond, mint, hogy "let's kick some ice!".

A Batman és Robin ugyan a bemutató hétvégéjén jól indult az amerikai mozikban, de gyorsan terjedt a rossz híre, és kiürültek a mozitermek. 125 milliós gyártási költségét nem tudta visszahozni az USA-ban, és bár világszintű összbevétele végül nem volt annyira szégyenteljes (238,2 millió dollár), annyira rossz volt a megítélése, hogy a stúdió úgy döntött, mégsem csinálják meg a következő Batman-filmet, amit terveztek, és a szuperhős a Christopher Nolan-féle változatig parkolópályára került. A kritikusok többsége főleg azt kifogásolta, hogy a filmnek annyira idétlen a humora, hogy egyáltalán nem lehet komolyan venni, és képtelenség együtt érezni a főhősökkel. A Robint játszó Chris O'Donnell úgy érezte, mintha "egy játékreklámot forgatnánk kisgyerekeknek". Schumacher viszont utólag a stúdiót hibáztatta azért, mert túlságosan családbarát filmet akartak csinálni.

* * *

Mike Myers a Love Guru-ban (The Love Guru, 2008)

Mike Myers az egész karrierjét idióta figurák megformálására és úgy általában idétlenkedésre építette (Wayne világa, Austin Powers-filmek), de a Love Guru-val túllőtt a célon. Egy Pitka nevű gurut alakít, akit azzal a feladattal bíznak meg, hogy rendezze egy menő hokijátékos szerelmi életét, mert amióta elhagyta a felesége, nem teljesít megfelelően a pályán. A hindu vallást és még sok minden mást ízléstelenül és szellemtelenül kifigurázó film több mint 60 millió dollárba került, de az USA-ban csak 32,2 milliót, világszerte összesen pedig csak 40,9 milliót termelt.

Három Arany Málnát nyert (legrosszabb film, főszereplő és forgatókönyv), és a kritikusok többsége vehemensen utálta. A. O. Scott, a New York Times kritikusa egyenesen azt írta a filmről, hogy "olyan élmény, amitől az emberben felmerül, hogy talán soha többé nem fog nevetni". Az Ain't It Cool News szerzője karriergyilkos filmnek titulálta a Love Guru-t, és igaza lett: a tervezett negyedik Austin Powers-filmet a bukás után elnapolták, és bár rendszeresen felröppen a hír, hogy megcsinálják, erre egyelőre nem került sor, sőt, Myers azóta nemigen kapott más lehetőséget sem, csak Tarantino Becstelen brigantyk-jában bukkant fel.

* * *

Robert De Niro a Rocky és Bakacsin kalandjai-ban (The Adventures of Rocky & Bullwinkle, 2000)

Robert De Niro karrierje az ezredfordulón nem volt olyan rossz állapotban, ami indokolta volna, hogy egy ekkora ökörséget elvállaljon: a Csak egy kis pánik és az Apádra ütök közt ezt nyugodtan kihagyhatta volna. Az animációs- és élőszereplőket kombináló film az 50-es és 60-as évek két Amerikában népszerű rajzfilmfiguráját, Rockyt, a mókust és Bakacsint, a rénszarvast élesztette fel, de úgy, hogy eredetileg természetesen szintén animált ellenségeik a film elején hús-vér emberekké válnak.

De Niro a Rettenetes Vezér nevű főgonoszt alakítja, aki hülye hajjal, hülye szemüvegekkel, hülye szipkával és főleg hülye akcentussal idétlenkedi végig a filmet. Különösen megalázó az a pillanat, amikor De Niro a Taxisofőr híres jelenetét megidézve felteszi a kérdést, hogy "hozzám beszélsz?". Nem tudni, De Niro mennyit kapott az alakításáért, de a 76 millió dollárból készült film világszerte összesen mindössze 35 milliót hozott. Bár a film kritikai fogadtatása inkább vegyes volt, mintsem teljesen negatív, a főgonosz jobbkezét, Borist alakító Jason Alexander nyilvánosan elnézést kért a filmért és a saját alakításáért.

* * *

Eddie Murphy a Vámpír Brooklynban-ban (Vampire in Brooklyn, 1995)

A Vámpír Brooklynban mind a forgatókönyvet társíró Eddie Murphy, mind Wes Craven rendező részéről látványos mellélövés volt. Murphy előtte a Beverly Hills-i zsaru-val tarolt, utána pedig elment az olyan szintén őrülten sikeres családi vígjátékok irányába, mint a Bölcsek kövére. Craven karrierjébe pedig a következő évben útjára indított Sikoly-sorozat lehelt új életet. A romantikus beütésű horrorkomédiában egyszerűen nem sikerült eltalálni a megfelelő hangnemet: a Murphyt vámpírként felvonultató film nem lett sem elég ijesztő, sem elég vicces.

Bár a film az USA-ban behozta szerény gyártási költségét (14 millióba került, nem egészen 20-at termelt), a kritikusok nem rajongtak érte. Murphy maga sem tartja különösebben jó filmnek, bár erre sajátos magyarázata van: egy nem régi interjúban kifejtette, hogy szerinte azért nem működött a film, mert idióta parókát viselt benne: "Megjelentem abban a hosszú parókában, és az emberek úgy reagáltak, hogy 'mi a franc ez? Na, menjetek a búsba!'".