Vászonra vele: Csákányi Eszter

Vágólapra másolva!
Kakukktojás következik sorozatunkban. Akit most ajánlunk a filmrendezők figyelmébe, nem szárnyát bontogató pályakezdő. Ellenkezőleg: három és fél évtizednyi színházi munka, Jászai Mari- és Kossuth-díj áll mögötte, négy napja éppen az év legjobb női főszereplőjének járó színikritikusi díjat vehette át. A ma élő legsokoldalúbb és legkarakteresebb színésznő. Éppen ezért meglepő, hogy filmjei száma töredéke színházi szerepeinek. (A számozás nem jelent semmiféle rangsorolást, csak azért használjuk, hogy követhető legyen a sorozat.)
Vágólapra másolva!

#20 - Csákányi Eszter

Született: 1953. június 10.

Ő lehetne a magyar... Kathy Bates.

Hol figyeltünk fel rá? Életkorunkból kifolyólag a Krétakör darabjaiban láthattuk először, az első előadása, miben láttuk, a Mizantróp volt, ahol Csákányi Eszter a morcos, homokos Mucsit üldözte túlfűtött, bizarr szerelmével. Nálunk idősebbek hosszasan tudnák sorolni emlékeiket, hiszen Csákányi Eszter az elmúlt időszakban mindig ott volt, ahol a színjátszás éppen a legmagasabb színvonalon tetőzött: részese volt a kaposvári színház virágkorának, később a Katona József Színház, majd a Krétakör kiemelkedő éveinek, közben pedig a legtehetségesebb rendezőkkel dolgozott együtt.

Nem vállalkozunk rá, hogy megfejtsük, mi a titka. Mi karizmája és sokoldalúsága miatt szeretjük. Csákányi tud lenni selypegő kislány, grimaszoló bohóc, elegáns díva, csekély értelmű Micimackó, kiéhezett özvegyasszony és még sorolhatnánk, mi minden; zseniális átváltozóművészetére épül a Parti Nagy-novellákból szőtt A hét asszonya című legutóbbi előadása. Egy hunyorítása feje tetejére tudja állítani a darabot.

Több mint húsz filmben szerepelt, de ezek többsége a hetvenes és a nyolcvanas években készült; tehetsége dacára az utóbbi tíz évben egyáltalán nem volt jelentősebb filmszerepe. Lehetne ő a női Kapa és Pepe (egy személyben), mégsem lett az. Ő azt mondja: "az alkatom a filmhez valahogy túl soknak bizonyul", de mi ezt nem hisszük el.

- Miket csinált eddig?

- Nyissák ki a Magyar Színházművészeti Lexikont!

- Miben láthatjuk legközelebb?

- Tasnádi István Oberon című darabjában, amit ő maga rendez. Ezen kívül nagyon sok helyen játszom, mert egy éve szabadúszó vagyok: a Nemzetiben megy A hét asszonya, ami a Kék és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása, valamint A jég című néhai krétakörös darab, a Sanyi és Aranka Színházban a Tiszta vicc, amit Lukáts Andor rendezett, a Szputnyik Hajózási Társasággal játsszuk a Bérháztörténetek-et, van egy közös estünk Kulka Jánossal a Tháliában Csákányi-Kulka címen, ezenkívül játszom Tasnádi István Magyar a Holdon című darabjában, és most voltunk Nyitrán a Fédra Fitness-szel, amit szintén ő írt.



- Mi az, amit ön tud a legjobban a magyar színészek közül?

- Átalakulni, átváltozni és őszintének lenni.

- Mit mutatna meg a munkáiból egy olyan rendezőnek, aki színészt keres a filmjébe?

- A múlton, akár a leveleken, már túlvagyunk. Mindig a jelen a fontos, a pillanat, ahol tart az ember. Amit meg tudnék mutatni, az már egy lekerekített dolog. Föl lehet menni a YouTube-ra, ott egy csomó minden fönt van. Én speciel olyan színész vagyok, aki nagyon szereti a castingokat. Egy castingon soha nem az a kérdés, hogy milyen színész vagy és mit tudsz, hanem, hogy tudsz-e együtt dolgozni a rendezővel vagy a kollégával. Szerintem a munka egyik alapja, hogy nagyon hasonló legyen a gondolat és a cél, akkor lehet harmonikusan dolgozni.

- Mondjon három magyar rendezőt, akivel szívesen dolgozna együtt!

- Ez is érzékeny pontom. Először is szeretném, ha Gazdag Gyula végre megrendezhetné a filmjét Lengyel Péter Macskakő című regényéből. Mindenképpen mondanám még Mundruczó Kornélt és Gigor Attilát. Nagyon szeretem Mészáros Mártát, ő például nagyon izgat, de sajnos én nem érdeklem annyira. Végül pedig Mike Leigh-t, de őt nem szabad mondani, mert nem magyar.



- Melyik színészt vagy színésznőt látná többet szívesen a vásznon?

- Nagyon sok jó színész van, aki nem nagyon játszik filmben. Pont most Tóth Ildikóra gondoltam, de ő mondjuk speciel elég sokat forgat. Kerekes Éva és Takács Kati mindketten nagyon jó színésznők, és nem forgatnak eleget. Pogány Judit, Szirtes Ági... de mondjuk ők is forgatnak. Hát akkor magamat mondanám így elsőnek.

- Látott valami jó filmet mostanában?

- A csodálatos Tarantino-filmet. Nagyon tetszett. Őt sokan támadják, de számomra most ez a film maga az éden. Látom rajta, hogy mennyire gyönyörű, és mekkora boldogságban készült. Nem tudok már filmet úgy nézni, mint egy néző, de azt éreztem, hogy itt mindenki kedvére tehette a dolgát. Tarantino egy nagyon komoly rendező, aki pontosan tudja, hogy mit akar látni a vásznon, rettentően felkészült, rettentően ragaszkodik a dolgaihoz, de ad egy kis lehetőséget a színésznek is, és az nagyon nagy öröm. Ez az a szélsőséges színjáték, amire én nagyon-nagyon vágyom filmen. Nálunk Magyarországon mindig azt mondják, hogy "sok, sok, sok", és ha, mondjuk megnézi az ember a Becstelen brigantyk-at, akkor látja, hogy ott is van "sok", de hogy helytálló és igazi. Érzem a filmből a szeretetet és a jókedvet, és a kellemes együttlét árad belőle. Ez az álmom, hogy egy ilyet csinálhassak egyszer.

- Látott valami jó darabot mostanában?

- Májusban voltam Bécsben a Festwochenen, ami egy nagy nemzetközi színházi fesztivál, és ott láttam Robert Lepage The Andersen Project című előadását. Lenyűgöző volt, mind színházilag, mind gondolatilag. Lepage olyan technikával és olyan csodákkal tudott dolgozni, hogy gyakorlatilag egy film jelent meg a színpadon - gondolom annyiból készült, amennyi egy magyar színház éves kerete. Nagyon sokat járok színházba külföldön is, és rengeteg jó előadást láttam, és az számomra is váratlan volt, hogy a végén a nézők úgy visítottak, mint egy koncerten. Ráadásul monodráma volt, egyedül csinálta végig a színész, rengeteg szerepet játszott, és nem brávóztak, hanem sikítottak az emberek. Valóban úgy lett vége, hogy azt érezte a néző: "jaj, istenem, miért van vége?!".



- Mi a véleménye Kathy Batesről?

- Kathy Bates óriási színésznő, aki nem csak amerikai szuperprodukciókban játszik, hanem szívesen vállal szerepet alternatív európai filmekben is, és biztos tudják róla, hogy még rendez is. Remélem, nem csak a testalkata miatt választották őt hozzám. Van róla egy nagyon jó történetem, amiben benne van minden egy színésznő életéről. Egy vele készült interjúban olvastam, hogy fel volt terjesztve Oscar-díjra a Tortúra miatt, és amikor ment a gálára, elkérték tőle a meghívókártyát. Van az a vörös szőnyeges rész, ahol bevonulnak, de valószínűleg előtte van még egy másik rész, ahol a biztonságiak ellenőriznek, és nyilvánvalóan ott nem ismerték fel. Aztán magában eldöntötte, hogy a díjkiosztó után ugyanott akar kimenni, ahol korábban nem akarták beengedni. Ez egy teljesen emblematikus történet az ilyesfajta színésznőkről, mint ő, vagy mondhatom magamat is. Tehát ezek a kicsit hálátlanabb külsejű nők, akik tele vannak energiával és tehetséggel, és ilyenek történnek velük. Kvázi megnyugodtam attól, hogy a világon mindenütt így megy. A történet úgy kerek, hogy ő kapta meg az Oscart.