Káel Csaba és Pálfi György versenyt fut a Toldiért

Vágólapra másolva!
Még nem készült film Arany János Toldijából, most viszont Pálfi György és Káel Csaba is megfilmesítené. A Magyar Mozgókép Közalapítvány kilátásba helyezte, hogy mindkét alkotást támogatná 100 millió forinttal. Mit szól ehhez a két rivális rendező, és kell-e nekünk két Toldi-film?
Vágólapra másolva!

Arany János Toldi-trilógiája olyan alapvető műve a magyar irodalomnak, ami iskoláskortól mindenki életében jelen van, ráadásul tele van akcióval, szerelemmel, hősiességgel és még egy Rocky Balboa-szerű visszatérés is szerepel benne, furcsa módon eddig mégsem filmesítette meg senki. Most viszont egyszerre ketten is tervezik, hogy Toldi-filmet forgatnak: Pálfi György, a Hukkle és a Taxidermia alkotója és Káel Csaba, a Bánk bán operafilm rendezője.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) csütörtök este kiadott közleménye szerint Káel Csaba Toldi-ja és Pálfi György "T projekt"-je is szándéklevelet kapott a kuratóriumtól, tehát az intézmény, amely április végén a magyar filmek gazdaságosságát és eladhatóságát tűzte zászlajára, egyszerre két azonos témájú film támogatását helyezte kilátásba. Bár Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának elnöke nem nyilatkozott a kilátásba helyezett támogatás összegéről, más forrásból megtudtuk, hogy mindkét szándéklevélben 100 millió forintos összeg szerepel.

Kőrösi a döntés okáról elmondta az [origo]-nak, hogy egyrészt "két nyelvezetében és felfogásában teljesen különböző filmről van szó", másrészt "mindkettő értékesnek és érdekesnek tűnik, és jelen pillanatban lehetetlenség megítélni, hogy [a két egyaránt magas költségvetésű film közül] melyiknek van reális esélye arra, hogy összerakja a finanszírozását", ezért "mindkettőnek megadjuk az esélyt, hogy elinduljon a világban és megpróbálja megvalósítani önmagát".

Toldi kontra Toldi

Nagy Endre, Káel Csaba Toldi-jának a producere "furcsának és szokatlannak" tartja a kialakult helyzetet, mert "a filmiparunk nem hollywoodi vagy indiai méretű", ahol esetleg több hasonló projekt is megfér egymás mellett. Ugyanakkor biztos benne, hogy "a két film nem fog hasonlítani egymásra" és hisz "abban az alkotóközösségben, ami a mi történetünk mögött van". Angelusz Iván, Pálfi György filmjének producere optimistább, szerinte ez "nem versenyhelyzet", hanem inkább "érdekes kísérlet, hogy ki hogyan dolgozza fel a témát". Angelusz bízik benne, hogy a közönség kíváncsi lesz mindkét filmre, és azt hozza fel példának, hogy amikor az első McDonald's étteremtől nem messze megnyitották a másodikat, mindkét étterem forgalma nőtt.

Káel Csaba már 2003 óta tervezi a Toldi-trilógia megfilmesítését, és tavaly ősszel értesült arról, hogy Pálfi György is szeretne egy Toldi-filmet csinálni: "ez közkincs, bárki nekirugaszkodhat, csinálhat belőle filmet. Nem hinném, hogy egyformák lesznek, hiszen Gyuri és én más karakterek vagyunk". Káel nem különösebben aggódik amiatt, hogy a két projekt kiütné egymást, mert "nincs nagy valószínűsége, hogy a két film egyszerre jöjjön ki, de ez az MMKA felelőssége is. Ha beindul egyik vagy másik projekt, nekik kell dönteniük az életképességéről".

Pálfi elmondta, hogy "amikor elkezdtem fejleszteni a filmtervet, a produceremtől megtudtam, hogy van már a piacon egy Toldi-filmterv, amit az MMKA már kétszer elutasított. Nem akartam belekezdeni egy ilyen nagy munkába úgy, hogy ha más is meg akarja csinálni ugyanazt, ezért utánakérdeztünk, és én azt az üzenetet kaptam vissza Káel Csabától, hogy sok sikert és jó munkát kíván, ő már nem ezt a filmtervet akarja megvalósítani. Akkor kezdtem dolgozni a terven, és csak a pályázatok beadása után derült ki számomra, hogy ő is ugyanezt adta be".

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Pálfi György és Bozóki András a 2007-es Titanicon

Pálfi szerint "valóban kicsit pikáns ez a helyzet, és ha majd ott tartunk, akkor megküzdünk egymással, de egyelőre szó sincs harcról, csak arról, hogy mindketten filmet szeretnénk csinálni. Az a 100 millió forint, amiről a szándéklevél szól, kb. 10%-a a költségvetésnek, legjobb esetben ezt kapjuk meg az MMKA-tól, a koprodukciós kapcsolataink viszont mások, mint Káel Csabáéknak, ezért finanszírozás tekintetében szerintem nem zavarja egymást a két film". A rendező végeredményben úgy véli, hogy "aki előbb össze tudja rakni a filmjét, az fogja megcsinálni, az ország gazdasága nem bír el két Toldi-filmet. Pedig a néző akár még jól is járna vele, jó játék lenne, talán még támogatná is egymást a két film".

Ki kíváncsi kétszer ugyanarra? (zárójelben a gyártási költség / a bevétel, pirossal kiemeltük a bukásokat):

Vulkános filmek: Dante pokla (104/67) vs. Vulkán (90/47)
Marsos filmek: A Mars-mentőakció (90/60) vs. A vörös bolygó (75/17)
Capote-s filmek: Capote (7/28) vs. A hírhedt (13/1)
Aszteroidás filmek: Armageddon (140/201) vs. Deep Impact (75/140)
Valmontos filmek: Veszedelmes viszonyok (14/34) vs. Valmont (33/1)
Wyatt Earpös filmek: Tombstone - A halott város (25/56) vs. Wyatt Earp (63/25)
Kolumbuszos filmek: Kolumbusz a felfedező (48/8) vs. 1492 - A Paradicsom meghódítása (47/7)


Mind Káel, mind Pálfi forgatókönyve készen van, és a megkérdezettek egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy filmtervükön nem változtatnak a rivális projekt hatására. Bár nyilván teljesen különbözően fogják majd meg a történetet, mégis komoly problémát jelenthet, hogy - az alkotók elmesélése alapján - a két Toldi-film sok alapvető szempontból igencsak hasonlónak tűnik. Mindketten modernizálják valamelyest a történetet (Pálfi jobban, Káel kevésbé), mindketten az egész trilógiából gyúrják össze a cselekményt, keretként, illetve kiindulási pontként használva a Toldi estéjé-t, mindketten ki akarják aknázni valamiképpen, hogy az öreg és a fiatal Toldi tükröt tart egymásnak, és nem utolsósorban mindketten "magyar szuperhősként" gondolnak a figurára. (Lásd még keretes írásunkat a két filmtervről.)

Fotó: Pályi Zsófia
Káel Csaba

Most akkor két egyforma Toldi-film lesz?

Kőrösi hangsúlyozta, hogy "az alapítvány ebben a stádiumban nem hozhatott döntést arról, hogy a két terv közül melyikből lehet film, ez később kell eldőljön. Valószínűleg mindkettőt nem támogathatjuk majd, de ezt sem jelenthetem ki, hiszen csak egy vagyok a nyolc kurátorból. Amikor majd látjuk, hogy milyen irányba mennek a tervek, akkor felelős döntést kell hoznunk arról, hogy fenntartjuk-e a szándéklevelünket. Jelen pillanatban nem akarjuk egyiket se hátrányba hozni a másik miatt: versenyezzenek egymással, és bizonyítsák be, hogy melyik az életrevalóbb".

Káel Csaba Toldija:

A forgatókönyvből először egy magyar verzió született, amivel pályáztunk az MMKA-nál, de nem voltunk sikeresek, ezért a producerem körbenézett és talált egy angol producert, akit érdekelt a dolog. Így a John Crome nevű angol forgatókönyvíróval írtunk egy angol változatot egy 1913-as Toldi-fordítás alapján. Ez egy nagy mítosz, Toldi egy magyar szuperhős, aki Amerikától kezdve mindenhol tud üzemelni.

A forgatókönyvet a három Toldi-ból állítottuk össze: a törzse a Toldi, a Toldi estéje adja a keretet, és a Toldi szerelmé-ből is felhasználunk részeket. Ez érdekes lehetőségeket nyújt, például, hogy az öreg Toldi, aki ugyanazon az úton megy Budára, mint fiatalon, szembetalálja magát a saját legendájával.

A Toldi egyik komoly értéke, hogy versben van elbeszélve. Amennyiben végül magyarul készítjük el a filmet, ez feltétlenül meg fog jelenni, az eredeti szöveget fogják mondani a szereplők. A narratív szövegek beépítésére kitaláltunk egy korabeli vásárjáró színitársulatot, akik előadják a történetet.

* * *

Pálfi György Toldija Angelusz Iván szavaival:

A film a Toldi-trilógia ötvözete egy nagyon modern szemlélet alapján, a posztmodern világból visszatekintve a Toldira. A cselekmény az öreg Toldival indul, aki szembesül a saját magáról szóló történetekkel, és innen megyünk vissza flashbackben oda, hogy a valóságban mindez hogyan is volt.

Fotó: Hektor (hlog.hu)
Angelusz Iván az Apacsok című film forgatásán

Kosztümös, párbajos, lovagi tornás, európai lovagfilm lesz, viszonylag sok számítógépes grafikával. A Toldi, mint egy nagy akciótörténet talán eladható nemzetközi szinten: Toldi az egyetlen magyar szuperhős. Ugyanakkor a filmben egy picit megjelenik a deheroizáló szemlélet is, az embert akarja megragadni, nem csak a szuperhőst.