A környezetvédelem visz a sírba

2013.09.01. 10:23

A velencei filmfesztivál Night Moves című versenyfilmjének éjszakai vetítésén új értelmet nyert a mindennek megvan a maga ideje alapigazság. Kiderült ugyanis, hogy ökoterrorista thriller megtekintésével este tíz óra után nem érdemes kísérletezni. Különben könnyen úgy járhatunk, mint a velünk egy sorban ülő nézők majdnem mindegyike, akik kellemesen átszundikálták a játékidő első felét. Pedig Kelly Reichardt filmjéből a második órában egy egészen hátborzongató és szokatlan thriller kerekedik, amelynek ismeretében a valóban lassú és eseménytelennek tűnő bevezetés is értelmet nyer.

Dakota Fanning a Night Moves című filmbenForrás: Venice Film Festival

A Wendy és Lucy rendezőjének tényleg nem kenyere a hatásvadászat, és mondhatni fütyül arra, hogy a cselekmény kezdetén valami látványos elemmel berántsa a nézőket a sztoriba. A három fiatal környezetvédő (Jesse Eisenberg, Dakota Fanning és Peter Sarsgaard) szép komótosan készülődik egy gát felrobbantására az idillikus őszi, erdei tájban. Azonban, ha sikerül ébernek maradnunk, már ekkor láthatjuk azokat az apró jeleket, amelyek arra utalnak, hogy mégsem a Föld megmentése lesz a közeljövőben a kis csapat legnagyobb problémája. Először is, nem egészen világos, hogy kinek mi a pontos motivációja az erőszakos tett elkövetésére, és az is gyanút kelt, hogy mennyire keveset beszélnek egymással egy ekkora horderejű kérdésben. Láthatóan senki sem bízik senkiben, illetve, ahogy az lenni szokott, a legszilárdabbnak hitt kapcsolat bizonyul végül a legkönnyebben feláldozhatónak.

Dakota Fanning, Jesse Eisenberg és Peter Sarsgaard a Night Moves című filmbenForrás: Venice Film Festival

Ezek az apró jelek majd mind a film második felében, az akció végrehajtása után tesznek szert jelentőségre, ezért sem érdemes ellazázni a nem túl nézőcsalogató indítást. Eisenberg ökofarmer figurája tűnik eleinte a legnehezebben értelmezhetőnek, mert végtelenül visszafojtottan, szinte érzelmektől mentes arccal, nem szokásos vezéralakként irányítja az előkészületeket. Sarsgaard mint a láthatóan izgatott, akciózásban örömét lelő veterán, is csak a karakterének és a helyzetnek megfelelően nyugtalanító. De Fanning környezettudatos elszántsága is megmagyarázatlanul marad. A gát felrobbantása után, a következmények feldolgozása során kezdenek izgalmassá válni az erőviszonyok és a kapcsolatok, és ezzel együtt a lélektani feszültség is fokozódik.

Jesse Eisenberg a Night Moves című filmbenForrás: Venice Film Festival

Reichardt ügyesen mozgatja ezeket a szálakat, és halványan Hitchcockra emlékeztet, ahogy az eleinte legizgalmasabbnak tűnő karaktert tünteti el a legkorábban. Hogy ehhez elengedhetetlen volt-e az ezt megelőző, nagyjából egyórás közönségzsibbasztás, ahhoz lehet, hogy lenne egy-két szava néhány elaltatott nézőtársamnak. Az pedig, hogy az egész történetben mekkora jelentősége van annak, hogy egy természetvédelmi célból elkövetett terrorcselekmény indítja el az eseményeket, nem igazán egyértelmű. Ahhoz ugyanis kevés ez a szál, hogy komolyan elgondolkoztasson: létezik-e a jó ügy érdekében elkövetett terrorizmus?