Vágólapra másolva!
Hétfőn este nagy számban reprezentáltak a leszbik a Berlinálén. A Teddy nevű melegszekcióban bemutatott csodálatos című amerikai film, az Itty Bitty Titty Committee vetítésén jártunk.
Vágólapra másolva!

Amióta Berlinben vagyok, kifejlesztettem egy hatékony tájékozódási módszert arra az esetre, amikor nem tudom, hogy pontosan hova megyek, csak azt, hogy melyik megállónál kell leszállnom. A metróban kinézek valakit, akiről gyanítható, hogy ugyanoda tart, mint én, és kiszállás után észrevétlenül követem. Így jártam el például pénteken, amikor a Clap Your Hands Say Yeah koncertjére igyekeztem. Kiszúrtam egy srácot, aki gondosan karbantartott, de mégis a kócosság látszatát keltő frizurát, valamint számos kitűzőt viselt. Bingó! Negyedórával később már egymás mellett kértük ki a sört a Fritzclub pultjánál.

Hétfő este fél tizenegyre az Itty Bitty Titty Committee című leszbifilmre volt jegyem, tehát a metrókocsiban szigorú tekintetű, rövidhajú lányok után kutattam. Ez a feladat gyerekjátéknak bizonyult, mert egy homeless kivételével, kizárólag leszbigyanús lányok utaztak a szerelvényen, akik tudtukon kívül elvezettek a bájosan lepukkant Colosseum mozihoz.

Az előtérben hatalmas tömeg fogadott, amelynek az összetétele körülbelül úgy festett, mintha egy Labrisz-estre, az érdeklődőkön kívül még beengedtek volna 25 újságírót is. Egyből észrevettem Daniela Sea-t (ő játssza a The L Word című kiváló leszbisorozatban Maxet, a nemváltó műtétére váró, transzszexuális karaktert), aki mellettem két méterre ejtett a kőpadlóra egy teli sörösüveget, majd hevesen kérte a bocsánatokat. Amilyen csillogó tekintettel néztek rá a szervező lányok ezután is, feltehető, hogy azt is mosolyogva bocsátották volna meg neki, ha a fejükön töri szét az üveget.

Fotó: Varga Ferenc [origo]Fotó: Varga Ferenc [origo]
A Colosseum moziA film plakátja az előtérben


A terem persze dugig megtelt és több, mint huszan ültek a földön is. Meggyőződésem, hogy egy vetítés hangulatára nagyon jó hatással van, ha minél több homoszexuális foglal helyet a közönségben (ezt azóta tudom, hogy tavaly augusztusban a pride.hu melegportállal közösen vetítettük a Reggeli a Plútón-t), mert a melegek nem fanyalogni ülnek be egy filmre, hanem azért, hogy jól érezzék magukat.

Az Itty Bitty Titty Committee (Ici-pici cicik bizottsága) szórakoztató film, meglehetősen sablonos történettel. Egy Rory Gilmore-habitusú, jóravaló 18 éves leszbi lány (Melonie Diaz) bekerül egy anarchista feministákból álló csoportba (a nevük Clits in Action, azaz Akciózó csiklók), kinyílik a csipája, beleszeret egy vagány csajba és persze politikai öntudatosságát is kifejleszti. Amik miatt mégis elnézzük a filmnek, hogy a cselekmény kábé minden fordulatát és összes konfliktusát előre látjuk, az a természetes könnyedséggel játszó színészi gárda és a baromira dögös zenék. Számos jelenetnél nem is tudtam figyelni a dialógusokra, mert inkább a háttérben szóló riot grrrl nóták szövegéből próbáltam meg lejegyzetelni néhány jellegzetes sort, hogy később a Google-al rátaláljak az előadókra. Tuti, hogy a film hatására a következő napokban kénytelen leszek nagy mennyiségű Le Tigre-t, Bikini Killt, és Sleater-Kinney-t hallgatni.

Forrás: [origo]
Nicole Vicius, Melonie Diaz és a többi akciózó csikló


A vetítés után kivonultak az alkotók a színpadra és többek között megtudtuk azt is, hogy az Itty Bitty Titty Committee-t a Power Up nevű leszbikus és meleg filmek gyártására szakosodott non-profit szervezet készítette, valamint, hogy a közel száz százalékban nőnemű stáb minimális fizettség ellenében, kvázi szerelemből dolgozott a filmen. A vagány csajt játszó Nicole Vicius szépen előadta magát: elbűvölő volt hallgatni egy ennyire felszabadultan ostoba nő megnyilvánulásait. A közönség soraiból egy amerikai akcentussal beszélő lány tette fel a legtalálóbb kérdést, aki arra az anomáliára mutatott rá, hogy kizárólag gyönyörűszép színésznők szerepeltek egy olyan filmben, amely több alkalommal emel szót a média által suggalt szépségideál destruktív hatása ellen.

Hazafele menet a taxi rádiójából a legendás melegikon, Bryan Ferry énekelte Bob Dylan A Simple Twist of Fate című számát, ami stílusos befejezése volt ennek a szép estének. Hajrá leszbik, hajrá kis cickók!

Varga Ferenc
Berlin, Németország