Klubcsapatok között dőlhet el az Eb

A válogatott és a klubfutball több szempontból is eltávolodott egymástól, miközben egyre gyakoribb, hogy a szövetségi kapitányok megpróbálják klubcsapatokra építeni a nemzeti tizenegyet. A spanyolok szinte csak a Barcelonából és a Real Madridból, az oroszok  a Zenitből és a CSZKA Moszkvából válogatnak, a németeknél pedig még úgy is a Bayern München az alap, hogy a Dortmund sokkal meggyőzőbb volt a szezonban.

A Spanyolország-Olaszország párharc az Európa-bajnokság eddigi egyik leghajtósabb és legizgalmasabb találkozóját hozta, a döntetlen pedig nevezhető igazságosnak. A meccs nemcsak a két ország labdarúgása erejének volt remek felmérője, hanem kis túlzással egy FC Barcelona-Juventus találkozónak is megfelelt, miután a spanyolok kezdő csapatában öten vonultak fel a katalán együttesből, míg a torinóiakat hatan képviselték.

Nyolc müncheni a portugálok ellen

Ráadásul ez a szám mind a két válogatottnál magasabb is lehetett volna néhány játékos sérülése nélkül. A spanyolok Eb-keretéből ugyanis hiányzik a Barcelona két futballistája, Carles Puyol és David Villa, akik egészségesen biztosan ott lettek volna a kezdők között, hétre emelve a Barca-focisták számát.

Az olaszoknál pedig a Juventus védője, Andrea Barzagli dőlt ki a sorból, és bár ott van az Európa-bajnokságon, ezen a találkozón nem játszhatott, ezért volt kénytelen Cesare Prandelli az AS Roma védekező középpályását, Daniele de Rossit a védelem tengelyében szerepeltetni - ellenkező esetben szinte biztosan Barzagli kezdett volna, vagyis ő lett volna a hetedik Juve-játékos.

Az eddigi három nap alatt így is akadt olyan szövetségi kapitány, aki hét játékost is a kezdők  közé jelölt ugyanabból a klubból. A németek ennyi Bayern-focistával verték 1-0-ra Portugáliát,  sőt a hajrában beállt egy nyolcadik is Toni Kroos személyében - ekkor azonban Mario Gomez már nem volt a pályán. Az oroszok szakvezetője, a holland Dick Advocaat pedig a csehek ellen vetett be hét futballistát az orosz bajnok Zenitből.

Mint a Camp Nouban

Zenit-CSZKA vegyes

A szentpéterváriakat több futballista nem is képviseli a tornán az orosz válogatottban, viszont teljesen érthető Advocaat törekvése, hogy igyekszik a legjobb orosz klubcsapatra építeni. Ráadásul a hét zenites mellett három CSZKA Moszkva-profi volt a kezdők között, a tizenegyedik csapattag, Jurij Zsirkov pedig jelenleg ugyan az Anzsi Mahacskalában játszik, de 2004 és 2009 között ő is a CSZKA-ban futballozott. A válogatott tehát gyakorlatilag a két legjobb orosz klub játékosaiból áll össze, ami azért sem nem meglepő, figyelembe véve, hogy Advocaat 2006 és 2009 között a Zenit mestere volt, vagyis jól ismeri a focistákat és a taktikát is.

"A játékrendszer állandónak mondható, ugyanaz a 4-3-3, mint amit a Zenitnél alkalmaztam. A Zenit és a CSZKA is remekül szerepel, ezért építem rájuk a válogatottat" - magyarázta a nyilvánvalót Advocaat, aki a jelek szerint tökéletesen tisztában van azzal, hogy az összeszokottság milyen fontos a válogatottaknál is, már csak azért is, mert egy szövetségi kapitánynak mindig sokkal kevesebb ideje van a csapatépítésre, mint egy klubedzőnek, hiszen sokkal kevesebbet találkozik a focistákkal - a FIFA jelenleg érvényben lévő szabályai szerint a klubok négy nappal a válogatott meccsek előtt kötelesek elengedni futballistáikat. A nagy tornák előtt valamivel több időt tölthetnek együtt a válogatottak, de ez is maximum egy hónap lehet.

Az Aranycsapat a Honvédra épült

Az ötlet, hogy a válogatottat egy-két kiemelkedő klubcsapatra építsék, természetesen egyáltalán nem új. Az Aranycsapat klasszikus felállásában például Buzánszky Jenő volt az egyetlen játékos, aki nem az MTK-ban vagy a Honvédban futballozott, más kérdés, hogy akkoriban hatalmi szóval irányították ezekbe a klubokba a legjobb focistákat.  A Honvéd 1950-ben a Ferencvárostól szerezte meg Budai II Lászlót és Kocsis Sándort, egy évvel később Grosics Gyula és Lóránt Gyula szerződött a kispestiekhez, majd 1953-ban Czibor Zoltán is megérkezett.

A németeknél a Bayern München játékospolitikája mutat némi hasonlóságot ezzel az elvvel, hiszen a bajorok 2009-ben Mario Gomezt, tavaly nyáron pedig Jerome Boatenget és Manuel Neuert vették meg úgy, hogy mind a hárman már sokszoros német válogatottak voltak. Nem csoda, hogy a rivális klubok drukkerei gyakran vádolják azzal a német szövetséget és a Bayernt, hogy a válogatottság ígéretével is csábítja a legjobb német futballistákat.

Blokkosítás a németeknél

A Bayern-blokk jelenléte már csak azért is érdekes, mert a bajorok a Bundesligában a Borussia Dortmund mögé szorultak, ám a dortmundiaktól a 23-as Eb-keretben csak négyen vannak, és a portugálok ellen csak Mats Hummels kezdett. Löw persze megmagyarázta a döntést: "A dortmundiak hazai szinten nagyon erősek, de nemzetközileg még nincsen olyan rutinjuk, mint a Bayern játékosainak. A blokkok építése nagyon a fontos a számomra, és ha van rá időm, akkor igyekszem a különböző klubokból érkező focistákat azonos hullámhosszra hozni" - nyilatkozta a szövetségi kapitány kevéssel az Eb előtt.

Könnyen lehet, hogy a Löw a spanyol példát látja maga előtt, amikor megpróbálja egy-két klubból összerakni a válogatottat. A 2010-es vb-döntőn a spanyolok kezdő tizenegyében három realos és hat barcelonai volt,  plusz David Villa, aki a torna után a Barcához szerződött. Csereként pedig Francesc Fabregas állt be, aki akkor ugyan még az Arsenal labdarúgója volt, de ma már ő is a katalánoknál szerepel, és a karrierjét is ott kezdte. A mostani spanyol válogatottból a balhátvéd Jordi Alba van hasonló helyzetben: jelenleg a Valenciában szerepel, de Barca-nevelés, és a katalánok szeretnék leigazolni a torna után.

www.globalsoccerapp.com