Csak a daráló bánhat el Xaviékkal

Minden focista gyerekkorától kezdve gyakorolja, hogyan kell pontosan passzolni, a legtöbbször mégis csak a spanyol válogatott képes rá, hogy a folyamatos, rövid átadásakkal a meccs túlnyomó részében magánál tartsa a labdát. Váczi Zoltán szerint a spanyolok fociját még legalább ötven évig tanulnia kell a világnak, míg Prukner László közvetve az Aranycsapatra vezette vissza Xaviék játékának történelmi gyökereit.

Del Bosquét sem izgatta fel nagyon a franciák elleni meccs

Sok szurkoló panaszkodott a spanyol válogatott unalmas játékára a franciák ellen 2-0-ra megnyert negyeddöntő után. A meccsből még egy paródia is készült, melyben a végtelen spanyol passzolgatás közepette már a franciák is megunják a labdakergetést, a nézők pedig bealszanak.

A kritikát még a Barcelona-hívő volt válogatott futballista, Váczi Zoltán is megértéssel fogadta: "Én is elkapcsoltam a tévét, de a meccs azért volt unalmas, mert a franciák nem tették oda magukat. Sztárokból állnak, mégsem tanúsítottak ellenállást. Régen volt Zidane, aki nagyon sokat számított, most csak Benzema és Ribéry focizott, rajtuk kívül senki."

A spanyol stílussal szemben ugyanakkor nem csak a franciák maradtak tehetetlenek, gyakorlatilag évek óta nincs rá ellenszer, az általuk tiki-takának hívott játékkal a Barcelona maga alá gyűrte a világ klubfutballját, a válogatott pedig a 2008-as Eb után a 2010-es vébét is megnyerte, és most is már a négy között jár.

Kérdés, ha ez ilyen jól működik, miért nem próbálja ugyanezt játszani a többi csapat is, hiszen a passz a futball egyik alapeleme, és látszólag a spanyolok sem tesznek mást, mint sokat, gyorsan és pontosan passzolnak. A spanyol recept ennek ellenére egyáltalán nem másolható könnyen, aminek oka az általunk megkérdezett edzők szerint elsősorban az utánpótlásképzésben keresendő.

A kultúra marad

"Más csapat azért nem játszik így, mert nincs ennyi jó játékosa" - mondta nevetve Váczi. "A spanyolok kiskoruktól ilyen focit játszanak, felnőttként ezt már szinte lehetetlen megtanulni. Azt a szintű passzjátékot, amit a Barcelona nyújt, legalább ötven évig tanulnia kell a világnak."

"Náluk nagyon fontosak az egyéni technikai és taktikai  képességek, de a csapatjátékban való gondolkodás is, mert az elmozgások folyamatos gondolkodást és kommunikációt igényelnek" - mondta Prukner László, a ZTE és Fradi korábbi, a Kaposvár jelenlegi edzője. "Fontos, hogy valakit egy az egyben meg tudjanak verni a labdával, de fontos a csapatjáték is. Messi nélkül nem lenne ilyen a mai Barcelona, és ha Xavi és Iniesta egyszer kiöregszik, a spanyol válogatott játéka sem lesz már ugyanaz. Nem biztos, hogy véget ér a spanyol korszak, de az ő helyükön focizók majd hozzák a maguk stílusjegyeit" - nézett a jövőbe Prukner, aki korábban a magyar edzőképzést is irányította.

Puskásék is elmozogtak

Prukner mélyebb összefüggésekre is felhívta a figyelmünket: "Ez kultúra kérdése. Az ötvenes évek magyar focija, az Aranycsapat játéka is a labdatartásra és az elmozgásokra alapult, ebből merítettek akkor a brazilok, majd később, a hetvenes években a hollandok, még később pedig erre épült a spanyol iskola. A mai spanyol foci gyökere a holland totális futballban keresendő, és abban, amit Kovács István felépített az Ajaxnál. Azért nem játszhat mindenki így, mert az nem működik, hogy valakit másképp képzek, de fogom magam, és így kezdem el játszatni. Ilyen kérdésekben nagyon pontosan kell fogalmazni: a tiki-taka nem játékrendszer kérdése, hanem egy mélyebb szinté, a játék alapjait érintő filozófiáé."

Vicente del Bosque csapatában kulcsszerepet kap a két irányító középpályás, Xavi és Iniesta, akikkel kapcsolatban sokszor olyan érzése van az embernek, hogy lehetetlen bármit is kitalálni ellenük.

Akiknél jó helyen van a labda: Fabregas, Iniesta és Xavi

"A franciák is megpróbálták kikapcsolni őket, csak nem sikerült. Úgy lehet kikapcsolni őket, ha nem játszanak, vagy ha ledarálják őket, de a bírók ma már védik a technikás játékosokat. Másrészt az nálam nem foci, hogy az egyik csapat erőlködik, a másik meg focizna" - magyarázta Váczi, aki a Chelsea-Bayern BL-döntőt meg sem nézte, mert ott is csak a Bayern focizott.

Portugália még nem tart ott, ahol a spanyolok

Bár a Guardian című brit lap bírálta a spanyolok csatár nélküli játékát, a franciák kapusa, Hugo Lloris tartott ettől a felállástól. "Tény, hogy az elmozgó játékot sokkal nehezebb az ellenfélnek levédekeznie, sokkal többet kell kommunálnia a védekező csapatnak, a védőknek jobban el kell osztaniuk a rendelkezésre álló területeket" - elemzett Prukner.

Talán néhányan azért is találhatták unalmasnak a spanyol-franciát, mert Xaviék csak annyit adtak ki magukból, amennyi a győzelemhez feltétlenül szükséges, így tartalékolva a torna későbbi szakaszára. Szerdán a spanyolok Portugáliával és a nagy formában lévő Cristiano Ronaldóval találkoznak.

"A portugálok stílusa, gondolkodásmódja hasonló a spanyolokéhoz, de talán az utánpótlásuk még nem olyan aprólékosan kidolgozott" - véli a Kaposvár edzője, míg Váczi szerint a portugálok ugyan közel vannak, de a spanyol csapat sokkal összeszokottabb, és még nem is játszott száz százalékon.

Bíztak Rooneyban, és kész

A szerdai rangadó után csütörtökön Németország Olaszországgal csap össze. Mindkét csapat játéka változott az elmúlt időszakban, Prukner szerint a németek esetében is az utánpótlásképzés átalakítása volt a kulcs. "Miközben megtartották a saját jellegzetességeiket, azaz a munkára és fegyelemre épülő játékot, a más kultúrákból érkezők, törökök, brazilok hozzátettek a játék fejlődéséhez."

Váczi Zoltán úgy érzi, az olaszok nagyon sokat fejlődtek Prandelli irányításával: "Pirlo, Cassano és Balotelli nagyon tud focizni. Az angolok elleni negyeddöntő első félidejében átjáróház volt a védelem, de a második félidőre stabilizálták. Szerintem Roy Hodgson se nagyon tudta, mit játszanak az angolok, talán csak bíztak Rooneyban, és kész."

Pirlo a Juventusban látott formáját az Eb-re is átmentette

Prukner az olaszokkal kapcsolatban is kiemelte a tradíció szerepét, nem gondolja, hogy ők a spanyol stílus másolására szorulnának: "Az olasz válogatottban benne van, hogy az összes világversenyen rosszul kezd, aztán belelendül. Ott is megvan a hagyomány, a fegyelmezett védekezés, ami a régi catenacciót is jellemezte. Ezen kívül a négy- és háromvédős szisztémát is nagyon jól alkalmazzák, ami számukra egy óriási előny, nagy mobilitást biztosít a csapatnak."

Kapcsolódó cikkek:

• Emiatt alszunk be a tökéletes spanyoloktól
• A csatár nélküli foci a jövő