Jedipárbaj vár a spanyol-olasz edzőire

A portugálok elleni negyeddöntőben nem működött a spanyolok sikertaktikája, így az Eb-döntő egyik nagy kérdése, hogy Vicente del Bosque bevállalja-e a B tervet. Cesare Prandellinek is főhet a feje, hiszen épp az olaszok és épp a spanyolok elleni csoportmeccs után álltak át egy másik játékrendszerre, pedig az eredeti hadrendben ők voltak az egyetlenek, akik gólt tudtak lőni a spanyoloknak.

Spanyolországot rengeteg kritika érte az Európa-bajnokság alatt, sokak szerint a csapat játéka elviselhetetlenül unalmassá vált. Vicente del Bosque csapatának alapvető célja a mérkőzés ellenőrzése, ami ha nem is túl látványos, de az eredmények azt mutatják, hogy rendkívül hatékony.

Xavi ritkán látja így a saját mezszámát

Az elődöntőben Portugália ellen azonban éppen ez a passzolgatós türelemjáték, a tiki-taka nem működött, főleg az első félidőben. A portugál szövetségi kapitány, Paulo Bento által kifundált taktika szinte tökéletesen bejött, és valósággal megfojtotta a spanyolok játékát. A letámadás már a csatársorban kezdődött: az előretolt ék, Hugo Almeida igyekezett megakadályozni, hogy a spanyol középhátvédek kihozhassák a labdát, illetve hogy a középpályások hátrapasszoljanak, ha előttük mindenkit lefedeztek. A középpályán hasonló volt a helyzet: Miguel Veloso elsősorban Xavira ügyelt, Raúl Meireles Sergio Busquetsszel került szembe, míg Joao Moutinho embere Xabi Alonso volt. Ráadásul a portugál védelem a szokottnál is feljebb játszott, vagyis a portugálok nem közvetlenül a kapujuk előtt húztak kettős falat, hanem megpróbálták leszűkíteni a területet.

Ennek eredményeként a spanyolok nem tudtak olyan türelmesen játszani, gyakran a szokottnál gyorsabban kellett szabadulniuk a labdától, és így kevesebbet tudtak passzolni, mint a korábbi meccseken. A whoscored.com statisztikái alapján a portugálok ellen 761 átadásuk volt a 120 perc alatt, ami percenkénti 6,3-as átlagot jelent, ennél mindegyik találkozón többet passzoltak. A pontossággal is akadtak problémák: Xabi Alonsóék eddig az összes meccsükön legalább 88 százalékos pontossággal passzoltak, ám ez a szám ezúttal 84 százalék volt. A tiki-taka fő kulcsfigurájának tartott Xavinak sem ment a játék, és Del Bosque olyat tett, amire a 2006-os világbajnokság óta nem volt példa: úgy cserélte le az FC Barcelona klasszisát, hogy Spanyolország nem vezetett. Ilyen utoljára a németországi vébén játszott spanyol-francia meccsen történt, amelyet a spanyolok el is veszítettek.

Sakkjátszma a döntő előtt

Xavi helyére klubtársa, Pedro állt be, és a spanyolok az Eb-n először vették elő a B tervet. Pedro ugyanis sokkal direktebben, kapura törőbben játszik, és ugyanez igaz a másik cserére, Jesús Navasra, aki pedig David Silvát váltotta. Így mind a két szélen egy gyors futballista játszott, ami ezúttal sokkal hatékonyabbnak bizonyult, még ha gól ebből sem született.

Ennek ellenére a jelek szerint Del Bosque számára az alaptaktika továbbra is a rengeteg passzon alapuló türelemjáték, pedig már a 2010-es vébét sem csak a tiki-takával nyerték meg a spanyolok, hanem azzal, hogy ezt variálták hol egy-egy vérbeli szélsővel, hol pedig egy klasszikus centerrel. Ez utóbbi volt Fernando Llorente, aki 2010-ben éppen a portugálok elleni nyolcaddöntőben tett nagyon sokat a győzelemért csereként beállva. Az Európa-bajnokságon azonban eddig nem láthattuk őt a pályán, lehet, hogy Del Bosque a döntőre tartogatja.

A fináléban ugyanis egy olyan csapat lesz a spanyolok ellenfele, amely a tornán már összemérte velük az erejét, és szintén képes volt belerondítani a címvédő játékába. Olaszország a csoportmérkőzések során 1-1-es döntetlent játszott Spanyolországgal, és az egyetlen csapat volt az Eb-n, amely bevette Iker Casillas kapuját.

Az olaszok azon a találkozón még három védővel futballoztak, azóta viszont áttértek a négyvédős felállásra, Cesare Prandellinek így főhet a feje, hogy visszaváltson-e arra a rendszerre, amely egyszer már működött a spanyolok ellen. Spanyolország viszont akkor vérbeli csatár nélkül kezdett, Francesc Fabregas volt a hamis kilences, és ugyan ő egyenlített, de a spanyolok játéka sokkal veszélyesebbnek tűnt azt követően, hogy Fernando Torres becserélésével volt egy centerük, más kérdés, hogy a Chelsea támadója két ziccert is elpuskázott.

Mindezek alapján úgy tűnik, leginkább annak függvénye lehet a nyerő stratégia felállítása, hogy mennyire sikerül jól megtippelni a másik csapat taktikáját. A finálé előtt tehát hatalmas sakkjátszma várható, amelytől azonban remélhetőleg nem lesz ez a meccs is olyan unalmas, mint a spanyolok legutóbbi mérkőzései.

www.globalsoccerapp.com