Kamerun: Eto'o egyedül kevés lesz

Akár egyszemélyes válogatottnak is nevezhetjük Kamerunt, amelynél Samuel Eto'ón áll vagy bukik minden. A lelkes, de rutintalan csapattársaknak fel kell nőniük a vezér mellé, hogy Kamerun megismételje az 1990-es vébén látott varázslatot, az afrikai csapattól régóta várt bravúrt azonban szerintünk nem Paul le Guen csapata szállítja majd.

Kouemaha (jobbra) személyében egykori NB I-es játékos is ott lehet a vébén

Miért érdemes szurkolni nekik?

Mert az afrikaiakra jellemző lezserség gyorsasággal és technikával párosul, unalmas meccset ritkán látni, ha Kamerun játszik. Ráadásul a zöld-sárga-piros szerelésük is tetszik nekünk, és egy ismerős is ott lehet a vébén, amennyiben a korábbi Tatabánya- és Debrecen-játékos, a jelenleg Belgiumban profiskodó Dorge Rostand Kouemaha is bekerül a keretbe.

Hogyan lehet legyőzni őket?

Samuel Eto'o semlegesítése a legfontosabb lépés, hiszen szinte minden támadás az Internazionale sztárjára épül. A játékosok rutintalanságát is ki lehet használni, a keretből ugyanis többen csak néhány alkalommal léptek pályára a válogatottban.

Mit várunk tőlük?

Nagyon lelkes, de meggondolatlan játékot, gyakori hisztit Eto'ótól, amikor nem kap megfelelő passzt, vagy a játékvezető ellene ítél. A góloknál pedig beazonosíthatatlan törzsi táncot az oldalvonal mellett.

Kire figyelünk?

Természetesen Eto'óra, aki korábban csak egy gólt szerzett világbajnokságon (még 2002-ben Szaúd-Arábia ellen), és minden bizonnyal szeretne ehhez hozzátenni még párat. Ha átmenti remek bajnoki formáját, az Arsenal középpályása, Alexander Song is kulcsfigura lehet.

A gyenge pont

A kameruni játékosokat gyakran elviszi a hév, a lendület, mind támadásban, mind védekezésben - ami hátul gyakran rossz ütemű belépőket eredményez. Ezen kívül érdemes távoli lövésekkel próbálkozni, mert bár Idriss Carlos Kameni a legjobb afrikai kapus, de így is jóval bizonytalanabb európai riválisainál.

Róluk mondták

"Azért okoztak csalódást az Afrika-kupán, mert túlbecsülték saját képességeiket, és azt hitték, hogy taktika nélkül is nyerhetnek. De biztos vagyok benne, hogy a vébén nem így lesz. A játékosaik a legjobb európai bajnokságokban edződnek, és tudják, hogy a világbajnokságon sokkal többet kell mutatniuk" - jelentette ki a leendő ellenfél, Dánia szövetségi kapitánya, Morten Olsen.

A kameruni mindenes: Samuel Eto'o

33/50

Kapusok: 7/10
Az afrikai kapusokat gyakran kritizálják, azonban a kameruniak ezen a poszton is jól állnak, köszönhetően Kameninek. Az Espanyol játékosa fantasztikus reflexekkel rendelkezik, és mivel már az alapokat is Európában sajátította el, így az egyik legképzettebb afrikai kapusnak tartják.

Védelem: 5/10
A hátsó sor legrutinosabb tagja, Rigobert Song a jelek szerint az Afrika-kupán kijátszotta magát a kezdő tizenegyből, és úgy tűnik, hogy Paul le Guen szövetségi kapitány a fiatalok mellett teszi le a voksát: az olaszok ellen a 19 éves Nicolas N'Kolou és a 23 éves Sébastien Bassong szerepelt a védelem tengelyében. A jobb oldalon is akadhatnak problémák, elképzelhető, hogy ide Gereminek kell visszahúzódnia.

Középpálya: 6/10
Jean Makoun és Alexandre Song személyében egészen kiváló védekező középpályásokkal rendelkezik a válogatott, azonban kreatív futballistából már hiány mutatkozik. Achille Emanán kívül más nem képes megfelelően kiszolgálni a csatárokat, akikre így túlságosan nehéz feladat hárul.

Csatársor: 8/10
A világ egyik legjobb támadója a kameruniakat erősíti, azonban Eto'ónak nincs megfelelő partnere. Pierre Webó vagy Mohamed Idrissou nem ugyanaz a szint, tőlük nem sokat várhatnak a kameruni szurkolók, akiknek így abban kell bízniuk, hogy Eto'o csúcsformában lesz Dél-Afrikában.

Szövetségi kapitány: 7/10
Le Guen alig egy éve vette át a válogatott irányítását, de már több merész változtatást is végrehajtott: elvette például a csapatkapitányi karszalagot Rigobert Songtól, és Eto'ót nevezte ki. A húzás azonban bejött, és a francia edző személye professzionalizmust kölcsönöz a gárdának, ami korábban bizony nem volt jellemző a nemzeti csapatra.

Tanácsunk a szövetségi kapitánynak

Rigobert Song kispadra ültetése után Le Guen még mindig az ideális kettőst keresi a védelem tengelyébe, azonban a szerintünk legjobb duót még nem próbálta ki. A Lille-ben szereplő Aurélien Chedjou és a Tottenham Hotspurben futballozó Bassong kettőse megoldást jelenthet a problémákra.

Nem csak a szépre emlékezünk

Az afrikai labdarúgás Kamerun jóvoltából került fel a világ futballtérképére, amikor a válogatott remekül szerepelt az 1982-es világbajnokságon. Nyolc évvel később első afrikai országként bejutott a legjobb nyolc közé, ahol csak hosszabbításban szenvedett vereséget az angol válogatottól, mégpedig két, meglehetősen vitatható tizenegyessel.

A kameruniak ezt a teljesítményt nem tudták megismételni a négy évvel későbbi amerikai tornán, de mással felhívták magukra a figyelmet. Egyrészt az oroszok elleni súlyos, 6-1-es vereséggel, másrészt Roger Milla újbóli csatasorba állításával, aki a világbajnokságok történetének legidősebb gólszerzője lett. A következő két tornán egyaránt már a csoportkörben búcsúztak, pedig 2002-ben sokkal többet vártak tőlük.

Felejthetetlen pillanatuk

A kameruniak vb-szerepléseiről alighanem mindenkinek Milla jut eszébe először, aki három tornán is pályára lépett. A legemlékezetesebb ezek közül az 1990-es vébé volt, ahol Milla (a hivatalos iratok szerint Miller!) négy gólt szerzett, és mindegyik találatát követően a szögletzászlóhoz szaladt, hogy ott önfeledt tánccal ünnepeljen.

Mi lett volna, ha

Mind a mai napig az olaszországi vébé a kameruni labdarúgás legnagyobb sikere, ráadásul 1990-ben nem sok hiányzott a még nagyobb bravúrhoz. A negyeddöntőben Anglia ellen ugyanis Kamerun fantasztikusan futballozott, és kevéssel a lefújás előtt 2-1-re vezetett, ráadásul helyzetek egész sorát dolgozta ki - azonban sorra ki is hagyta a lehetőségeket.

Ha 2-1-es vezetésnél valamelyik ziccer bemegy, akkor Anglia már aligha tudott volna egyenlíteni, és Kamerun elődöntőt játszhatott volna az NSZK ellen.

Az 1998-as, franciaországi világbajnokságon a kameruniak nem jutottak tovább csoportjukból, amiért mind a mai napig elsősorban a magyar játékvezetőt, Vágner Lászlót okolják. Chile ellen nyerniük kellett volna ahhoz, hogy bejussanak a legjobb 16 közé, amit szerintük Vágner akadályozott meg.

Ami tény: a magyar bíró két kamerunit is kiállított, ráadásul Francois Omam-Biyiknek két találatát is érvénytelenítette - a második ítélet valóban vitatható.

A végeredmény 1-1 lett, Kamerun pedig az utolsó helyen végzett csoportjában - ha Vágner megadta volna a gólt, akkor a nyolcaddöntőben az afrikaiak Brazíliával találkoztak volna.

Négy évvel később viszont már csak saját magukat hibáztathatták. Az utolsó csoportmérkőzésen akkor is győzniük kellett volna, és az ellenfél Németország volt. A Nationalelf ellen a kameruniak remekül kezdtek, Salomon Olembé azonban elszórakozta ziccerét, és a csapat hiába került már az első félidőben emberelőnybe, képtelen volt betalálni. Pedig ha 0-0-nál Olembé gólt szerez, és Kamerun nyer, akkor a későbbi ezüstérmes németek már a csoportkörben kiestek volna. Kamerun pedig a nyolcaddöntőben a verhetőnek tűnő Paraguay ellen lépett volna pályára.

Út Dél-Afrikába

Azok után, hogy a 2006-os vébéről drámai körülmények között maradt le a válogatott (az utolsó, Egyiptom elleni selejtező utolsó percében Pierre Womé tizenegyest hibázott), úgy tűnt, hogy a kameruniak megint csak tévén kereszül nézhetik majd a tornát.

A második selejtezőkörben még magabiztosan szerepeltek (igaz, Mauritius, Tanzánia és a Zöld-foki-szigetek nem okozhatott problémát), a folytatásban azonban elmaradtak a várt eredmények. Miután az első két mérkőzésen még csak gólt sem szerzett a gárda (Togóban kikapott 1-0-ra, Marokkó ellen pedig otthon 0-0-ra végzett), a szövetség menesztette a szövetségi kapitányt, Otto Pfistert, és a francia Paul le Guent nevezte ki a helyére.

A húzás maximálisan bejött, mivel Le Guen irányításával a kameruniak mindegyik hátralévő mérkőzésüket megnyerték, és így történetük során hatodik alkalommal kvalifikálták magukat a világbajnokságra.

Csoportellenfelei: Hollandia, Dánia, Japán.

www.global-soccer.eu