Kész a díszkivilágítás a kölni Mülheim hídról koppintott Erzsébet hídon

2009.10.08. 18:00

Sokan bánják, hogy a régi lánchíd helyett kábelhídként született újjá a második világháborúban felrobbantott Erzsébet híd. A gyakran autópályának csúfolt hidat tervezői a kölni Mülheim hídról másolták, épp a héten fejezték be díszkivilágításának építését. Bene Péter hídmesterrel jártuk be a hidat.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd építésének első évében merénylet áldozatául esett Erzsébet királyné tiszteletére nevezték el az 1898-1903-ig épülő lánchidat Erzsébet hídnak, mely nevet ma is álló utódja is örökölte. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd díszkivilágítása a héten készült el, de csak a főváros napján, november 17-én fogják véglegesen felkapcsolni. A 260 milliós beruházásból 130-at a japán állam fizetett, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulója alkalmából. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
Három különböző gyógyvízforrás található a budai oldalon, ezért télen naponta kell szivattyúzni a vizet a kábelkamrából, különben kikezdi a híd acélszerkezetét. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
1945. január 18-án a német haderő robbantotta fel a régi hidat. A négy oldalon elhelyezett töltetből csak a budai, déli lánckamrában levő robbant fel, így a pesti hídfő állva maradt az új híd építéséig. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
Az új híd 1960-64-ig épült, a régi lánchíd helyére Sávoly Pál tervei alapján a megnövekedett forgalom miatt kábelhidat építettek. Az új híd közel tíz méterrel szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Az újjáépített híd kábeleit Svájcból importálták. 1964. november 20-án adták át a forgalomnak, ekkor még villamos is járt rajta, egészen a 2-es metró 1972-es elkészültéig. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
A villamosok dinamikus hatása miatt a híd lemezei elkezdtek repedezni, emiatt is fontossá vált a villamosforgalom megszüntetése. Azóta a buszok tovább rontották a helyzetet, és a hibás helyeket meghegesztették ugyan, de a villamosok eredeti helyükre így sem kerülhetnének vissza. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Bene Péter korábban hadiüzemben dolgozott, 1998 óta hídmester, egy évig a Szabadság hídon teljesített szolgálatot, de ezt a hidat jobban szereti, mert kényelmesebb rajta a munka. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több, mint ezertonnányi kábel tartja. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
A szomszédban lévő ivócsarnok vásárlói sokszor tévedésből a hídmesteri irodába kopogtatnak be. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. törekszik arra, hogy minél otthonosabban rendezze be a hídmesteri irodákat. A hídon időszakos felújítást végző dolgozók is itt öltözködnek és zuhanyoznak. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
Naplóba vezetik munkájukat és a híd állapotát is. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]


A régi lánchíd volt 70 éven át az egyetlen olyan híd, amely 290 méteres középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át a Dunát. Ezzel 23 évig a világ legnagyobb függőhídja volt.


Sávoly Pálék az Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült kölni Mülheim hídat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel.

A budapesti hidakról és hídmesterekről szóló sorozatunk többi részét itt tekintheti meg!