Nem volt három életük - hatvan éve alakult meg a Munkásőrség

2017.02.01. 18:03

A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után azzal a céllal alakították meg, hogy Kádár János és az MSZMP közvetlen irányítása alatt a párthoz hű, megbízható fegyveres testületet hozzanak létre, amely párthadseregként elejét veszi a forradalomhoz hasonló eseményeknek. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott, amelynek kivonatát 1957. február 12-én tették közzé a KB Tájékoztatójában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 18-án adta ki a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú, törvényerejű rendeletét.

A munkásőrségbe rengetegen jelentkeztek, áprilisra már 20 ezren léptek be, de ez a szám gyorsan 60 ezerre nőtt. Budapesten már márciusban erőfitogtató felvonulást rendeztek, és ettől kezdve rendfenntartóként ott voltak minden párt- és állami ünnepségen, Kezdetben pisztolyokat kaptak, amelyeket haza is vihettek, majd a PPS géppisztoly lett a munkásőr fegyvere. Híres indulójukban így énekelték meg életüket: 

"Munkásőrnek egy baja, így van-e, Mért nincs három élete, élete: Egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, Harmadikkal egy a fegyvere, Hej!"

Bár az évek során a munkásőrség jelentősége egyre csökkent – fegyverként már csak a néphadsereg levetett felszerelését kapták –, harckészültsége a magyarországi rendszerváltásig megmaradt. A rendszerváltás során elfogadott 1989. évi XXX. törvény a testületet 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlotta. Az 1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a munkásőrség megszüntetésére szavazott. A munkásőrök elbúcsúztak fegyvereiktől és békében hazamentek.

1957. Erőfitogtató fegyveres felvonulás Budapest utcáin

Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

 

1958. április 4. Még érződik a feszültség a Köztársaság téren, az MSZMP Budapesti Bizottságának székháza előtti ünnepségen. A munkásőrség szervezetileg a kerületi rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek

Forrás: Fortepan/Berkó Pál

 

1958. Munkásőr vigyázza az úttörő indiánokat a május elsejei felvonuláson

Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

 

1958. Április 4-i katonai díszszemle a Dózsa György úton. Haza is vihették oldalfegyvereiket, de éles lőszert sokáig nem kaptak hozzá

Forrás: Fortepan/Berkó Pál

 

1961. május 1. Munkásőrök viszik a budapesti május 1-jei felvonulás díszleteit a Felvonulási téren

Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

 

1965. Bevetésen egy munkásőrraj. A hatvanas években a rendőri erők támogatására is bevetették a munkásőröket

Forrás: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

 

1965. Önvédelmi bemutató az úttörőknek

Forrás: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

 

1968. Idill a munkásőrgyakorlaton. Nők is a tagjai lehettek a szervezetnek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek

Forrás: Fortepan/Berkó Pál

 

1972. Munkásőrraj PPS géppisztollyal

Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

 

1973. A munkásőrök fúvószenekara a szegedi Széchenyi téren. Igyekeztek emberarcúak lenni

Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

 

 

1976. A munkásőrök életének sava-borsa a gyakorlatok és lövészetek voltak

Forrás: Fortepan/Berkó Pál

 

1977. Kádár János beszédet tart munkásőröknek a Láng Gépgyár vegyipari szerelőcsarnokában

Forrás: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

 

1978. A munkásőröket bevetették az árvízvédelemben is, de gyakran végeztek objektumőrzést is

Forrás: Fortepan, Berkó Pál

 

Hatvan, 1989. október 23. Svába János egykori 1919-es vörösőr, a munkásőrség alapító tagja Oláh Ferenc honvéd főtörzsőrmester kíséretében elbúcsúzik fegyverétől a Zalka Máté munkásőregység körletének raktárában, miután az országgyűlés törvényt hozott a szervezet jogutód nélküli megszüntetéséről

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor