Egy kínai tartomány, amely elárasztja a világot bambusszal

2017.04.21. 17:57

Csöcsiang Kína egyik ugrásszerűen fejlődő, ugyanakkor évezredes hagyományokkal rendelkező tartománya. A tartomány keleti részén, Linan város mellett hatalmas bambuszerdők terülnek el. A terület olyan gazdag bambuszban, hogy az összkínai bambuszrügytermelés kétharmada innen kerül ki. A bambuszt Kínában már több mint 2000 éve fogyasztják és hasznosítják gyógyászati célokra. Törzsét többek között építkezéseken, a bútoriparban és dísztárgyak készítésére használják. A kínai konyhaművészet kedvelt alapanyagából begyűjtött hatalmas mennyiség ellenére a környék lakói a munkát még mindig hagyományos módon, kézzel végzik, a megtisztított, bezsákolt rügyeket a piacon adják el a nagybani felvásárlóknak, akik aztán továbbértékesítik a terméket a kínai nagyvárosokban és külföldön.

Sűrű bambuszerdőn át vezet az út Dasan falu és Linan város között. A legtöbb fa magassága 3–10 méter közötti, szárvastagsága pedig 2–5 centiméter

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Bambuszfa kivágása a Dasan falu melletti hegyekben. A szárak az első évben kifejlődnek, vastagságuk, hosszuk a továbbiakban nem változik, de általában öt-hat évig érnek, azaz szilárdságuk, keménységük, rugalmasságuk növekszik, utána hasznosíthatóak

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Általában egy, az anyanövényről leválasztott gyökérdarabot elültetve történik a szaporítása

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Vállukon viszik az erdőből a kivágott bambuszt Dasan faluba. A bambusz minden részét felhasználják. Készíthető belőle kerítés, építési állványzat, kerti vagy akár szobai bútor, még ékszer is. Japánban íjat is készítenek belőlük, és a kb. a 11. században megépített első ágyúk (hucsongok) csőanyagául is bambusznádak szolgáltak. A bambusz szárát alkotó rostokat – a lenhez vagy kenderhez hasonló módon – a textilipar mint szálasanyagot hasznosítja, vagy a vegyipar kinyeri belőlük a cellulózt, és abból viszkózszálat készítenek szintén textilipari felhasználásra

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Rügyeket begyűjtő férfi a bambuszerdőben. A talajból kibújt fiatal bambuszhajtás, a bambuszrügy a legtöbb faj esetében ehető, az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Bambuszrügyeket pucoló asszony Tajihujuan faluban

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

A bambusz gyökerei jelentős mennyiségű tápanyagot raktároznak, ami következő tavasszal a szárak gyors növekedését eredményezi. A bambusz az egyik évben a szárakat, a másik évben a gyökereket fejleszti. A szárak eleinte kis rügyként jelennek meg a gyökéren, néhány évig így növekednek, majd gyors fejlődésnek indulva kibújnak a talajból

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Egy férfi kétzsáknyi bambuszrügyet szállít biciklijén a tajihujuani piacra

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

Szállításra váró bambuszrudak a Dasan falu melletti úton

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

A piacon az asszonyok meghántolják a rügyeket

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

A friss bambuszrüggyel megrakott zsáknak jókora súlya van. A tetemes mennyiségű kínai bambusztermés nagy részét ma is hagyományos eljárással termesztik és takarítják be

Forrás: AFP/Johannes Eisele

 

A piacon a kereskedők átvételnél lemérik a zsákokat. Az összkínai bambuszrügytermelés kétharmada innen, Csöcsiang tartományból kerül ki

Forrás: AFP/Johannes Eisele