Róma városa fennállásának 2770. évfordulóját ünnepli

2017.04.24. 17:52

Róma alapításáról két monda született. 
Az egyik monda szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta az uralmat, ezért megölte Remust, s Romulus lett Róma első királya. 
A másik monda szerint a rómaiak Trójából származnak. A város pusztulása után hajón érkeztek Itália középső vidékére. Miután az itt élő latinokkal szerződést kötve letelepedtek, hosszú ideig békében éltek. Egyszer az egyik királyukat gonosz öccse elűzte a trónról. Az új király megparancsolta a szolgáinak, hogy testvére unokáit vessék a Tiberis folyóba. Így akarta elkerülni, hogy a trónt később elvegyék tőle. A kosárba tett ikerfiúkat a megáradt, medréből kilépett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust és Remust egy anyafarkas mentette meg. Megvédte és táplálta a gyermekeket, majd a környékbeli pásztorok nevelték fel őket. Vitéz, erős fiatalokká váltak, és visszaszerezték nagyapjuk trónját. Mivel ikrek voltak, életkoruk alapján nem tudták eldönteni, hogy melyikük legyen a király, felmentek tehát egy-egy dombra, ahonnan az eget kémlelték madárjóslatra várva. Remusnak hat, Romulusnak tizenkét saskeselyű jelent meg. Így Romulus lett az új város ura, melyet róla nevezték el Rómának. 

A mondák szerint Róma első királya Romulus volt, és őt még hat követte. Közülük az utolsó három etruszk királyt valós személynek tartják

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

A római társadalom ősi nemzetiségi szervezetébe két réteg tartozott. A vezető réteget a földbirtokos családok, a patriciusok (jelentése: „jó apától származó") alkották. Sajátos helyzetű réteget jelentettek a kisebb vagyonú cliensek (pártfogoltak), akik a patríciusoktól függtek és azok támogatását élvezték. A nemzetségeken kívüliek a plebejusok (köznép). Nem rendelkeztek polgárjoggal, nem tekintették őket a római nép (Populus Romanus) részének

Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

 

Róma városa történelme kezdetén kis település volt, majd császárok hatalmas városává nőtte ki magát. Eleinte etruszk királyok uralkodtak, de a nép elkergette őket és kialakult a köztársaság

Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

 

A rómaiak uralmuk alá vonták az itáliai népeket és veszélyt jelentettek a környező birodalmakra is. Róma a mai Spanyolország területén, Afrikában, az ókori Görögország területén és Európa más részén is szerzett területeket. A város óriási volt, sok ember volt összezsúfolva egy helyen, nagy volt a nyüzsgés. Az emberek a környező területekről és Itália más részeiről, a jobb élet reményében vándoroltak ide

Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

 

A városnak nagy forgalmú kikötője volt, (Ostia) főként kereskedők portékái érkeztek, de az elfoglalt területekről is nagy tömegű élelem és használati tárgy érkezett, mivel a városnak sok élelemre volt szüksége, ezt a gondot úgy oldották meg, hogy az elfoglalt területekről hozatták be az élelmet

Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

 

A folyékony dolgokat lezárt edényekben szállították és fel kellett tüntetni az edény tartalmát és a szállított mennyiséget. Azokat az edényeket, amelyekben olajat szállítottak, összezúzták, mivel sokáig tartott tisztítani, ezért inkább újakat csináltak. Ilyen edények összetört maradványait találták meg Róma egyik részén, ahová elásták a földbe, mint egy szemétlerakót

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

A városban még éjszaka is nagy volt a nyüzsgés, mivel az érkező hajókról ki kellett pakolni az árut és elraktározni, ezért az utcák még éjjel is hangosak voltak. Róma utcái nagyon piszkosak és szennyezettek voltak, ezért a gazdag patríciusok szolgáikkal vitették magukat egyik helyről a másikra

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

Sok városi fürdő élte virágkorát, voltak benne könyvtárak, szaunák, edzőtermek, de a gyermekek számára játszótér is, egy egész szabadidő-központ volt

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

Napirenden voltak a járványok is, mivel az egyszerű emberek a Tiberisből hordták a vizet, ebben tisztálkodtak és ezt is itták. A kanalizáció is rosszul volt megoldva, mivel a szennyvizet visszavezették a folyóba. A vezetékek is gyakran eldugultak, mivel az emberek a hulladékot is oda öntötték. Néhány a vízelvezetők közül még ma is használatban van és látni lehet bennük a réseket, ahol a tűz égett, hogy legyen valami fényforrás a tisztításkor

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

A rómaiak az ókori népek többségéhez hasonlóan történelmük jelentős része során politeisták voltak. Vallásuk erőteljes ókori görög hatást mutat, szinte minden jelentős római istennek volt görög megfelelője

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

Róma hatalmas hódításai nyomán jelentős mennyiségű rabszolgára és területre tett szert. Például: Dacia, Gallia, Pannónia. Daciában arany állt rendelkezésre, így az aranyművesség itt virágzott

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

A piac az ókori városi ember életének, mindennapjainak szerves részét képezte. A római piac alapítását egy legenda a hatodik római királynak, Servius Tulliusnak tulajdonítja. Az ő nevéhez köti a hagyomány a minden kilencedik napon megtartandó vásárnapok (nundinae) megalapítását. A hetipiac egy ősi intézmény, a város közelében élő parasztok minden héten elmentek Rómába, hogy kevés feleslegüket értékesítsék, saját maguknak csereáruikat beszerezzék, valamint vitás ügyeikben igazságot tetessenek. Minden nyolc, munkában eltöltött nap után összegyűltek a parasztok a Forum Romanumon

Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

 

Virginia Raggi róma főpolgármestere üdvözli az ókori hagyományok felelevenítőit

Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi