Munkajogi alapismeretek

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mik a feltételei a rendkívüli felmondásnak? Hány nap szabadság jár a munkavállalónak? Milyen felelősséggel tartozik a munkavállaló a munkáltatónak okozott kárért? Mit tehet a munkavállaló, ha jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki ellátogat ezekre az oldalakra.

Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony.

A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles

• meghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni;
• elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl végezhető el!).
• a munkáltató utasításait (a törvényben meghatározott kivételekkel) végrehajtani,
• a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni;
• a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival
• a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást.

A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles

• biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket
• megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat,
• a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony. Ilyen különösen a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A vezető állású munkavállaló munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

További munkaviszony: főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. További munkaviszony a másodállás és a mellékfoglalkozás.

Amásodállású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos vagy részben azonos időtartamra esik. Másodállás csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon.

A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában csak főállású munkaidején kívül láthatja el munkafeladatait. A vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt nem létesíthet.

Munkavállaló: munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkaviszonyt létesíthet az előzőektől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt.

A tanköteles fiatal munkavállaló (a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét) művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható, azonban ehhez be kell szerezni a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal engedélyét.

Munkáltató: az a munkaszervezet, amely a munkavállalót foglalkoztatja. Munkáltató lehet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az egyéni vállalkozó (mezőgazdasági őstermelő, ügyvéd, ügyvédi iroda, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda,) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.