Bevásárlóközpont nélkül nincs megújulás

2008.01.22. 18:12

Egy sor kerületközpont újjászületik az elkövetkező néhány évben Budapesten: új bevásárló- és szolgáltatóközpontok, irodaházak, lakások, sportlétesítmények épülnek, s van, ahol a polgármesteri hivatal is új helyre költözik. Mint sejthető, az önkormányzatok nem képesek ekkora beruházásokat finanszírozni, de a magáncégek úgy is szívesen befektetnek, hogy némelyik tervbe alaposan belerondíthat a négyes metró csúszása.

Szemlátomást megváltozik a város szerkezete, struktúrája, elsősorban azért, mert a hajdani koncentráció oldódik, szétterül a város, nagyobb teret élünk be - mondta az [origo]-nak az alközpontok fejlődésének jelenségéről Gauder Péter, a Studio Metropolitana Kht. ügyvezetője.

A 90-es évek elejének szuburbanizációs folyamata, a városból való kiköltözés csak a lakást érintette, a szórakozást és a munkahelyeket nem. Manapság azonban gyakran kijjebb költöznek a munkahelyek és a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények is. Lényegesen más város alakul, policentrikussá kell, hogy váljon - magyarázta Gauder Péter.

A szocializmusban gondoltak rá, a piac megoldja

A szocializmusban egyébként rengeteg alközpontot terveztek, de ezek valójában nem jöttek létre, mert nem volt rájuk pénz. A lakótelepek maguk hoztak létre centrumokat, amelyek a belvárosi "fílinget" természetesen nem tudták produkálni. Identitásra, jelképekre is szükségük van az embereknek, vagyis az új központok egyszerre két igényt elégítenek ki - fűzte hozzá a szakértő.

A főváros Fő Tér-programja éppen arra irányul majd, hogy a helyben élők bevonásával lehessen kijelölni centrumokat. A programba olyan, gyökeresen eltérő adottságú helyeket lehetne bevonni, mint a Havanna lakótelep, a Hunyadi tér és a belvárosi Vörösmarty tér. Nem biztos, hogy minden ilyen csomópont tökéletesen eltalált vagy örök életű, az a kérdés, elég sokáig képes-e jól működni - mutatott rá Gauder Péter. Mindenesetre egyelőre inkább a piaci logika a meghatározó.

Újbuda a legkurrensebb

Úgy fest, a lakásépítők körében egyébként is egyre felkapottabb XI. kerület élen jár a megújulásban, elvégre két centruma egymástól függetlenül teljesen új arculatot kap. Az ismertebb projekt a 30 éves fennállás után tavaly lebontott Budai Skála helyére tervezett városközpont, amely 35 milliárd forintból készül el 2009 tavaszáig.

A területen valaha sportpálya működött, a Skála volt az első kereskedelmi fejlesztés, de azóta ez a funkció lett meghatározó, más szolgáltatásokkal kiegészítve. Építészetileg viszont mindez eddig nemigen tudott megjelenni - mondta az [origo] érdeklődésére a fejlesztő ING tanácsadója, Baross Pál.

Rakodóutcából sétálóutca

Hozzátette, azt szeretnék, ha az alközpont szervesen kapcsolódna a nemrég ugyancsak rendbe hozott (a metróépítés miatt azonban csak félig járható) Móricz Zsigmond körtérhez és a Bartók Béla úthoz is. Az új bevásárlóközponttal és a piaccal együttesen 30-35 ezer négyzetméteres kereskedelmi terület mellett 10-10 ezer négyzetméteren szórakoztató és irodafunkció kap helyet, valamint 160 lakás, amelyek zömét már el is adták.

A komplexum mögött sétálóutca lesz éttermekkel, boltokkal, a Bercsényi utcából ugyanis az áruszállítást leviszik a föld alá. Baross Pál a négyes metró csúszásának hatásait firtató felvetésünkre úgy felelt, ezzel együtt tartható a határidő, bár annak nem örülnek, hogy metró híján nyilván kevesebb embert vonz majd a központ a város pesti oldaláról. A rendezési terv elfogadott lévén, jelenleg az építési engedélyekre várnak.


Forrás: [origo]
Ez lesz a budai Skála helyén

A másik újbudai helyszín, a kelenföldi buszvégállomás és környéke, még nem tart ebben a fázisban. Az önkormányzat tavaly lebonyolított egy ötletpályázatot, melyet a Mű-hely Tanácsadó és Tervező Zrt. nyert meg. Összekapcsolnák és modernizálnák a buszvégállomást, a pályaudvart, a leendő metrómegállót, és igazi centrummá alakítanák a térséget - tudtuk meg Schreffel János kerületi főépítésztől.

A metró mindig, mindenütt megváltoztatja egy tér jelentőségét, Kelenföldön is akkor fog beindulni a fejlesztés, amikor ez a "katalizátor" valóban megjelenik - vélekedett a főépítész. Mivel egyelőre a szabályozási terv felülvizsgálata folyik, konkrétumokkal nem tudott szolgálni, de annyit megígért, hogy a mostani "földszintes világ" nagyon megváltozik.

Kérdésünkre, hogy ez magasházak építését is jelentheti-e, megerősítette, a 13 beérkezett ötletpályázatból 10 valóban számolt ilyen megoldással - igaz, a nyertes pályamű éppenséggel nem. A főépítész jó jelnek tartja, hogy az ingatlanfejlesztők már vásároltak a környéken, példaként az elsősorban a Corvin sétányról ismert Futurealt említve.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK