Az Unió támogatja a kormányt offshore-ügyben

A magyar miniszterelnök adóparadicsomokkal kapcsolatos törekvése teljes mértékben egybeesik az Európai Bizottság álláspontjával, szögezte le a testület adópolitikai felelőse.

Kovács László Bajnai Gordon rádiónyilatkozatára reagált, amelyben a kormányfő egyebek között arról beszélt: az a dolga, hogy Magyarország számára a lehető legtöbb hasznot hozza, például az adóparadicsomokban lévő magyar vagyonok adó alá vonásával. Bajnai szerint olyan adótörvényeket terjesztenek a parlament elé, amely az adóparadicsomok ellen soha nem látott keménységgel lép fel, és soha nem látott szigorral adóztatja meg az ott lévő magyar vagyonokat.

Kovács László kifejtette: az Európai Bizottság évek óta következetesen szorgalmazza az adócsalás és az adóelkerülés minden formájának visszaszorítását. Mint mondta, az EU végrehajtó testülete "folyamatosan teszi a pénzügyminiszterek asztalára" az iparszerűen űzött áfa-csalás felszámolására irányuló konkrét javaslatokat. Májusban tárgyalja emellett a pénzügyi tanács a kamatadó-irányelv földrajzi és tartalmi kiterjesztésére irányuló módosító indítványokat, amelyekkel az unió bezárja a megtakarítási jövedelmek adójának kikerülését lehetővé tevő jelenlegi kiskapukat.

Évek óta dolgoznak Brüsszelben azon is, hogy együttműködésre kényszerítsék az úgynevezett adóparadicsomokat, vagyis azokat az országokat és területeket, ahol az adórendszer átláthatatlan, nagyon alacsony az adókulcs vagy teljes adómentesség van, és a banktitokra hivatkozva nem adnak tájékoztatást más országok adóalanyainak (vállalatok vagy magánszemélyek) ottani jövedelmeiről, vagyonáról, segítve azok eltitkolását.

Egyes becslések szerint az EU-tagállamok költségvetését mintegy 7 ezer milliárd euróval rövidítik meg, emlékeztetett Kovács László.

Elmondta: az Európai Bizottság februárban fogadott el egy direktívatervezetet, amely a tagállamok között kötelezővé tenné a kölcsönös segítségnyújtást ahhoz, hogy más országok adóalanyainak adókötelezettségét megállapítsák és az adót behajtsák. A javaslat, amely szintén májusban kerül a pénzügyi tanács elé, megszüntetné a banktitokra hivatkozó információmegtagadást is.

Kovács László arról is beszélt, hogy a pénzügyi és gazdasági válság érezhetően megnövelte az adócsalás és az adómegkerülés, valamint a pénzmosás elleni fellépés igényét. A G20 országcsoportnak a válság ügyében április elején tartott csúcsértekezlete "hangsúlyozta, hogy a banktitok időszaka véget ért" - emelte ki.

A csúcs emellett tudomásul vette, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) listát készít az együttműködésre nem hajlandó, az információadást megtagadó országokról, és kinyilvánította szándékát, hogy ezek ellen kész szankciókat is alkalmazni. Az erőteljes nyomás hatására már a csúcsot megelőző hetekben, illetve az azt követő napokban valamennyi, eddig adóparadicsomként nyilvántartott ország és terület jelezte együttműködési készségét - hangoztatta a magyar biztos.

Beszámolt arról is, hogy a londoni csúcsértekezletet követően megbeszélést folytatott a legfejlettebb országokat tömörítő OECD főtitkárával, és egyetértettek abban, hogy a következő időszak legfontosabb feladata figyelemmel kísérni az együttműködésre tett vállalások teljesítését. A mostani összegzésnél ugyanis kiderült, van olyan ország, amely már 2002-ben tett hasonló vállalást, de annak azóta sem tesz eleget.

Az új szabályozás lehetővé fogja tenni, hogy Magyarország ilyen kérése esetén pontos információt kapjon adóalanyainak az adóparadicsomokban megszerzett vagy oda átutalt jövedelmeiről, ottani vagyonukról - emelte ki a brüsszeli illetékes.

Az MTI azon kérdésére, van-e lehetősége Magyarországnak arra, hogy adóalanyainak más uniós tagországban elhelyezett jövedelmét megadóztassa, Kovács László elmondta: ha más tagállamban bejegyzett és ott adóköteles cégekről van szó, azok adóztatása az ottani hatóságok feladata. Ezekre a jövedelmekre Magyarország nem vethet ki adót.

Ami viszont a megtakarítások utáni jövedelemadót illeti, a kamatadó-direktíva most folyamatban lévő kibővítése azt fogja eredményezni, hogy valamennyi uniós tagország (és a megállapodásrendszerhez csatlakozó más országok és területek, köztük számos adóparadicsomként nyilvánított terület), amely a nem ottani adóalanyok megtakarításaival keletkező jövedelmeket nem adóztatja meg, a kifizetett jövedelemről értesíteni fogja annak az országnak az adóhatóságát, melynek adóalanyairól szó van. Így a magyar adóalanyok más uniós tagországokban elhelyezett betétei vagy más, hasonló megtakarítási formái után járó jövedelmeiről a magyar hatóság értesítést fog kapni.

Ez a rendszer elvben ugyan 2005. június óta működik, de három év alatt kiderült, hogy vannak még benne kiskapuk. Ezeknek a bezárására tett most javaslatot az Európai Bizottság, fejtette ki Kovács László.

Magyarország tehát az EU tagjaként minden olyan információt meg fog kapni más tagországoktól, illetve az együttműködést vállaló más államoktól, amelyre szüksége van ahhoz, hogy saját adóalanyai ne tudják kikerülni jövedelmük vagy vagyonuk magyar törvények szerinti megadóztatását, hangoztatta a biztos.