"Nincs hely potyautasoknak" - újra címlapon a magyar válság

Az IMF-es és uniós hiteltárgyalások hirtelen megszakadása újra a világ vezető lapjainak címoldalára vitte Magyarországot és a magyar gazdaság gondjait. A lapok többsége szerint a forint és a magyar részvények lehetnek az első vesztesek, a Financial Times kommentárja szerint pedig az IMF a többi laza költségvetésű országnak is üzent azzal, hogy megegyezés nélkül hazautazott Budapestről.

Matolcsy György bankadót szeretne

A magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti tárgyalások szombati megfeneklése újra Magyarországra irányította a világ vezető gazdasági lapjainak és internetes oldalainak figyelmét. Az IMF-delegáció idő előtti hazautazásáról szinte azonnal beszámolt a világ egyik legbefolyásosabb hírügynöksége, a Reuters, amely magyar elemzőkön túl az IMF delegációvezetőját is megszólaltatta - akárcsak a gazdasági hírgyártás másik nagyágyúja, a Wall Street Journallal egy csoporthoz tartozó Dow Jones.

A nemzetközi lapok szinte mindegyike kiemelten foglalkozott vasárnap a magyarországi tárgyalások megszakadásával, Magyarország és a magyar válság ezzel újra címoldalra került több vezető nyugat-európai lap internetes kiadásában.

"Nincs hely potyautasoknak"

A magyar valuta eladói nyomás alá kerülhet hétfőn - írja címoldali cikkében a londoni üzleti körök befolyásos lapja, a Financial Times internetes kiadása a tárgyalások megszakadásának esetleges következményeiről. A lap szerint Magyarországnak most ugyan nincs nélkülözhetetlen szüksége az IMF segítségére, de a megegyezés hiánya eltántoríthat több bizonytalan befektetőt is az országtól.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője a lapnak azt mondta, hogy nagyon ritka a hasonló tárgyalások megszakadása. "Az országok általában meg szoktak hátrálni, hogy ne okozzanak csalódást az IMF-nek" - mondta a közgazdász, aki szerint "nagyon kockázatos időszak következhet, a forint pedig leértékelődhet". A lap megemlíti, hogy a forint értékvesztése sok magyarnak nehézséget fog okozni a devizában felvett hitelek miatt.

"A tárgyalások eredménytelensége miatt a magyar gazdaság továbbra is kiszolgáltatott marad a piaci nyomásnak és ez növelheti a félelmet a sebezhető gazdaságú európai országokban" - írja kommentárájában a Financial Times egyik bloggere, Chris Byrant. Szerinte ezért a magyar egyeztetések megszakadása fontos hír a feltörekvő és a fejlett gazdaságú országok számára is.
 
Byrant szerint az IMF idő előtti csomagolása azt jelenti, hogy hiába hívta fel korábban Brüsszel és Washington Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét egy visszafogott költségvetésre, az IMF és az EU blöffnek tartja a kormány jövő évi terveit. Byrant szerint ha Magyarország ismét gazdasági válságba kerül, az IMF nem fog neki segíteni, ahogy két éve tette. Szerinte az IMF és az EU mostani üzenete nem csak Magyarországnak szól, hanem minden olyan államnak, amelyiknek fellazult a költségvetése az utóbbi években. "Nincs hely potyautasoknak" - zárja bejegyzését Chris Byrant.

Európai bankokat féltenek

A magyar államkötvények értéke csökkenhet és a forint is gyengülhet - írja a vezető amerikai hírügynökség, a Bloomberg is, amely szerint a megállapodás elmaradása kudarc Orbán Viktor miniszterelnök számára, a kormányfő ugyanis megpróbálta visszanyerni a befektetők bizalmát azután, hogy Szijjártó Péter kormányfői szóvivő és Kósa Lajos Fidesz-alelnök júniusi kijelentése miatt két nap alatt 4,5 százalékot zuhant a magyar pénz értéke az euróéval szemben.

A Bloomberg idézi Olli Rehnt, az EU gazdasági biztosát, aki szerint kemény döntésekre és megszorító intézkedésekre van szükség Magyarországon.

A Business Insider szerint a tárgyalások megszakadása rövidtávon nem fogja befolyásolni a magyar gazdaság stabilitását, mert továbbra is van lehívható hitele, hosszú távon azonban aggodalmat okozhat, ha az ország nem juthat hitelhez 2011-ben és 2012-ben.

A lap felsorolja azokat az országokat és bankokat, amelyekre a legnagyobb hatása lehet egy magyar pénzügyi válságnak. Ezek közé tartozik többek között az amerikai tulajdonú Budapest Bank, amelynek 3,4 milliárd dollárral tartozik a magyar állam, az osztrák Raiffeiesen Banknak 8,8 milliárddal, az Erste Banknak 10,7 milliárddal, osztrák bankoknak összesen 37 milliárddal, a német többségű MKB banknak 11,5 milliárddal, német bankoknak összesen 37 milliárddal, olasz bankoknak 25 milliárddal, belga bankoknak pedig 17 milliárddal.

Szombaton hazautaztak a delegációk

A magyar kormány és Magyarország két legnagyobb hitelezője közötti tárgyalások szombaton szakadtak félbe, megállapodás nélkül utazott vissza Budapestről Washingtonba ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, és az Európai Bizottság is elhalasztotta a magyar hitelfelülvizsgálat lezárását.

Az [origo]-nak nyilatkozó magyar makroelemzők abban egyetértettek, hogy a megállapodás elmaradása lejtőre teszi majd a forintot, de abban nem volt egységes az álláspontjuk, hogy mekkora euróárfolyam emelkedésre kell számítani: Kondrát Zsolt, az MKB Bank közgazdásza szerint akár 10 forintot is emelkedhet, azaz újra 290 forint fölé mehet a kurzus, Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője azonban inkább csak 4-5 forintos euródrágulást tartott reálisnak (az IMF-fiaskó várható hatásairól itt olvashat részletesen).

Mind a két intézmény azt közölte, hogy "nehéz döntéseket" kell hoznia a kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében, a deficitet pedig már jövőre 3 százalék alá kell vinni.

A kormány nem nyilatkozott 2011-ről

Az idei évre a tervezettnél kicsit nagyobb hiányra lehet jelenleg számítani, ami lehetőséget adhat a kormánynak, hogy hatályba léptesse azokat a hosszú távon ható intézkedéseket, amelyekre szükség lesz a jövő évi deficitcél tartásához - mondta Christoph Rosenberg, az IMF delegációjának vezetője.

A magyar kormány a hétvégén mindössze egyetlen közleményt adott ki a tárgyalások megszakadásáról. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett közlemény nem tér ki az egyeztetések fő konfliktuspontjának bizonyult 2011-es költségvetési hiánycéllal kapcsolatos magyar álláspontra, azt azonban rögzíti, hogy az IMF és az EU küldöttségei "elismeréssel méltatták" az új kormány lépéseit, a kabinet folytatni fogja a "strukturális reformok politikáját", és "természetesen tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel".